Nagyszabású programba került be Budafok-Tétény messze földön híres kulturális ékköve, a Memento Park, amely így akár komoly működési támogatásban is részesülhet.
A 7 Legveszélyeztetetteb Európai Örökség Program 2023-ban ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ennek alkalmából az Europa Nostra, a kulturális és természeti örökség iránt elkötelezett civil társadalom európai hangja és az Európai Beruházási Bank Intézet nyilvánosságra hozta a program idei előválogatotti listájára került 11 legveszélyeztetebb európai örökségi helyszínt.
2023-ban Európa tizenegy legveszélyeztetettebb műemléke és örökségi helyszíne között Magyarország is képviselteti magát, méghozzá a Budafok-Tétényben fekvő, de nem csak ott híres Memento Park által. A 11 veszélyeztetett örökséget egy történészekből, régészekből, építészekből, műemlékvédelmi, projektelemző és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi tanácsadó testület választotta ki.
A kiválasztás szempontjainak alapjául a fenti műemlékek kiemelkedő örökségi jelentősége és kulturális értéke, valamint az a valós veszély szolgált, amivel napjainkban szembe kell nézniük. A helyi közösségek elköteleződése, valamint az állami és magánszféra a helyszínek megmentése érdekében tett kötelezettségvállalásának mértéke szintén befolyással bírtak a döntésre. Kiválasztási szempont volt továbbá a helyszín fenntartható fejlődést, valamint a helyi és szélesebb regionális közösségek közti békét és párbeszédet előremozdító, katalizáló jellege is.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/cristina-cicciarelli_photocredit1.jpg)
A Memento Park – Szoborpark Múzeum egy történelmi emlékhely, oktatási központ, művészeti akcióterület és turisztikai attrakció, azoknak a szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista propagandát hirdették Budapest utcáin 1945-1990 között. Az 1989-90-es politikai rendszerváltás idején a kelet-európai országok lakossága erőszakkal fordult a kommunista korszak emlékei felé. Magyarországon a társadalmi nyomás és a politikai szándék egybehangzó akaratával döntés született a nemkívánatossá vált köztéri propagandaszobrok további sorsának rendezéséről.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/IMG_6740-1024x683.jpg)
Az így összegyűjtött 41 emlékmű közös elhelyezésére kiírt tervpályázatot Eleőd Ákos építész nyerte meg, aki az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges konceptuális építészeti alkotást álmodott meg. Az ’Egy mondat a zsarnokságról’ Szoborpark Európa első, és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propaganda szoborgyűjteménye 1993-ban nyitotta meg kapuit.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/IMG_6769-1024x672.jpg)
A Memento Park európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik; egy egész Európát érintő kihívás inspiráló megoldása.
“Ezek a szobrok Magyarország történelméhez hozzátartoznak. A diktatúrák a múltjukat „levésik, levakolják”, vagyis eltüntetik mindazt, ami az őket megelőző időszakra emlékeztetnek. A demokrácia az egyetlen, amely vállalni tudja, hogy múltunk – minden zsákutcájával együtt – a miénk; ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta!… Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, a park már a demokráciáról szól, mert csak a demokrácia képes megadni annak a lehetőségét, hogy szabadon gondolkodhassunk a diktatúráról… vagy éppen a demokráciáról… vagy bármiről.” – mondta Eleőd Ákos.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/IMG-5980-1024x875.jpg)
E kijelentés horderejét igazolta az idő és a Memento Park töretlen jelentősége látogatók generációi számára, akik megfejtést leltek családi titkokra, feloldozást nyertek koholt vádak alól, megértették a csendet, és választ kaptak kimondatlan kérdéseikre. A Memento Park attól kiemelt kulturális örökség, hogy érzékenyen, metaforákon keresztül magyaráz el egy ellentmondásos korszakot. E jellegzetes megközelítés európai nyilvánossága hozzásegítheti az ellentmondásos örökség társadalmi megbecsülését.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/Kun-Bela-memorial-1024x768.jpg)
A Memento Park létezése és működtetése egyre növekvő kockázattal jár. A létesítmény – 1993. évi megnyitásától kezdődően – semmilyen költségvetési támogatásban nem részesül, működéséről egy gazdasági vállalkozás gondoskodik, 2007-től közösen egy közhasznú alapítvánnyal. E hibrid üzemeltetési forma szerint a fenntartásra, állagmegóvásra vagy fejlesztésekre fordítható összeg kizárólag a látogatói bevételtől függ, ami azonban az utóbbi években bizonytalanná vált. Az üzemeltetők gondoskodnak az általános karbantartásról, de a bevételek nem elégségesek a szakszerű állagmegóváshoz.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/Memento_Park_Budapest_020-1024x768.jpg)
Megnyitása után harminc évvel a budapesti Memento Park – Szoborpark Múzeum alkotásait a pusztulás fenyegeti az egykori szakszerűtlen áthelyezés, valamint az üzemeltetés, fenntartás és állagmegóvás forráshiányos problémái miatt. A megfelelő állagmegóváshoz szükséges képességek pedig vagy hiányoznak, vagy elérhetetlenül költségesek Magyarországon.
