Interjú a Prima Primissima díjra jelölt Hollerung Gáborral

by talastunde

Prima Primissima díjra jelölték Hollerung Gábort, kerületünk díszpolgárát, a Budafoki Dohányi Zenekar (BDZ) karmesterét, akivel a jelölés kapcsán készítettünk interjút.

Mennyire érte váratlanul, hogy jelölték a díjra?

Váratlanul ért, hogy idén jelölt lettem, de azt tudtam, hogy a korábbi években már felmerült a nevem a Prima Primissima díj jelölése kapcsán, mivel a kollégák, akik jelölési pozícióban voltak, kedvesen tájékoztattak arról, hogy jelöltek. Az, hogy ez idén meg is valósult, jóleső és örömteli érzéssel töltött el.

Nagyon sok zenei projektje van.  Mi az, amire a legbüszkébb?

Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy semmit sem eresztettem el, amihez hozzáfogtam. Legyen szó akár a budapesti középiskolások közös énekléséről, amit 1986-ban kezdtem el, és amiből kinőtt az Énekel az ország mozgalom, de beszélhetünk akár a Budapesti Akadémiai Kórustársaságról is, aminek a vezetését 1980-ban vettem át, és épp pár nappal ezelőtt adott koncertet a kórus a Müpában. 1990-ben kezdtem el a zenekarral a közös munkát, mint ifjúsági zenekar, amiből a Budafoki Dohnányi Zenekar egy rendkívüli zenekar lett. Kórusversenyt alapítottam, aminek a mintájára létezik Budapesten és külföldön is fesztivál. 20 évvel ezelőtt átvettem a Zempléni Fesztivál vezetését, ami a mai napig is sikeresen működik. Mindent, amit elkezdtem, azt a mai napig csinálom és csináljuk, ez nagyszerű dolog. Ezek a projektek számomra nagyon fontosak. Az is egy rendkívüli érték, hogy a BDZ már branddé vált a kultúrában, legyen szó a CineFonic-ról vagy a karácsonyi műsorunkról, az újévi koncertünkről a Müpában, vagy a budafoki újévi koncertünkről, ami szintén emblematikus koncert lett. Az Aranybálunkra is büszkék vagyunk, ezek olyan brandek, amelyek évek óta kiválóan működnek, a közösség szereti és igényli. Egyfajta hűség, felelősségvállalás, hogy mindaz, amit értékként létrehoztunk, azt ápoljuk, őrizzük és fejlesztjük. Erre vagyok a leginkább büszke.

A jövőt illetően milyen tervei vannak?

Vannak terveink, de igyekszünk a helyzethez alkalmazkodni. Nem lehet ma már elég messzire látni. Van bennünk egyfajta rugalmasság, hogy alkalmazkodjunk a jelenlegi viszonyokhoz. Nem könnyű az alkalmazkodás egy közel 110 fős intézménynek, aminek csak a bérköltsége óriási összeg. Nagy az elhivatottságunk abban a tekintetben, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ennek meg kell találni a módját. Igyekszünk több olyan koncertet szervezni, hogy minél több fiatal vegyen részt, sőt, vannak kimondottan olyan koncertjeink, amiket a fiataloknak szánunk. Zemplénben is otthon érezzük magunkat, és felelősséget érzünk azért, amit ott létrehoztunk az elmúlt 20 évben. Egy zenei profil, művészeti intézmény széles spektrumával rendelkezünk, amellyel relatív jól lehet alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez. Elmondhatjuk, hogy a fenntartó értékeli és honorálja a munkánkat, a zenekar minőségéhez, dimenziójához, a zenei életben való szerepvállaláshoz méltó támogatás áll mögöttünk. Remélem, hogy ez így is marad a jövőben.

Mondta, hogy nagyon elfoglalt ezekben a napokban. Jól érzékelem, hogy kicsit sűrűbb lett a levegő Ön körül a Prima Primissima díj jelölése miatt?

Igen, ez így van, de ez természetes. Holnap lesz egy forgatás, a kisfilmekben a jelöltek mutatkoznak be. Sapszon Ferenc karnagy, illetve Pitti Katalin operaénekes a másik két jelölt. Mindhárman közel egy generációt képviselünk, sok éve ismerjük egymást, illetve elmondhatom, hogy Feri az egyik legjobb barátom, akivel nem találkozunk minden nap, de együtt diplomáztunk 1977-ben, és rengeteg közös élményünk van. Mind a kórusvilágban, illetve a zenei életben mély kapocs van köztünk. A jelöltek kapcsán megfogalmazódott bennem, hogy ha Feri nyer, az Kodálynak tetsző dolog lenne, mert nem az a fontos, hogy ki vezényeli Mahler VIII. szimfóniáját az Operában, hanem ennél sokkal fontosabb, hogy ki, hogyan tanítja a gyerekeket, mikor belépnek az iskolába. Az a pedagógiai munka, amit Feri végzett, az a magyar kulturális életben párját ritkító érték.  Azt gondolom, hogy mindhárman nagyon komoly értéket tudunk felmutatni. Egy ilyen választásban feltehetőleg szubjektív szempontok is felmerülnek. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy örülünk a jelöltségünknek, és örülünk a mások díjazottságának is, mert csak ennek van érelme, mert csak ez vezet újabb sikerekhez és értékekhez!

Olvasta már?