A Budafoki Dohnányi Zenekar ma este 19 órától Haydn a Megváltónk utolsó hét szava a keresztfán című különleges alkotását tolmácsolja Lackfi János kortárs író nagypénteki gondolataival. A zeneműről, annak mai értelmezéséről kérdeztük a BDZ zeneigazgatóját, Hollerung Gábort.
Milyen céllal írta Haydn a Megváltónk utolsó hét szava a keresztfán című művét?
Haydn művének az eredeti verzióját adjuk elő, amit szimfonikus zenekarra írt a szerző. Eredetileg egy spanyol katedrális felkérésére született a mű, hogy beillesszék a nagyhét szertartásai közé. A gyakorlat szerint a pap az oltár és egy másik hely között mozgott, miközben a kommentek és Jézus szavai hangoztak el. Ezeknek a dramaturgiai változásoknak az áthidalására kérték fel Haydnt, hogy ne csak pár orgonataktus legyen, hanem valami módon ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódó zene is szülessen, Krisztus minden utolsó 7 szavához szülessenegy zenei tétel. Mi ezt a kompozíciót játszuk el, amiről azt kell tudni, hogy az elhangzott 7 szó után, Krisztus halála pillanatában földindulás következett be a Biblia szerint, amit Haydn is belekomponált a tételbe, ezzel nagyon hatásos befejezést adott a műnek. Mi ezt megtoldottuk még egy feltámadást szimbolizáló Haydn zenei darabbal, amivel befejezzük a koncertet. Krisztus utolsó 7 szava nagyon talányos dolog a Bibliában. A mai napig is sokfajta magyarázatot követel. A keresztény szertartásoknak vannak dogmatikus részei, amelyek a feltámadás alapigazságait fogalmazzák meg, ezek relatíve kevés magyarázatra szorulnak, nem úgy, mint az utolsó 7 szó, melyek az eredeti megrendelés szerint is a kommentek és a szertartás közötti idő kitöltésére szolgált. Mi azt a értelmezési mechanizmust választottuk, ami a ma emberéhez szól. Nincs okunk feltételezni, hogy ez nem így volt a XVIII., vagy a XIX. században, vagy 40-50 évvel ezelőtt is. Én részt vettem már olyan előadáson, ahol csak bibliai idézetek hangzottak el, amelyek őszintén szólva nem tették könnyebbé a hallgatók dolgát, hogy a gondolatok, szimbólumok mögött lévő tudnivalók könnyen eljussanak hozzájuk. Mi, korunk egyik virtuóz mesterét, a szavaknak, a gondolatoknak, a költészetnek kiemelkedő alkotóját, Lackfi Jánost kértük fel, hogy minden egyes tételhez írjon kommentet. Ebből a szempontból egészen fantasztikus dolgot vitt végbe, ami természetesen lehet valakinek tetsző vagy nem tetsző, érhető vagy nem érthető, vagy akár idegen. Úgy gondoljuk, hogy semmi olyan nincs benne, ami visszatetszést válthat ki. Azért döbbenetes, mert számomra is voltak olyan felvetései például a Miért hagytál el engem Atyám? kérdésnek, amit szokatlan megvilágításba helyez Lackfi János, ami hihetetlenül logikus és aktuális a ma embere számára. Ezzel egy olyan produkció jött létre, amelyben örök érvényű gondolatok fogalmazódnak meg, melyek közül nem szégyen, ha nem mindegyiket értjük mi magunk sem, függetlenül attól, hogy hívők vagyunk, vagy csak vallást ismerők.
Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, ami ezzel az előadással megszületett. Mivel hangversenyt adunk, a zene is egy lényeges kérdés. Fontos tudni mindenkinek, hogy Haydn tételei, amelyek Krisztus egy-egy szava után megszólalnak, a legkisebb mértékben sem ábrázoló zenék, egyedül a földrengést leszámítva. Ezek tiszta zenei kompozíciók, szonáták, ami a korszak legfontosabb műfaja volt, s amiből 104-et írt Haydn. Olyan zenei forma, ami hangnemi tervről, kidolgozásról, variációról, és csak olyan elemekről szól, amit nem tudok jobban megmagyarázni, mint hogy elmegyünk valahova, keresgélünk és visszamegyünk. Ilyen jellegű történése van ezeknek a tételeknek. Haydn számára sem igazán ábrázolhatók ezek a gondolatok, mert ezek a mondatok nagy része csakis fogalmilag és érzelmileg közelíthető meg. Képeket is illesztettünk minden egyes megszólaláshoz, amik bizonyos hangulatokat és érzelmeket mutatnak, konkrét ábrázolást viszont nem, mert nem szabad. Ez a keresztény vallás bölcsessége, hogy számos olyan gondolattal operál a hívők felé, amelyeket a hívőknek kell megértetni önmagukkal, külső segítség nélkül. Nekik kell rátalálni arra az útra, hogyan tudnak ezeknek a hangulatoknak, szavaknak, üzeneteknek a szellemében élni. Haydn és Lackfi arra szeretne ráébreszteni minket, hogy hűek maradjunk Jézus szeretetéhez. Ennek a mikéntje viszont már a saját döntésünk. Ehhez mi, művészek igyekszünk érzelmi ráhatást hozzátenni. Összművészeti alkotásnak nevezném az előadásunkat, hiszen kép, szöveg és zene találkozik egymással, amely a keresztény vallás egyik alappillanatát választja kiinduló pontjául. Azt hiszem, hogy a koncertünk egy szép, igazi húsvéti érték lesz nem csak ezekben a napokban, hanem bármikor azoknak, aki meg kívánják nézni ezt az előadást.
Ha jól tudom, a Vigadóból közvetítik a koncertet?
Igen, a Vigadóban rögzítettük. Azért választottuk ezt a helyszínt, mert szakrális hangulata van. Hangzásában is olyan, mintha templomban ülnénk. A Vigadó a legrégebbi hangversenytermünk, a művészet szakralitásának egyfajta háza és otthona. Egy olyan csodálatos épület, amely bizonyos hangversenyekre nem optimális, de egy ilyen jellegű produkcióra mindenképpen az. Ez külön emeli a hangverseny értékét, élvezhetőségét.
