Kánai Gergely, a Ráckevei–Soroksári Duna-ág projektvezetője átfogó képet adott a térségben zajló aktív turisztikai fejlesztésekről a Klauzál Házban rendezett tudományos konferencián.
A beruházások célja, hogy a Duna-ág mentén egységes, jól szervezett és hosszú távon fenntartható turisztikai infrastruktúra jöjjön létre, amely egyszerre szolgálja a helyi lakosságot és az ide érkező látogatókat.
A fejlesztések két nagy projektcsomagba tartoznak, amelyek együttes értéke meghaladja a 3 milliárd forintot. Valamennyi projekt önkormányzati területen valósul meg. A beruházások földrajzilag Dunaharasztitól egészen Ráckevén át Tass térségéig terjednek. A projektek legészakibb pontja Dunaharasztin található, ahol a meglévő csónakház fejlesztése történik meg. Az északi projektcsomag kifejezetten az evezős sportokra és vízi turizmusra fókuszál.
Ráckevétől délre, Tass irányába a fejlesztések hangsúlya a kerékpározáson és az aktív szárazföldi turizmuson van. A Duna mentén körülbelül 5 kilométerenként megállópontok létesülnek, amelyek pihenési és szolgáltatási lehetőségeket biztosítanak a túrázók számára. A kisebb helyszíneken aktív kerékpáros létesítmények és túraútvonalak kialakítása is megvalósul.
A projekt egyik legérdekesebb eleme egy különleges kilátó, amely kizárólag vízről lesz majd megközelíthető. Bár jelenleg még vannak akadályok a megvalósítás előtt, a tervek szerint ez az építmény a Duna-part egyik ikonikus látványosságává válhat.
A fejlesztések közül több már el is készült. Kiskunlacházán például tervben van az új, 100 fős befogadóképességű csónakház. A beruházás részeként egy bisztró is kialakításra fog kerülni, megújul a parkoló, valamint a szabadstrand, ahol új mosdó- és öltözőépület is létesül. Dömsödön egy korábbi fejlesztésre építve zajlik a szabadstrand teljes felújítása, amely az idei évben befejeződik; itt szintén elkészül a mosdó-, öltöző- és bisztróépület.
A projektek tervezése során törekedtek az egységes arculatra, ezért a fejlesztéseket lehetőség szerint ugyanazzal a tervezői szemlélettel dolgozták ki. A cél egy jól felismerhető, egységes Duna-menti turisztikai rendszer létrehozása.
A hosszú távú cél nem csupán az infrastruktúra fejlesztése, hanem a térség erős marketingjének kialakítása is. Olyan országos és helyi kommunikációra van szükség, amely megmutatja, hogy a Ráckevei–Soroksári Duna-ág térségében gyorsan és egyszerűen elérhető az evezés tanulása, valamint a kerékpáros és vízi turizmus élménye. A fejlesztések így nemcsak új létesítményeket hoznak létre, hanem egy aktív, élhető és vonzó turisztikai desztináció alapjait is megteremtik.
Dr. Bakos Lajos, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség fejlesztési igazgatója előadásában a Budapest környéki vízi turizmus helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt, külön kiemelve a Háros-sziget fejlesztési potenciálját.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség 11 éve indította el a Vízi Vándor Programot, amelynek keretében gyermekeket visznek szervezett vízitúrákra. A program célja, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között ismerkedjenek meg a vízi sportokkal és a természet közelségével. A túrák többek között a Pilis és a Börzsöny térségében is zajlanak, valamint működik a Ráckevei Vízi Vándor Tábor is. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág ugyan nem feltétlenül a legegyszerűbb vízi útvonal, de megfelelő szervezéssel és infrastruktúrával kiválóan alkalmas vízi turisztikai célokra.
A korábbi fejlesztések során már törekedtek arra, hogy a vízitúrázók számára 10–20 kilométerenként megfelelő megállóhelyeket biztosítsanak, ahol ki lehet kötni, mosdót használni, átöltözni vagy pihenni. A mostani projekt ezt a rendszert egészíti ki hiánypótló beruházásokkal, például új stégek létesítésével, amelyek biztonságos és kulturált kikötési lehetőséget teremtenek.
Az infrastruktúra-fejlesztés mellett kiemelt szerepet kapnak a programok is. Ilyenek például a vízi testnevelés órák, amelyek az iskolai oktatásba integrálva ismertetik meg a diákokat az evezéssel, valamint a Dunakanyar bike and boat túra, amely a kerékpározást és a vízi közlekedést ötvözi, komplex élményt kínálva a résztvevőknek.
Dr. Bakos Lajos hangsúlyozta, hogy minden fejlesztés során alapvető szempont: az épülő infrastruktúra ne roncsolja azt az értéket, amiért létrejön. A természet közelsége és a környezet szépsége a vízi turizmus legfontosabb vonzereje, ezért a beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy azok hosszú távon is megőrizzék a térség ökológiai és esztétikai értékeit.
A tudományos konferencián mutatták be az Aktív turizmus című kötetet. Ennek kapcsán Prof. Dr. Kulcsár László, a könyv szerkesztője elmondta: a kötet olyan módszereket próbál bemutatni különböző jó gyakorlatok és esettanulmányok kapcsán, amelyek hasznosak lehetnek az oktatóknak és a szakembereknek, akik ezzel a területtel foglalkoznak. Hozzátette, hogy a módszertan önmagában nem áll meg. Megpróbálták bemutatni, melyek azok a legfontosabb területek, amelyek szorosan kapcsolódnak az aktív turizmushoz, hiszen ennek rendkívül erős integráló hatása van.
