Közgazdász végzettséggel a nemzetközi együttműködés területén dolgozott. Igazi lokálpatrióta, több mint 40 éve a kerület lakója, a Budafoki Fotóklubhoz 7 éve csatlakozott. A természet, valamint a portréfotózás mellett szívesen fotózza a kerület eseményeit is. Alkalmanként fotópályázatokon indult, amelyeken számos elfogadás mellett a Pest Vármegye Értékei 2023. évi pályázaton I. díjat nyert, a Budapesti Művelődési Központ pályázatain pedig egy II. és egy III. díjat. Zács Ágostonnal, Budafok-Tétény népszerű fotósával Szatmári Éva, a Klauzál Ház kommunikációs csoportvezetője készített interjút.
Hogyan lesz egy külkereskedő közgazdászból fotós?
Kamaszkoromban kezdtem ismerkedni a fotózással, édesapám hobbifotós volt. Akkoriban az analóg fotózás minden csínját-bínját megtanultam tőle. Később a Külkereskedelmi Főiskolán indultam egy fotópályázaton, amit megnyertem a kölyökkutyámmal készült képpel, amint egy díszkondérban csücsül. Ez volt az első sikerélményem, ennek ellenére mégsem lettem fotóművész. Sokáig – szenvedélyből – csak családi és turistafotókat készítettem, részben diára, részben negatívra. Egészen nyugdíjas koromig az életünket örökítettem meg, az utazásainkat és a külföldi kinttartózkodásainkat. Aztán a fotóklubban kezdődött el a fotós életem.
Hogyan alakult úgy az életed, hogy a ’70-es évektől külföldön dolgoztál, dolgozhattál?
Közgazdasági technikum angol tagozatára jártam, innen egyenes út volt a Külkereskedelmi Főiskola, másodikban Moszkvában és Leningrádban tanulhattam, így megtanultam oroszul. Külkeres lettem, de amit én dolgoztam, nagyon speciális volt, hiszen nem áruval foglalkoztunk, hanem emberekkel. Szakembereket delegáltunk, mérnököket, egyetemi oktatókat, orvosokat a fejlődő országokba. Nemzetközi megállapodások értelmében, keretében humán erőforrást közvetítettünk, így dolgoztam Líbiában 5 évet, majd Irakban éltünk egy évet, aztán újra Líbiában 7 esztendőt.
Nem lehetett könnyű újra visszaköltözni.
Egész más világ. A mentalitás, az éghajlat és sok minden más. Egyáltalán nem lehet összehasonlítani. Delegáció tagjaként is sok helyen jártam: Nigéria, Ghána, Tanzánia, Szíria, Jordánia, Jemen, Irán, Afganisztán, Bangladesh, Laosz, Vietnam. Kína, Dél-Korea. A tárgyalások között hobbiból fotóztam ezeken az utazásokon is.
Ekkor már digitálisan fotóztál?
A 90-es évek végétől már igen. A számítógéppel mindig jó “barátságban” voltam, hiszen nem vagyok igazán művészlélek, mindig volt műszaki érdeklődésem és van a mai napig is. Összekapcsoltam a két dolgot, ami érdekelt.
És vágytál egy fotós közösségbe?
Igen. Beszélgetni, tanulni szerettem volna. Sok mindent az internetről tanultam, később néhány alkalommal workshopra is jelentkeztem. Egy barátom révén a Budapest Bank fotóklubjában kezdtem, aztán a csepeli fotóklub következett, nyolcadik éve pedig a Budafoki Fotóklubba járok. Minden héten hétfőn véleményt tudunk cserélni a képekről, esetenként szervezünk közös fotózásokat, a Klauzál Ház pedig évente kétszer lehetőséget biztosít kiállítani is. Arról nem beszélve, hogy többen járunk a kulturális eseményekre élményfotókat lőni, amit a ház folyamatosan publikál.
Milyen témákat kedvelsz? Van kedvenc fotótémád?
Mindent szívesen fotózok. Nagy kedvencem a portréfotózás. Az eseményeken, például egy színházi előadás is majdnem portréfotózásnak minősül, annyi a különbség, hogy nem én döntöm el, hogy milyen világításban fotózom, hanem készen kapom. De ennek is megvan a maga szépsége. Kutyakiállításokon is szeretek fotózni, mivel korábban kutyaküllem bíróként is dolgoztam. Alkalmanként pedig sporteseményeket is fotózok az atlétikától a jégkorongon át kosárlabdát, kézilabdát, vagy éppen a nálunk kevésbé ismert floorballt, mivel a lányom egy időben a női válogatott tagja volt.
A Mi kék Dunánk címmel nyílik fotókiállításod a Radóczy Mária Galériában.
Schubert emlékév van. A Kék Duna keringőre fognak táncolni a megnyitón és Mária szeretett volna egy kiállítást a Dunáról. Így kerültem képbe, hiszen tudta, hogy sok képem van a folyóról. Sokszor kirándulok, nyaranta kenutúrán veszek részt, amikor is a nyakamba lóg a fényképezőgép és kattogtatok. Sokat és sokszor a Dunáról is.
Főkép: Klauzál Ház