A magyar labdarúgó-válogatott Csoboth Kevin 101. percben szerzett góljával 1-0-ra legyőzte Skóciát vasárnap a németországi Európa-bajnokság utolsó fordulós csoportmérkőzésén Stuttgartban, ezzel négyesében harmadik helyen végezve megőrizte esélyét a nyolcaddöntőbe jutásra.

A küzdelmes találkozón végig a magyarok álltak közelebb a vezetéshez, mert a riválist mindkét félidőben egy-egy alkalommal csak a kapufa mentette meg a góltól. A tízperces hosszabbítás utolsó pillanataiban aztán egy gyors ellentámadás végén Sallai Roland visszagurított labdájából a csereként beállt Csoboth megszerezte az “életben maradást” jelentő gólt.

A csoportkör végén hatból a négy legjobb harmadik jut tovább, jelenleg a magyarok három ponttal és mínusz hármas gólkülönbséggel állnak.

A csoport, 3. (utolsó) forduló:
Magyarország-Skócia 1-0 (0-0)
—————————–
Stuttgart, MHP Aréna, 52 ezer néző, v.: Facundo Tello (argentin)
gólszerző: Csoboth (101.)
sárga lap: Styles (18.), Orbán (26.), Schäfer (44.), Kleinheisler (75. – pályán kívül), Csoboth (102.), illetve McTominay (51.)

Magyarország:
————-
Gulácsi – Botka, Orbán, Dárdai (Szalai, 75.) – Bolla (Csoboth, 87.), Styles (Nagy Á., 61.), Schäfer, Kerkez (Nagy Zs., 87.) – Szoboszlai, Sallai – Varga (Ádám, 75.)

Skócia:
——-
Gunn – Ralston (McLean, 83.), Hendry, Hanley, McKenna, Robertson (Morgan, 89.) – McGinn (Armstrong, 76.), Gilmour (Christie, 83.), McGregor, McTominay – Adams (Shankland, 76.)

II. félidő:
———–
101. perc: Sallai a leshatárról kilépve kapott remek labdát a jobb oldalon, lefutott az alapvonalig, majd centerezésére nagyszerű ütemben érkezett Csoboth Kevin, aki kilenc méterről a kapu jobb oldalába gurított (1-0).

Az már a kezdés előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik legjobb hangulatú csoportmérkőzés lesz a magyar-skót, a drukkerek ugyanis rendkívül barátságosak voltak egymással, együtt ittak és énekeltek. Harminc perccel a kezdő sípszó előtt már szinte mindenki elfoglalta a helyét, a meccs felvezetésekor pedig Gala 1990-es évekbeli slágerére, a Freed from desire című számra egy emberként ugrált és énekelt a közönség. A magyaroknál persze akkor hágott tetőfokára a hangulat, amikor felcsendült a Soho Party elhíresült dala, az Éjjel soha nem érhet véget.

Noha mindkét csapatnak csak a győzelem adhatott reményt a továbbjutásra, mégis elsősorban a biztonság jellemezte a játékot az első percekben, eleinte egyik fél sem vállalt fel kockázatot. Valamelyest ugyan a skótoknál volt többet a labda, de az első gyors magyar ellentámadás végén Bolla távoli próbálkozását az ellenfél kapusa csak kiütni tudta. Többnyire a két büntetőterület közötti mezőnyjátékkal teltek a percek, egyik együttes sem tudott a másik védelmi vonala mögé kerülni sem a széleken, sem középen, így helyzetek mellett lövések sem voltak. Támadásban mindkét fél játékából hiányzott a kreativitás. A mérkőzés élvezhetősége még inkább visszaesett, mert az apró szabálytalanságok miatt töredezetté vált a játék, ebből a magyarok jöttek ki rosszabbul, mert Styles, Orbán és Schäfer is sárga lapot kapott. A legnagyobb helyzet a 41. percben alakult ki, amikor Szoboszlai veszélyes helyről végezhetett el szabadrúgást, váratlan ívelése után Orbán tisztán fejelhetett, a labda a keresztlécen csattant, de a gólt nem adták volna meg les miatt. Összességében a skótok hiába birtokolták többet a labdát, még csak gólszerzési kísérletük sem volt.

A folytatásra is maradt a biztonsági türelemjáték, a rivális képtelen volt eljutni a magyar kapuig, de Rossi tanítványai is csak elvétve jutottak lövésig, Sallai kísérletét könnyedén védte a skót kapus. Az ellenfél első próbálkozására 53 percet kellett várni, de Adams lövése csúnyán fölé szállt. Az egyedüliként lendületesnek tűnő Sallai másodjára már életerősebb löketet eresztett meg, azonban Hendry blokkolta a labdát. A találkozón vérfagyasztó pillanatok következtek, mert Szoboszlai beadása után a skót hálóőr mindenkit letarolva ütötte el a labdát, Varga pedig nagy fájdalmak közepette szinte mozdulatlanul a földön maradt. A segítség lassan érkezett, a magyar játékosoknak kellett sürgetnie az egészségügyi személyzet tagjait és a Vargát eltakaró leplet tartó segítőket. Később a hordágyat is jószerivel Szoboszlaiék tolták a pályára.

Hosszú percek ápolása után – Vargát tapsvihar közepette vitték le a pályáról – folytatódhatott csak a játék, amely ezt követően valamelyest felpörgött. Az utolsó negyedórára kezdett kettészakadni a pálya, mert a döntetlen egyik félnek sem volt jó, komoly gólhelyzet azonban így sem alakult ki. Szoboszlai láthatóan fizikális problémával küzdött, mert akkor sem tudott lendületesen megindulni, amikor megnyílt előtte a terület, így pedig a szokottnál jóval kisebb veszélyt jelentettek a magyar támadások. A rendes játékidő végén Schäfer megiramodása okozott izgalmat, Gunn-nak kellett védenie. A tízperces ráadásban elkezdtek rohamozni a magyarok, előbb Szoboszlai tévesztette el nem sokkal a bal alsó sarkot, majd Csoboth viharzott el a jobb oldalon, de a jobb kapufát találta el. A végére teljesen kettészakadt a pálya, ekkor a csapatok fejvesztve rohamoztak a győztes – és reménybeli továbbjutást érő – gólért, Gulácsinak először ebben a periódusban kellett nagyot védenie. Amikor már úgy tűnt, a nagy rohanásban sem lesz gól, akkor a meccs legjobbjának választott Sallai jobb oldali előretörése után tökéletesen szolgálta ki Csobothot, aki eldöntötte az összecsapást és a csoport harmadik helyére lőtte a válogatottat.

A gól után percekig ünnepelt a csapat és a szurkolótábora, ahogy néhány perccel később, a lefújást követően is.