Nem lesz még egy ilyen ember, mint a Laci!

by gaalt994

Kollégái, barátai, és pártfogoltjai emlékeznek a múlt héten elhunyt Bleicher Lászlóra.

Budafok-Tétény közösségi életét a múlt héten súlyos veszteség érte, a kerület azóta is gyászolja Bleicher Lászlót. Hiánya sokaknak fájdalmas, hiszen önzetlen munkájával és segítségnyújtásával szinte megkerülhetetlen része volt a XXII. kerület közösségi életének.

Bleicher László, akit kollégái és barátai csak Melákként emlegetnek, munkája során az önkormányzat Közterület-felügyeleti csoportját segítette, mellette pedig hol önállóan, hol a Családsegítő Szolgálattal együttműködve segítette a rászorulókat.

Tagja volt az idén az élvonalban vitézkedő Budafoki MTE szurkolói csoportjának, az Ultras Promontornak, akik nemcsak megemlékezést tartottak Melák elvesztése után, de a klub segítségével rávették az MLSZ-t, hogy a legutóbbi, Fradi elleni bajnoki szurkolótársuk emlékére egyperces gyászszünettel kezdődjön.

Bleicher Lászlóra sokan szeretettel és fájdalommal gondolnak. A Családsegítő Szolgálatnál nem csak kiváló munkáját, de önzetlenségét és emberi jóságát is elismerik, korábbi kollégája elmondása szerint „annyira közvetlen volt, hogy sok esetben már nem is volt szükség a szolgálat közvetítői munkájára; klienseivel, akiket folyamatosan segített, maga tartotta a kapcsolatot.”

Egy volt közülük Góman Zsolt, aki Melák példáján felbuzdulva rászorulóból lett segítségnyújtó. „Tanítványa” így emlékszik Bleicher Lászlóra: „Nem lesz még egy olyan ember, mint a Laci, ezt nem lehet felülmúlni. Nem számított neki, hogy ki kicsoda, csak az, hogy kinek van szüksége segítségre.”

Kiemelkedő szociális munkája azonban akkor is vele maradt, ha éppen nem volt munkában; társaival hosszú éveken át szervezett Télapó-akciót, amikor a rászoruló gyerekeknek vittek ajándékokat. Erről ráadásul tavaly, a pandémia évében sem mondtak le, akkor a járványvédelmi intézkedések fényében fehér álszakállát szájmaszkkal takarva vette hátára a puttonyt.

Az akcióban Kázmácz József mellett Ludányi Attila volt a társa, akivel az első perctől fogva baráti kapcsolatot ápoltak.

„Laciban egy igazi csupa szív embert ismerhettem meg, igazi lokálpatrióta volt. Mindenről tudott, ami Budafok belvárosában történt, minden lépcsőházban volt ismerőse. Bármikor végigsétáltunk a központban, páran mindig megszólították őt. Mindenkihez volt egy-két jó szava. Minden feladat megoldásához tudott ajánlani egy-egy ismerősét, barátját, akik segítettek a felmerülő problémák megoldásában, a környék szegényebb, segítségre szoruló lakói is számíthattak rá. Ahogy ő gyakran mondta: ‘okés’, és minden elrendeződött a maga idejében, úgyhogy most én is azt mondom ‘okés’, mert a szívünkben ő mindig velünk marad” – mondta barátja és kollégája.

Szintén közös jótékonykodás útján került kapcsolatba Melákkal Balázs Henriett. „Mindig kedves, érdeklődő és maximálisan segítőkész ember volt, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a kerületi rendőr, -mentő,- és tűzoltó kollégák gyermekei számára minden évben megrendezésre kerülő „Mikulás ünnepség” sikerében.  Az első évtől kezdve nem volt kérdés, hogy a főszerepet ki is játssza, hiszen a termetileg is igazi Mikulás csakis Melák lehetett. Egy szív-lélek ember, akit a gyereket imádtak, körbe rajongtak és a szülők örömmel nézhették a kis boldog arcokat, amint hozzájuk szólt a Télapó. Ő maga türelmesen, több órán keresztül a meleg jelmezben ajándékot osztott nekik és önfeledten játszott velük. Azt gondolom, pótolhatatlan számunkra az elvesztése” – mondta a Közrendvédelmi Alapítvány kuratóriumi tagja, aki egy személyes történetet is felelevenített:

„Már pár éve ismertük egymást, amikor egyik alkalommal a munkahelyemen futólag találkoztunk, és egy kolléganőm társaságában jól kibeszéltük, hogy ki mit fog főzni, de leginkább, ki mit is enne szívesen. Szóba került olyan étel, amit nem minden nap készít el az ember, majd utána erről álmodoztunk fél délután. Melák másnap meglepetésünkre megjelent egy nagy tál madártejjel, amely annyira finom volt, hogy azóta is emlegetjük. Abban az ételben benne volt a készítője és a jó szándékkal ajándékozó szíve-lelke, amely semmihez sem fogható. Azt gondolom, ez a történet mindent elmond arról milyen ember is volt Ő”.

Olvasta már?