Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Momentum a Hosszúréti-patak árvízvédelmének ügyében videós felhívást készített, hogy petíciójukat minél többen írják alá a kerületben. A videót mi is közzétettük. A cikkünk nyomán Karsay Ferenc polgármester jelezte, mindenképpen reagálni kíván a felvetésekre portálunkon.
Hogy látja a Hosszúréti-patak kérdését, olvasva cikkünket?
Egyrészt örülök, hiszen végre van egy helyi képviselő, aki felismerte a valós problémát, nem csak hergeli a lakókat. Azért is örülök, mert hónapok óta azon dolgozom, hogy pártpolitikától függetlenül, minél több fontos kerületi ügyben dolgozzon együtt a demokratikus többség az ellenzékkel. Ez tipikusan egy ilyen ügy. A videóban elhangzottakkal többnyire egyet is értek, bár már jóval előrébb is járunk, mint azt a videó alapján a Momentum tapasztalatlan politikusai gondolják.
Ezt hogy érti?
Három héttel ezelőtt, a hivatalos ügyvédi felszólítást követően, személyesen írtam levelet az érintett ingatlantulajdonosoknak. A levél lényege, hogy keressünk közös megoldásokat, mind a műszaki feladatra, mind a tulajdonjogi kérdések tisztázására. Találjuk meg a mindenki számára elfogadható kompromisszumokat!
Persze a legnagyobb jóindulat mellett is szüksége van a képviselőknek alapvető ismeretekre, felkészültségre, tárgyi tudásra, tapasztalatra. Petíciót írni enélkül is lehet, megoldást találni nem. Képviselőtársam figyelmét valószínűleg elkerülte, hogy az árvízi védekezés nem kerületünk feladata, hanem a fővárosi önkormányzaté. A mi dolgunk viszont a gátépítéshez szükséges terület rendelkezésre bocsátása, mivel ez a közterület kerületünk tulajdona.
De akkor alapvetően támogatja a kezdeményezést?
Igen, támogatom a kezdeményezést, kötelességem mindent megtennem az emberek életének és tulajdonuk biztonságáért, így minden segítséget megadok, hogy az árvízvédelem tekintetében előrelépjünk. Merjünk együtt tenni, és kezdeményezzük együtt, hogy a főváros újra vegye napirendre a patak, illetve a már 10 éve megtervezett, és kis híján meg is valósított gát ügyét. Kérem, hogy jöjjön el Tóth Endre a meghirdetett lakossági fórumra, tartsuk közösen. Mentsük meg a rózsavölgyieket együtt! Rám számíthatnak.
Elhangzott az is, hogy a patak ügye túlnő a kerületen, ezt hogy látja?
Hat önkormányzaton fut végig a patak, de a védekezés hét önkormányzat ügye: Budafok-Tétény, Budaörs, Újbuda, Bicske, Biatorbágy, Törökbálint, és a fővárosi önkormányzaté. A fővárosi önkormányzat kötelessége Budapesten az árvízi védekezés, de ebbe muszáj bevonni az agglomerációs önkormányzatokat is. Ezt a főváros sosem akarta koordinálni, inkább országos vízügyi problémaként kezeli az ügyet. Nem hajlandók komplex megoldással, koordinációval foglalkozni.
Ezt megértem, mert valóban nem kötelezi erre őket semmi, de mi a fővárosban élünk, számunkra nem megoldás, hogy az országos vízügyi hatóság és a főváros egymásra mutogat. A fővárosi szakaszon való védekezés nem választható el a teljes szakasz munkálataitól. Ha a felső szakaszokon beépítik a záportározókat, akkor nálunk lesz belőle árvíz. Itt van például Budaörs, a budaörsi iparterület, ami korábban záportározó volt, de most egy Tesco áll a helyén. Nem pótolták az építkezés miatt kiesett víztározót, ennek itták meg a levét a 2010-es árvízkor a rózsavölgyiek. De a XI. kerületi új lakópark óriási burkolt felületeiről is a Hosszúréti-patakba vezetik a csapadékvizet, ezzel növelve a villámárvíz veszélyét.
