Az informatika agráriumban és turizmusban betöltött szerepéről, a digitalizáció lehetőségeiről, valamint a mesterséges intelligencia és az adatvédelem aktuális kérdéseiről tartott konferenciát a Kodolányi. A rendezvény előadásai azt mutatták be, hogy a korszerű technológiák miként segíthetik az egyes ágazatok hatékonyabb, pontosabb és biztonságosabb működését.
A mesterséges intelligencia alapú automatizált mikroszkópia agráriumban és biotechnológiában betöltött lehetőségeit Nemes László, a Holodect Instruments Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be „A mikroszkóptól az adatig – AI-alapú automatizált mikroszkópia az agráriumban” című előadásában.
A bemutatott technológia a mikroszkópos képek automatikus elemzésével és folyamatos adatgyűjtéssel segítheti többek között a mikroalgák termesztését és a fermentációs biotechnológiai folyamatok ellenőrzését. Az automatizált rendszerek alkalmasak lehetnek a sejtek állapotának megfigyelésére, valamint egyes fertőzések gyors felismerésére is. Az előadásban szó esett a vízminőség ellenőrzéséről, a szennyvíztisztításról, a mikroműanyagok kimutatásáról és az algavirágzások követéséről is.
Az adatvédelem és a mesterséges intelligencia kapcsolatát Czine Ágnes, az Alkotmánybíróság megbízott elnöke, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója járta körül „Jogászok az adatrengetegben: hogyan maradunk okosak, avagy adatrengetegben
élünk, de ki védi meg a jogot?” című előadásában.
Az előadó hangsúlyozta az adatok kritikus értékelésének fontosságát, hiszen a nagy mennyiségű információ között nem minden adat tekinthető megbízhatónak. Bemutatta a személyes adatok kezelésének, a GDPR alapelveinek, a célhoz kötöttségnek és az adatbiztonságnak a jelentőségét. A turizmusban például a vendégek foglalási adatai és a gépjárművek rendszámai is adatvédelmi kérdéseket vethetnek fel. Az AI alkalmazása mellett ezért továbbra is nélkülözhetetlen a kritikus gondolkodás és az emberi döntéshozói felelősség.
A GDPR informatikai és agrárágazati vonatkozásairól Keszi István, a Kodolányi János Egyetem egyetemi adjunktusa beszélt. Előadásában bemutatta, hogy a mezőgazdaság digitalizációja új adatvédelmi kihívásokat is teremt. A GPS-adatok, drónfelvételek, szenzorok, kamerarendszerek és adatbázisok használata során jelentős mennyiségű információ keletkezik.
Keszi István példákon keresztül ismertette a GDPR legfontosabb fogalmait és követelményeit, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti különbséget. A modern mezőgazdasági gépek GPS- és telemetriai adatai például személyes adattá válhatnak, ha azok egy konkrét munkavállalóhoz kapcsolhatók. Hasonló kérdéseket vethet fel a drónok használata is, amelyek a termőföldek vizsgálata mellett környező utakat, gépjárműveket vagy akár szomszédos ingatlanokat is rögzíthetnek.
Lefler Péter vidék- és térségfejlesztési szakértő „Jó gyakorlatok bemutatása” címmel tartott előadást. Bemutatta a precíziós mezőgazdaságban alkalmazott technológiákat, többek között a GPS-alapú rendszereket, az automatizált és önvezető mezőgazdasági gépeket, valamint a különböző szenzorokat. Ezek segítségével a gazdálkodók pontosabb információkat kaphatnak a termőföld állapotáról, a tápanyag-ellátottságról és a várható terméshozamról.
Az előadásban fontos szerepet kapott a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia is. A nagy mennyiségű adat feldolgozása támogathatja a gazdálkodói döntéseket, míg a mezőgazdasági drónok a termőterületek megfigyelésében, adatgyűjtésben és elemzésben, valamint egyes agrotechnikai feladatokban is alkalmazhatók. A multispektrális technológia révén például a növények állapotának változásai és egyes károsodások korábban felismerhetők. Lefler Péter kitért arra is, hogy a digitalizáció az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség területén is fontos szerepet tölthet be.
A mesterséges intelligencia tudatos használatáról és a hatékony promptolásról Erdész Balázs, a Kodolányi János Egyetem oktatója beszélt „A promptolás bibliája” című előadásában. Kiemelte, hogy az AI által adott válaszok minőségét nagymértékben meghatározza az utasítás pontossága. A jó prompt kialakításához fontos a megfelelő kontextus, a cél, a kívánt formátum és hangnem, valamint az egyéb feltételek egyértelmű meghatározása.
Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy a mesterséges intelligencia számos területen növelheti a produktivitást, ugyanakkor nem helyettesíti az alapvető szakmai tudást és az emberi kontrollt. Az AI által létrehozott tartalmakat ezért minden esetben érdemes ellenőrizni. A résztvevők gyakorlati példákon keresztül is megismerhették a tudatos promptalkotás lehetőségeit.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia modern szállodaüzemeltetésben betöltött szerepét Sárvári Krisztina hoteligazgató, a Nemzetközi Turizmusfejlesztési Társaság elnöke mutatta be. Előadásában arra világított rá, hogyan változtatták meg az internet, az online foglalási rendszerek, a közösségi média és az értékelési platformok az utazók információszerzési és döntési szokásait.
Napjainkban a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap az utazási döntésekben, miközben a szállodák egyre több adatot használnak fel a személyre szabott ajánlatok, a dinamikus árképzés, a marketing és az értékesítés során. Sárvári Krisztina hangsúlyozta, hogy a digitális jelenlét mellett a turizmusban továbbra is fontos az emberközpontú szolgáltatás megőrzése.
Az adatvagyongazdálkodás, a minőségbiztosítás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról Pitlik László, a Kodolányi János Egyetem egyetemi docense tartott előadást. Kiemelte az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének és ellenőrzésének jelentőségét, hiszen az adatokra épülő döntések csak megfelelő minőségű és összehasonlítható információk alapján lehetnek megalapozottak.
Az előadás központi témája volt a minőség mérhetővé tétele. Pitlik László szerint a szubjektív benyomások helyett olyan objektív szempontokra és adatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a különböző teljesítmények és szolgáltatások összehasonlítását. A mesterséges intelligencia ebben a folyamatban döntéstámogató eszközként kaphat szerepet, megfelelő adatminőség és emberi kontroll mellett.
A konferencia előadásai átfogó képet adtak arról, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az adatkezelés milyen módon alakítja át az agrárium és a turizmus működését. A rendezvény közös tanulsága, hogy az új technológiák számos lehetőséget kínálnak a hatékonyság növelésére és a döntések támogatására, alkalmazásuk során azonban az adatminőség, az adatbiztonság, a jogszerűség és az emberi kontroll egyaránt fontos szempont marad.