A Szent Flórián téren kezdtünk, az egykori piactéren, a búcsúk helyszínén. 1760 körül helyeztette a térre a szobrot Rudnyánszky József. Szent Flórián keresztény vértanú, a tűzvészek és a tűzoltók védőszentje.
A Campona Victrixben Tarczali Anikó múzeumpedagógus vezetett körbe minket. A nagytétényi kastélypark környékének területén valaha római helyőrség állomásozott. Egy kikötőváros épült itt kőfallal körülvéve. A fal egyes részei a mai napig felfedezhetőek. Camponában mindvégig lovas segédcsapat állomásozott, ezért is volt nagy kiterjedésű.
A Campona Victrix ma régészeti kiállítóhelyként üzemel, ahol olyan kőoltárokat (azok másolatait) láthatjuk, melyeket az 1980-as, 90-es években búvárrégészek emeltek ki a Duna medréből, és vélhetően a 130-as évekből származnak.
Ezt követően a kastélyparkot barangoltuk be. A Száraz-Rudnyánszky-kastély alapjait egy római gazdálkodó házának alapjaira építették. Az 1300-as években Hédervári Lőrinc nádor tulajdona volt, majd a török hódoltság idején magasrangú tisztek lakták. 1716-tól új földesúr, Száraz György királyi személynök kezdte újjáépíteni. Halála után Rudnyánszky József az elhúzódó külső és belső átalakítás során Grassalkovich típusú főúri rezidenciát épített. A főbejárattal szemben a barokk kastélyok jellegzetes épülete, a gloriette áll, benne Nepomuki Szt. János, a folyók, a halászok védőszentjének szobra. Ettől jobbra a Tétényi csata emlékműve.
A Szentháromság téren áll a hősi emlékmű. A több, mint 3 méter magas mészkőtalapzat tetején a kardot ragadó turulmadár látható. Az isteni gondviselés, az iránymutatás és a nemzetei összetartozás jelképe.
A Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér az egykor idetelepült svábok életét, hétköznapjait, az általuk művelt mesterségeket és szerszámait mutatja be. Minden tárgy és dokumentum a nagytétényi családokhoz kötődik. Láthatnak házi készítésű 150 éves szappant, mosósulykot, mángorlót, fapapucsot és kézzel kötött pacskert. A berendezett konyhában a jellegzetes sparhelt és a tarkedlisütő is ott volt. A régi szakmák közül a hentes és mészáros eszközök, a bádogos szerszámok voltak bemutatva.
A Nagyboldogasszony Plébániatemplomot Rudnyánszky József építette 1752 és1755 között. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelte fel 1755-ben. A főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja. A sekrestye alá került a Rudnyánszky család kriptája. A templom alatti kriptában nyugszik Hugonnai Vilma édesapja és édesanyja. A templomban Botos István tartott előadást.
