A tartós aszály és a torkolatnál felhalmozódó hordalék miatt ismét bezáródás fenyegeti a Hárosi-öblöt. A természetes vízmozgás megszűnése nemcsak a vízminőséget ronthatja, hanem a környék különleges élővilágát is veszélyezteti. A megoldás a szakmai egyeztetések szerint a meder rendszeres kotrása lehetne, amelynek becsült költsége mintegy 270 millió forint.
A tartósan alacsony vízállás és a torkolatnál lerakódó hordalék miatt ismét kritikus helyzet alakult ki a Hárosi-öbölben. Amikor a vízszint jelentősen lecsökken, az öböl és a Duna főága közötti kapcsolat megszűnhet. Ennek következtében lelassul, majd akár teljesen leállhat a természetes vízmozgás, ami a vízminőség romlásához és az öböl ökológiai egyensúlyának felborulásához vezethet.
A probléma gyökerei az M0-s híd építésének időszakáig nyúlnak vissza. A meder torkolatát 1986 és 1990 között alakították át úgy, hogy a kedvezőtlen vízmozgás miatt a folyó hordaléka ezen a szakaszon rakódik le. A felhalmozódó hordalék fokozatosan szűkíti a torkolatot, szélsőségesen alacsony vízállásnál pedig teljesen el is zárhatja azt.
A Háros-sziget is veszélybe kerülhet
A helyzet különösen azért aggasztó, mert az öböl közvetlen környezetében található a Háros-sziget, amely Budapest egyik kiemelten védett természeti területe. A sziget magas természetvédelmi értéket képvisel, és védettsége miatt oda külön engedély nélkül belépni sem lehet.
A sziget története ugyanakkor hosszú ideig katonai használathoz kötődött: a honvédség 1928-ban kezdett laktanyaépítésbe a területen, amelyet egészen 1993-ig használt. Ezt követően a Háros-sziget szigorúan védett természetvédelmi területté vált.
A vízfelület kiszáradása és az öböl eliszaposodása így nem pusztán vízgazdálkodási kérdés, hanem természetvédelmi probléma is.
A kotrás jelentheti a megoldást
A jelenlegi helyzetre a szakmai egyeztetések alapján a torkolat medrének kotrása jelenthetne megoldást. Ezzel helyreállítható lenne a Duna és az öböl közötti vízkapcsolat, és ismét lehetővé válhatna a korábban jellemző kishajóforgalom.
A beavatkozás a halállomány szempontjából is fontos lehet: a szabadabb vízmozgás lehetővé tenné, hogy a halak könnyebben közlekedjenek az öböl természetes ívóhelyei és a Duna főága között.
A rendszeres mederkotrás szükségességéről már korábban is folytak egyeztetések. Budafok-Tétény Önkormányzata 2024. november 5-én szakmai megbeszélést szervezett a lehetséges beavatkozásokról. Az egyeztetésen a Baross Gábor Horgász Egyesület, a Honvéd Sporthorgász Egyesület, Budapest Főváros Kormányhivatala, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselői is részt vettek.
A résztvevők szerint jelenleg nincs olyan egyszeri beavatkozás, amely hosszú távon megszüntetné a problémát. A szakmai álláspont szerint a torkolat kotrását várhatóan 25–30 évente meg kellene ismételni. A szükséges beavatkozás becsült költsége mintegy 270 millió forint.
Vita arról, kinek kellene fizetnie
A kotrás egyik legnagyobb akadálya a finanszírozás és a tulajdonosi felelősség kérdése. Az érintett terület a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Az önkormányzat álláspontja szerint ezért nem neki kellene finanszíroznia a beavatkozást.
Budafok-Tétény az elmúlt években több alkalommal is segítséget kért az állami szervektől. 2024-ben a kormányhoz fordult, 2025-ben pedig a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot, az Energiaügyi Minisztériumot és Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó Alapítványát is megkereste.
Az önkormányzat szerint ezekről a helyekről nem érkezett érdemi támogatás a probléma megoldására. Az állami szervek részéről az az álláspont is megjelent, hogy a problémát az önkormányzatnak kellene kezelnie, mivel a Hárosi-öböl hivatalosan nem része a Dunának, hanem úgynevezett szárazulatként szerepel a térképeken, amely önkormányzati tulajdon.
A kerület ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a konkrét mederkotrással érintett terület állami tulajdonban van, kezelője pedig a vízügyi igazgatóság. Az önkormányzat szerint ráadásul a jelenlegi kedvezőtlen mederállapot az M0-s híd építéséhez kapcsolódó korábbi beavatkozás következménye.
2026-ban ismét tárgyalóasztalhoz ültek
A kerület vezetése 2026 első negyedévében ismét egyeztetést kezdeményezett a Hárosi-öböl ügyében. A Polgármesteri Hivatalban a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az Agrárminisztérium és az Országos Horgász Szövetség képviselőivel tárgyaltak.
Karsay Ferenc polgármester május közepén Kulcsár Krisztiánnal is egyeztetett, akinek átadott egy, a kerület kiemelt ügyeit összefoglaló dokumentumot. Ebben hangsúlyosan szerepelt a Hárosi-öböl kotrásának szükségessége. A kerület tájékoztatása szerint erre a megkeresésre egyelőre nem érkezett válasz.
Az egyeztetések ezt követően is folytatódtak. Esze Tamás, egyes kiemelt ügyekért felelős önkormányzati tanácsnok májusban a helyi horgászegyesületekkel, az Országos Horgász Szövetséggel, a vízügyi hatósággal és más érintettekkel is tárgyalt. A megbeszéléseken több lehetséges megoldási irányt is kijelöltek.
A képviselő-testület korábban, 2024. december 12-én határozatban is felhatalmazta a polgármestert, hogy a Hárosi-öböl vízminőségének javítása érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat valamennyi érintett szakigazgatási szervvel.
A vita továbbra sem zárult le
A Hárosi-öböl jövőjéről többféle szakmai álláspont létezik. A legfrissebb, 2026. július 18-án közzétett szakmai véleményt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze ismertette közösségi oldalán.
A kérdés közben egyre sürgetőbbé válik: a tartós aszály miatt a torkolat ismét kritikus állapotba kerülhet, miközben a hordalék folyamatosan szűkíti a Duna és az öböl közötti kapcsolatot.
Az önkormányzat szerint hosszú távú megoldást csak a meder kotrása jelenthet. Ehhez azonban nemcsak szakmai döntésre, hanem a mintegy 270 millió forintos forrás biztosítására is szükség lenne.
A kerület álláspontja szerint a helyzet rendezése nem halasztható tovább, hiszen a tét nem csupán az öböl hajózhatósága, hanem a vízminőség, a halak vándorlása és Budapest egyik legértékesebb védett természeti területének jövője is.