A 7 Legveszélyeztetettebb Programba a Monumentum Közhasznú Alapítvány jelölte a Memento Parkot az ICOMOS Magyarország és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával. A Memento Park célja az európai polgárok tudatosságának növelése az ellentmondásos örökség kulturális jelentőségének hitelt érdemlő bemutatásával.
A 7 Legveszélyeztettebb Programba kerüléssel az intézmény növelni szeretné esélyeit olyan támogatás megszerzésére, amellyel segítséget kaphat a műalkotások digitalizációra, állagmegóvására, nem utolsó sorban pedig támogatást a fenntartható működésre.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2023/01/Memento_Park_Budapest_118-1024x683.jpg)
A 7 Legveszélyeztetettebb Program Tanácsadó Testülete a következő nyilatkozatot tette: “1989-ben, amikor európai országok levetették magukról a kommunizmust, egy dilemmával találták magukat szemben: seperjék-e a közelmúlt történetét a szőnyeg alá, vagy építsék be nemzeti történelmükbe? Ez a kérdés azóta talán vesztett jelentőségéből, de nem került teljesen nyugvópontra az érintett európai országok vagy a kontinens kollektív tudatában. Mára a jelenségnek neve is van: disszonáns, azaz ellentmondásos örökség. A magyarok a rájuk jellemző eszes leleményességgel oldották meg a feladatot: az ideológiával átitatott budapesti köztéri szobrokat, amelyek a lakosság életét beárnyékolták, egy új városszéli otthonba helyezték át, kiemelve és megfosztva kontextusuktól, de nem megfosztva a létezésüktől. A látogatók köre a működés közel 30 éve alatt az eltökélt turista, és nem csak a külföldi, hanem a helyi látogató is, aki az elmúlt 30 évben talán nem is gondolt rájuk.”
A Tanácsadó Testület hozzátette: “De most, egy generációval az 1989-es élmények után ez a jelképrendszer csendben elpusztul? Beteljesítették-e ezek a szobrok a küldetésüket és megbékélt-e minden érintett a múltjával? Úgy tűnik, az állapotuk az emlékekkel együtt a semmibe veszhet. Elegendő-e a külföldiek kíváncsisága? Kell-e emlékeztetni a fiatalabb generációkat? Lehet-e függetleníteni a művészi kvalitásokat a regnáló hatalomtól? Példaértékű-e Európa számára az ellentmondásos történelem kezelésének ezen magyar megoldása? Ezek a kihívások és talán a lehetőségek is, amennyiben a Memento Park egyike lesz a 7 Legveszélyeztetettebb örökségi helyszínnek 2023-ban.”
A programba tizenegy kiválasztott helyszíne közé egyébként olyan helyek kerültek be, mint a grúziai Tchakvinji erőd, vagy a Kortrijk vasútállomás Belgiumban, de van másik magyar jelölt is a miskolci Hermann Ottó Múzeum “személyében.