A kiberbűnözés és az online csalási kísérletek száma jelentősen nő Magyarországon, és a csalók egyre kifinomultabb eszközöket használnak az emberek és a vállalatok megtévesztésére. A KiberPajzs kezdeményezés – amelyet az MNB, a rendőrség, a Bankszövetség és más szervezetek közösen működtetnek – rendszeresen frissíti a közérthető figyelmeztetéseket és útmutatókat a legújabb csalási technikákról.
Mennyire gyakoriak ezek az esetek?
A KiberPajzs adatai szerint a kiberbűnözők átlagosan tízpercenként próbálkoznak átutalásos csalással Magyarországon. Ezek a kísérletek nemcsak magánszemélyeket, hanem vállalatokat is érintenek.
A csalások jelentős része nem technikai feltörésen alapul, hanem pszichológiai manipuláción. A cél az, hogy az áldozat maga adja meg a hozzáférési adatait, vagy saját maga indítson el egy pénzügyi tranzakciót.
Tipikus csalási módszerek
A kiberpajzs.hu több olyan csalástípust is bemutat, amelyek jelenleg gyakran előfordulnak.
1. Hamis SMS-ek és telefonhívások (smishing és vishing)
A csalók SMS-ben vagy telefonon bankok vagy hatóságok nevével visszaélve sürgős intézkedést kérnek, illetve adategyeztetésre szólítják fel az érintetteket. Előfordul, hogy az MNB nevében kérnek adatokat, majd ezek felhasználásával később hozzáférnek az áldozat banki fiókjához.
2. Hamis e-mailek és adathalász weboldalak
Az adathalász e-mailek bankok vagy ismert szolgáltatók nevében érkeznek, és hamis weboldalakra irányítanak át, ahol jelszavakat vagy banki azonosítókat kérnek el. Gyakoriak az álbefektetési ajánlatokat tartalmazó csalások is, amelyek irreálisan magas hozamot ígérnek.
3. Klónozott webáruházak és csalárd vásárlási oldalak
Egyre több olyan hamis webáruház jelenik meg, amely megtévesztően hasonlít valódi oldalakra, és kizárólag a banki adatok vagy a pénz megszerzését szolgálja.
4. Online piactereken történő átverések
A csalók vevőnek adják ki magukat, és például távoli asztali program telepítését kérik az átutalás „biztosítása” érdekében. Valójában ezzel szereznek hozzáférést az áldozat adataihoz.
5. „Pig butchering” és kriptovaluta-átverések
Ez a módszer hosszabb idő alatt kiépített bizalmi kapcsolatra épül, gyakran romantikus platformokon. Az elkövetők ezt követően befektetésnek álcázott kriptovaluta-platformokra irányítják az áldozatot, ahol végül az összes befektetett pénz eltűnik.
MI és a csalások
A mesterséges intelligencia egyre gyakrabban jelenik meg a bűnözők eszköztárában. Az elkövetők természetes hangzású üzenetekkel és e-mailekkel próbálják megtéveszteni az áldozatokat. A hitelesnek tűnő tartalom jelentősen növeli annak esélyét, hogy valaki bedől az átverésnek.
Mit tehet a megelőzés érdekében?
A KiberPajzs és más szakértők több bevált gyakorlatot is javasolnak.
Óvatosság az üzenetekkel kapcsolatban
Banki adatokat soha nem szabad telefonon vagy e-mailben megadni, ha nem az érintett kezdeményezte a kapcsolatfelvételt. Gyanús linkekre nem szabad kattintani, és mindig ellenőrizni kell a feladó valódiságát.
Ellenőrzés hivatalos csatornákon
Ha valaki bankja vagy az MNB nevében kap értesítést, célszerű közvetlenül a hivatalos ügyfélszolgálatot felhívni, mielőtt bármilyen lépést tenne.
A gyanús esetek bejelentése
A kiberpajzs.hu oldalon részletes útmutató található arra, hogyan lehet bejelentést tenni akkor is, ha még nem történt anyagi kár.
Oktatás és tudatosság
A tudatos internethasználat és a kiberbiztonsági ismeretek folyamatos fejlesztése kiemelten fontos, különösen az idősebb korosztály és a gyakori online vásárlók számára.
Összegzés
A digitális csalások Magyarországon egyre gyakoribbak, és a módszerek folyamatosan fejlődnek. A KiberPajzs célja, hogy az összefogás és a tudásátadás révén segítse a veszélyek felismerését és elkerülését, legyen szó hamis SMS-ről, e-mailről, klónozott weboldalról vagy befektetési átverésről.
A leghatékonyabb védekezést a tájékozottság, az éberség és a hivatalos kommunikáció ellenőrzése jelenti, mivel aki felismeri a figyelmeztető jeleket, jóval kisebb eséllyel válik csalás áldozatává.