20 éve halljuk a hangját a Magyar Katolikus Rádióban – Interjú Lázár Csabával

by talastunde

Neves kitüntetésben részesült május 15-én a Baross Gábor Telepi Polgári Kör oszlopos tagja, Lázár Csaba, akit számos kerületi rendezvényen hallhattunk már szavalni. A díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adta át az idén húszéves Magyar Katolikus Rádió több munkatársának elismerésül az egyházi médiában végzett szolgálatukért.

Mikor kezdett el rádiózni?
Már a Színművészeti Főiskola hallgatójaként is dolgoztam rádióban a ‘90- es évek első felében, illetve már akkor sok hangjátékba hívtak szerepelni. A kétezres évek elején a hangjátékok mellett a Magyar Zene Rádiójában már bemondóként dolgoztam. 2004-ben indult el a Magyar Katolikus Rádió, ahol a kezdetek óta dolgozom. Bemondónak vettek fel, de a színészi hátterem miatt egyre több versmondással bíztak meg, és a saját műsoraim szerkesztésével. Különböző hangjátékok munkafolyamataiba is bekapcsolódtam, amelyeket a mai napig is rendezek, dramatizálom, szerepelek bennük. Mindemellett az előadói, művészi munkáim sem
sorvadtak el. Sokáig játszottam kis színházakban, Ivancsics Ilona színtársulatának voltam a tagja. 2000-ben a Soproni Petőfi Színház tagjaként készítettem el az első önálló estemet. Azóta már több önálló estet adtam országszerte, Európa-szerte a magyar közösségeknek.

Az, hogy a Magyar Katolikus Rádiónál dolgozik, annak feltétele a vallásosság?
Én nem katolikus, hanem református hívő vagyok, de az, ha valaki más felekezetű, nem okoz semmilyen fennakadást. Azt gondolom, hogy a rádió vezetőségének fontos, hogy a munkatársai ugyanazt az értékrendet vallják. A rádiónak konkrét küldetése van, az Evangélium megismertetése, ennek az értékrendnek a hirdetése. Meggyőződésem, hogy az a munkatárs, aki ebben hisz, az hatékonyabban tudja végezni a munkáját, mint az, aki nem. A munkatársak hívő emberek.

Milyen plusz képességeket feltételez a rádiózás a színészettel összehasonlítva?
A rádiózás szerintem az egyik legintimebb és bensőségesebb, legtisztább csatorna, mivel csak a hangra kell figyelni a befogadónak, más nem vonja el a figyelmét. Mivel több minden a fantáziánkra van bízva, ezáltal jobban el lehet mélyülni a tartalomban. Én az autóban is nagyon szeretek rádiót hallgatni, egy beszélgetés jobban leköt, mintha ugyanezt a televízióban nézném meg. Ez persze ízlés dolga, de az nem véletlen, hogy a rádió túlélte a mozit, a filmet, a televíziót, és úgy tűnik, hogy hiába van digitális forradalom, az internet mellett is megmarad, működik a rádió, és szeretik az emberek.


Mióta él a XXII. kerületben?
Itt születtem, a Baross Gábor-telepen élek gyerekkorom óta. Ide jártam
iskolába, a Baross Gábor Telepi Polgári Körnek is aktív tagja vagyok. Nagyon sok rendezvényükön szavalok el egy-egy verset. Sok szállal kötődöm a telephez, de ugyanezt elmondhatom Budatétényről is, amihez szintén sok emlék köt. Hétvégén lesz a magyar hősök napja ünnepsége, az ottani polgári kör rendezvényén is verset mondok.

Mit szeret a kerületben?
Én a régi kerületet sokkal jobban szerettem, mint a mostanit. Ez a kerület abszolút kertvárosi peremkerület volt, csendes, nyugodt, az emberek ismerték egymást, köszöntek egymásnak. Nekem ez az arculat megkopó-ban van, ez hiányzik. Az elmúlt másfél évtized alatt egy nagyon intenzív beépítési folyamat indult el, amitől megváltozott a kerület arculata és az összetétele is. Kisváros a nagyvárosban a kerület szlogenje, de azt érzem, hogy egyre több a nagyvárosi arculat és a nagyvárosi attitűd. Látom a változást. A kisebb közösségek, mint a polgári körök, próbálják fenntartani, hogy összefogják a környezetükben lévő embereket, ott érzékelem az összetartozást, de szélesebb körben már kevésbé. Fogyóban vannak azok az utcák, hangulatok, amik régen
jellemezték a kerületet.

Mely részeit szereti Budafok-Téténynek?
Nagyon szeretem a budatétényi utcákat. A Tétényi-fennsíkra rendszeresen járok a mai napig is sétálni. A mikrokörnyezetemben nagyon szeretem a Nagytétényi-kastélyt és annak környezetét a Duna-
parttal, a régi templommal, a Sekrestyés Étteremmel együtt. Ezek hangulatos mikroszigetei a kerületnek.

Mennyire lepte meg az elismerés?

Egyházi kitüntetéseket nem sűrűn adnak, ilyen értelemben meglepett a díj, ami nagy megtiszteltetés, mert keveseknek adatik meg. A 20 éves jubileum egy alkalom, hogy nagyobb figyelem irányuljon a rádió
munkatársaira. Ennek köszönhető, hogy a fenntartó, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rádió munkatársait elismerte.

Olvasta már?