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy számos olyan aktív turisztikai infrastruktúra épült meg, amelyet a helyben élők a mindennapokban is használnak, így a napi aktív életmód részévé válik. Amikor arról kérdezik őket, mitől lesz sikeres egy adott terület, azt vizsgálják, hogy az emberek mennyire aktívak a hétköznapokban is. Az aktív turizmusnak aktív emberekre van szüksége – így válhat igazán sikeressé.
Dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem dékánja hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban a regionális aktív turizmus szerepe különösen felértékelődik.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarországon az aktív turizmus területén kiemelkedően sok fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban.
A vízi turisztikai fejlesztések lehetőségeit és kihívásait járta körül az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet Berencsi Miklós, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) vezető turisztikai szakértője moderált. A beszélgetés résztvevői Gerencsér Zsolt (AMFK víziturizmus szakértő), Kánai Gergely (a Ráckevei–Soroksári Duna-ág projektvezetője), Nyikos András (a Magyar Kajak-Kenu Szövetség fejlesztési divízióvezetője) és Dr. Bodrogai László (a Kodolányi Egyetem Aktív- és Ökoturisztikai Kutatóintézetének intézetvezetője) voltak.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Duna menti vízi turizmus fejlesztése komplex szemléletet igényel: az infrastruktúra-fejlesztés, a szolgáltatások bővítése, a szabályozási környezet és a marketing egyaránt meghatározó tényezők. Kiemelték, hogy az aktív turizmus nem csupán sporttevékenység, hanem élményalapú szabadidős forma, amely egyszerre szolgálja az egészséget, a közösségépítést és a térségi gazdaság erősítését.
Szakmai előadások
A kerekasztalt követő szakmai előadások több szempontból is megvilágították a vízi és aktív turizmus fejlesztésének lehetőségeit.
Dr. Donka Attila, a Kodolányi Egyetem adjunktusa a termékfejlesztés szerepéről beszélt a vízitúrázásban. Előadásában hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül a nagy léptékű infrastruktúra a siker kulcsa, hanem a jól átgondolt szolgáltatási rendszer. Minél több és minél színvonalasabb szolgáltatás kapcsolódik egy térséghez, annál több turistát képes vonzani. A turizmus végső célja minden esetben az élménynyújtás – a fejlesztéseknek ezt kell szolgálniuk.
Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője a Felső-Tisza-vidék és a Nyírség kerékpáros túrahálózatának kialakításáról mutatott be esettanulmányt. A projekt sikerének kulcsa a tudatos pozicionálás volt: a természetközeliség, az egységes művészetföldrajzi régió, az autentikusság és az egyedi atmoszféra hangsúlyozása. A térség „Magyarország gyümölcsöskertje” identitásra építve slow és aktív turisztikai hálózatot alakítottak ki. A fejlesztések örökségvédelmi helyreállítással, látogatóbarát megoldásokkal, interaktív kiállításokkal és látogatóközpontokkal egészültek ki.
Németh Tamás Zoltán, az Arrabona Európai Területi Együttműködési Csoportosulás igazgatója a Szigetköz térségében megvalósuló fejlesztéseket ismertette, különös tekintettel a Pozsonytól Gönyűig húzódó EuroVelo 6 útvonalra a Duna mentén. A térségben komplex turisztikai tevékenység zajlik: ajánlati csomagok kialakítása és működtetése, infrastrukturális beruházások, túraszervezés, képzések és innovatív elemek – például tematikus társasjátékok – bevezetése. A projektek kiterjednek a szállás- és vendéglátóipari fejlesztésekre, a kerékpáros szolgáltatások bővítésére, az információs rendszerek és látogatómenedzsment fejlesztésére, valamint a vízi turisztikai szolgáltatások erősítésére is.
Gerencsér Zsolt az AMFK vízi turizmushoz kapcsolódó tevékenységeit mutatta be. Részletesen szólt arról, hogyan valósulnak meg állami forrásokból társadalompolitikai célok az aktív turizmus fejlesztésén keresztül. Kiemelte a vízitúrázás szabályozási kérdéseit, a gátak használatának és átjárhatóságának rendezését, valamint az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát. Jelenleg 74 támogatott projekt van megvalósítás alatt, amelyek összesen 60,3 milliárd forint támogatást jelentenek. Példaként említette a Hárosi-öböl partját, amely kedvező adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus számára, és potenciális kapuként szolgálhatna a térségben. Korábban kishajó-kikötő működött itt, amely mára megszűnt, de a terület fejlesztési lehetőségei továbbra is jelentősek.
A program zárásaként Dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi Egyetem dékánja az aktív turizmus és a filmturizmus kapcsolatát mutatta be egy nemzetközi esettanulmányon keresztül. Petra (Jordánia) példáján szemléltette, hogy egy film miként indíthat el turisztikai fellendülést, és hogyan lehet összekapcsolni turisztikai területeket. Az Indiana Jones-filmek nyomán kialakított tematikus útvonalak, a sivatagi futóverseny, a kanyon- és kalandtúrák jól példázzák, hogy a filmturizmus aktív turisztikai termékeket generálhat. A tanulság ugyanakkor az, hogy a hitelességet minden esetben meg kell őrizni, és a filmes elemeket össze kell kapcsolni a történelmi valósággal (vagyis a nabateus törzs története is fontos). Petra esete megmutatta, hogy egy film képes világszintű turisztikai áttörést hozni, amennyiben azt tudatos, integrált turisztikai fejlesztés követi.