A többiek jól csinálták?
Törökbálint például rendkívül korrekten áll az egészhez, jelenleg ők viszik az ügyet országosan, a fővárosi önkormányzat, vagy az országos szervek helyett.
Azért ahogy elmondja, úgy tűnik, nem is olyan egyszerű feladat a kis patak szabályozása. Ennyire összetett ez a kérdés?
Igen, a patakszabályozás 40 éves történetének megértéséhez helyismeret és megfelelő felkészültség kell. Ha ez nincs, akkor olyan félresikerült akciók születhetnek, mint Havasi Gábor (Momentum) első petíciója, amely a jogosulatlan közterület-használat fenntartására irányult. Ha minden úgy maradna, ahogy van, akkor nem tud megépülni a gát, és egy újabb árvíz fog sok milliós kárt okozni az ott lakóknak.
Legnagyobb veszélyben a vízparti ingatlanok tulajdonosai vannak. Az első petíció további következménye az lenne, hogy közpénzből kellene fizetni az ott lakók önkényesen kibővített telkének, kerítésének, tárolójának elbontását és helyreállítását, vagy a közvagyont kellene ingyen átadnunk térítésmentesen a magántulajdonok bővítésére. Mindkét verzió felelőtlen önkormányzati gazdálkodást feltételez.
A mérleg másik serpenyőjében viszont az van, hogy amennyiben a gátépítéshez a hatóságok magántulajdont akarnak igénybe venni, akkor a tulajdonost tisztességesen kárpótolni kell. Teljesen természetes kérés a lakók részéről, hogy kérik a földmérők által meghatározott hivatalos adatokat a telekhatárokra vonatkozóan. Ez minden érintett számára rendelkezésre áll az önkormányzat jogi képviselőjénél.
Miért nem került sor korábban a gát megépítésére?
Tarlós István főpolgármester megpróbálta, de pont a lakossági ellenállás miatt hiúsult meg a gátépítés. A tulajdonjogi vitákat most tisztázni tudjuk, erre megvan a lehetőség, és részemről a szándék is. Az ügy érzelmi oldaláról még nem is beszéltünk. A lakosság azon része, akiket tíz éve elöntött az árvíz, vagy akiknek rendszeresen okoz anyagi kárt a szabályozatlan patak, joggal várja el a gátépítést, viszont feljebb, a dombon azzal érveltek, hogy a gát miatt kipusztul a vadkacsa, a hód, és a tündérek meg a manók is elköltöznek. Mert lelke van a pataknak.
Ez persze kedves és szerethető érv, de ők már látják, hogy milyen szépen kizöldült a XI. kerületi részen a gamblionos technológiával kiépített, szabályozott patakpart. Nincs tehát szó „lebetonozott”, halott patakmederről. Ezzel én sem értenék egyet. De a legvadabb ellenzőknek is be kell látni, hogy az árvíz megakadályozása is fontos, kétszáz családdal nem lehet kitolni, a demokratikus többségnek ezt szem előtt kell tartania.
Mindenképpen muszáj a kerítéseket áthelyezni?
Legyen helye a gátnak, ennek megteremtése a feladat, nem az a cél, hogy bárkivel packázzunk, meg lehet egyezni, meg lehet beszélni. Ez a probléma igen komplex, és sok felkészültséget igényel, ha valaki meg akarja találni a lehető legjobb megoldást.
Akkor, ha jól értem, ezen azért még dolgozni kell.
Igen, az önkormányzat dolgozik azon, hogy a lehető legjobb megoldást találjuk meg, és rám számíthatnak abban is, hogy akár a Momentum képviselőjével közösen, a fővárosi önkormányzatnál próbáljuk meg elérni, hogy újra napirendre vegyék az ügyet.