Gőzerővel zajlik a koronavírus elleni védőoltások beadása Magyarországon, Budapesten például tizennyolc különböző oltópont működik. Egy ezek közül a Káldor Adolf Szakrendelő, ahol az intézmény szakdolgozói mellett védőnők is besegítenek. Az ott zajló munkáról a XXII. kerületi Védőnői Szolgálat vezetőjét, Kincsverőné Pötörke Katalint kérdeztük.
Pontosan milyen feladatokat végeznek a védőnők az oltóponton?
A védőnők végzik az oltásra érkezők személyazonosságának ellenőrzését. Megnézik, hogy az illető rajta van-e a Kormányhivatal által adott listán, mert csak azok kaphatják meg az oltást. Ellenőrzik, hogy a beleegyező nyilatkozat megfelelő módon van-e kitöltve, illetve, aki nem töltötte ki előre a nyilatkozatot, az ott helyben is megteheti. Akinek szükséges, segítenek a kitöltésben. Kikérdezik az oltásra érkezőket a rendszeresen szedett gyógyszereikről ,és azokat ráírják a nyilatkozat hátuljára. Oltás után megfigyelik a beoltottak általános állapotát, esetleges rosszullét esetén szólnak az orvosnak.
Ilyen extra terhek mellett marad kapacitásuk az alapvető védőnői feladatok ellátására?
Mivel az iskolák március 16-tól bezártak, az oltópontra szükséges munkaerőt az iskolavédőnők által biztosítottam, így mindenki jól járt, hisz a területi védőnők végezhették tovább a saját feladatukat, az iskolavédőnőknek meg sikerült fontos, és hasznos feladatot adni, így senkit sem kellett állásidőre, vagy szabadságra küldeni. Április 19-től azonban újra nyitnak az iskolák, így onnantól a területi védőnők is bekapcsolódnak az oltópontok munkájába, ami nyilván igényel többletmunkát, azonban az egész védőnői kollektíva elhivatott annak érdekében, hogy a járványhelyzet mielőbb véget érjen, ezért továbbra is meg fogjuk oldani, hogy mindig legyen elegendő ember az oltóponton, még akkor is, ha ez többletmunkát igényel a részünkről.
A munkatársainak milyen tapasztalatai vannak az oltásra érkezőkkel kapcsolatban? Egyre többet emlegetik a karanténfáradtság jelenségét, Önök mit látnak az oltakozókon? Hogyan létja az Önök által végzett munka megbecsültségét?
Az oltópontra érkező emberek többsége nagyon kedves, együttműködő és fegyelmezett, ennek is köszönhető, hogy zökkenőmentesen haladnak az oltások. Különösen az idős emberek voltak nagyon hálásak kollégáimnak. Megható volt az a szeretet, amivel feléjük fordultak. Rajtuk láttuk igazán, hogy milyen rossz volt nekik “bezárva” lenni, ők mintha kicsit örültek is volna annak, hogy kimozdulhattak, beszélhettek végre valakivel, amellett, hogy ezt a nagyon fontos védelmet, amit az oltás nyújt számukra, megkaphatták.
A Káldor Adolf Szakrendelőben a kerületi orvosok és egészségügyi szakdolgozók nagy része részt vesz valamilyen formában az oltópont munkájában. Bizonyára nem a közösségépítés az elsődleges napirendi pontjuk, de milyen hatással van ez a kollegális kapcsolatokra? A különböző szakterületen tevékenykedő dolgozók mennyire tudnak zökkenőmentesen együtt dolgozni, milyen a közös munka emberi értelemben?
2002-ben, amikor én elkezdtem dolgozni a kerületben, a Védőnői Szolgálat még nem volt külön intézmény, hanem a Káldor Adolf Szakrendelőhöz tartozott. 2005-ben azonban külön intézménnyé alakultunk, így a kapcsolatunk, ha nem is szakadt meg teljesen, de azért némiképp eltávolodtunk egymástól. Ez a pandémiás helyzet azonban ismét “összehozott” minket, aminek én személy szerint nagyon örülök. Az együttműködés remek köztünk, kölcsönösen méltányoljuk egymás munkáját.
Mind dr. Kiss Norbert igazgató úrral, mind Ludván Miklósné ápolási igazgató asszonnyal napi kapcsolatban vagyunk, és jól össze tudunk dolgozni. A munka koordinálásában dr. Patócs Andrea humánszolgáltatási irodavezető asszony is a segítségünkre van. Az egészségügy mindig is csapatmunka volt, és mi ennek szellemében dolgozunk. Az oltóponton lévő minden egyes kolléga munkája egyformán fontos, a takarító vagy az ajtónál dolgozó beléptető kollégák pont annyira fontos feladatot látnak el, mint az oltást beadó orvos, vagy asszisztens. Ezt mindenki hasonlóképpen gondolja, így nem okoz nehézséget senkinek a közös munka.
Mint a Védőnői Szolgálat vezetője, kérem, engedjen meg egy orvosszakmai kérdést is. A kismamák oltásáról a közelmúltban számos eltérő álláspont látott napvilágot. Ön mit gondol erről?
Orvosszakmai kérdésekben manapság nagy divat lett mindenkinek véleményt alkotni, azonban én úgy gondolom, akkor járunk el helyesen, ha adunk azok véleményére, akik a téma igazi szakértői. Ők a virológusok, immunológusok, genetikusok. Én magam is rendszeresen követem azokat a beszélgetéseket, amiket elismert szakemberek, mint Jakab Ferenc virológus professzor, dr. Merkely Béla kardiológus professzor, dr. Szekanecz Zoltán immunológus professzor folytatnak a témában. Éppen tegnap volt egy online kerekasztal-beszélgetés a “Kovidők” nevű Facebook-csoportban a várandósok védőoltásáról. A járványügyi szakemberek egyeztettek a nőgyógyászok szakmai kollégiumával, és arra az álláspontra jutottak, hogy a várandósság betöltött 12. hete után javasolt a várandós nőket egy mRNS típusú vakcinával (Pfizer- Biotech, Moderna) immunizálni, azonban a második oltást már csak a szülés után kapják meg az esetleges erősebb oltási reakciók miatt. Az ott elhangzottak számomra teljesen logikusak és elfogadhatóak, hiszen hallva a híreket, hogy a brit mutáns sajnos egyre több várandóst támadott meg, fontos, hogy oltsuk a kismamákat, hiszen a várandósságban az immunrendszer is gyengébben működik, így nehezebben áll ellen egy ilyen agresszív kórokozónak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a második oltástól gyakrabban van erősebb oltási reakció, ezt magam is tapasztaltam a második Pfizer-oltás után, ezért jó megoldásnak tűnik, hogy egy oltással védjük a várandósokat, a második oltást meg a szoptatás alatt kapják meg, így egyszerre két életet is meg tudunk védeni a vírus támadásától.