Máté Péter-díjas a budafoki bázisú Karthago együttes

by talastunde

Március 15-e  alkalmából  Máté Péter megosztott állami díjjal ismerték el a Karthago együttes tagjainak több mint négy évtizedes zenei  munkásságát. A zenekar vezetőjével, Szigeti Ferenccel beszélgettünk a szakmai elismerésről,  Máté Péterről, a 42 éve együtt zenélő Karthago együttesről, és nem utolsósorban Budafokról is, amely 22 éve otthona a zenésznek, és a Karthago bázisa is egyben.

Mennyire érte váratlanul Önöket a díj?

A zenekar minden tagja nagyon örült a díjnak, ami váratlanul ért minket, de természetesen a felterjesztésről már két hete tudtunk. Fontos nekünk ez az elismerés. Öt évvel ezelőtt kaptam meg Áder Jánostól a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, amire nagyon büszke voltam, mint zenekarvezető, de úgy éreztem, hogy abban az elismerésben a zenekar sikere is benne volt. Most pedig minden zenekari tag díjazott, hiszen megosztott díjról beszélünk, úgyhogy minden tag Máté Péter–díjas lett.

Milyen viszonyban voltak Máté Péterrel?

Abszolút baráti viszonyban voltunk. A Karthago előtt én a Corvinában játszottam a 70-es években nyolc évig. Az első két-három évben olyan nagyszerű énekeseket kísért a zenekar, mint Koós János, Aradszky László, Szécsi Pál, Korda Gyuri, Máté Péter. A közös turnék miatt személyes jó barátságba kerültünk velük. Az Országos Rendező Iroda műsoraival két-három hónapos turnékon vettünk részt. Az ORI buszban Péterrel is rengeteget utaztunk együtt, sok közös fellépésünk volt, amelyekről szép emlékeim vannak. Később a Karthago is összekerült Péterrel. Az egyik lemezének a teljes zenei alapját mi játszottuk fel stúdióban. Később 1983-ban, amikor megkaptuk a felkérést Ausztriában egy nemzetközi fesztiválra, akkor az osztrák kiadó azt kérte, hogy készítsünk egy nagyzenekari hangszerelést a Requiem című dalunkhoz. Péterhez fordultam, aki elkészített egy nagy volumenű, harminc-negyven vonósra írt nagyzenekari hangszerelést. Annak idején én egy gitárra és orgonára írtam meg a Requiemet, a mai napig is ez a verzió hallható. Péter megírta a hangszerelést, és az így előadott nótával megnyertük a Villach International Music Festivált Ausztriában. Óriási siker volt, kislemezen is megjelent a dal, majd Ausztriában a Requiem nagylemezünk aranylemez lett. Ilyen kötődésünk volt Péterhez. Nagyon örültünk, hogy a nevével fémjelzett díjat kaptuk meg, ami egyenértékű a komolyzenei Liszt Ferenc-díjjal, az Erkel Ferenc-díjjal, illetve a színészeknek járó Jászai Mari-díjjal.

Negyvenkét éve van együtt a Karthago zenekar tagcsere nélkül. Hogyan lehetséges ez?

Az egész világon nincs még egy ilyen zenekar, amelyik ennyi időn keresztül állandó tagokkal játszik. Ez azzal magyarázható, hogy barátok vagyunk és kollégák. Van egy közös cél, ami minket állandóan előrevisz, és a közös zene szeretete, ami meghatározó. Az is érdekes, hogy mikor összeszedtem a bandát ’79-ben, öt teljesen különböző típusú zenészre bukkantam. A Beatricéből jött Gidófalvy Attila, a jazzrock világából érkezett Kocsándi Miki, én a popzenéből, Takáts Tomi pedig vendéglátózott. Tehát mindenki más zenét csinált korábban. Amikor elkezdtünk együtt dolgozni, akkor kiderült, hogy mindannyian nagyon szeretjük a rockzenét, és értünk is hozzá. Nem a tradicionális rockzenével próbálkoztunk, hanem amerikai típusú muzsikát játszottunk. Kemény rock alapon, dallamos rockzene jött létre sok vokállal. Öt teljesen más világnézetű, politikai nézetű, habitusú emberekből áll a zenekar. Sokat vitázunk, de senki sem akarja a másikat meggyőzni. Tamás például a Hitgyülekezet tagja, de nem akar minket megtéríteni. Meghallgatjuk őt, és vitatkozunk. Ez így jó. Tamás szokta mondani, hogy az általa ismert zenekarokban mindig van egy idióta, aki miatt szétmegy egy-egy zenekar, nálunk az a szerencse, hogy öt idióta van! Azaz, mindenen átsegít minket a humor és a nevetés. Alig várjuk, hogy beüljünk a turnébuszba. A COVID óta is minden héten legalább egyszer videochat-en beszélünk egymással a következő feladatainkról, a hétköznapi dolgainkról és az oltásról is.

Mióta él a XXII. kerületben?

Huszonegy éve lakom Budafokon. 2000-ben költöztem ide, 1999-ben építettem a házamat. A XII. kerületben laktam előtte, de kinőttük a lakást. Kertre vágytunk, ezért elkezdtem családi házakat nézegetni. Sok kerületben mászkáltam, véletlenül kerültem Budafokra, ahol beleszerettem egy henger alakú házba, de rájöttem, hogy lakhatatlan. Ezután tovább keresgéltem a kerületben, így találtam meg egy szép telket, amit megkedveltem, mert a budafoki fennsíkon van. Új házat építettem rajta, imádunk itt lakni. Gyönyörű ez a környék. Nagyon örülök, hogy itt telepedtünk le, s ez lett a szűkebb pátriám. Budafoknak megvannak a szépségei, előnyei. Egyik vonzereje például a történelme és a kedves vidékiesség. 1950-ben csatolták csak a fővároshoz, ezért máig megtartotta a provinciális jellegét. Szeretem, hogy bár egy nagyvárosban vagyok, itt mégis van egy levegős kertvárosi hangulat is. Figyelemmel kísérem és nagyon örülök a kerület fejlődésének. Jó látni, ahogy épül-szépül Budafok. Említettem, hogy kertes házban élünk. Itt van a Karthago próbahelyisége is. Úgy építettem a házat, hogy az alagsorban van a próbatermünk és innen indulunk koncertre, ide jövünk vissza. Ez a bázisa a zenekarnak.

Melyek a kedvenc helyei a kerületben?

A mi környékünket például nagyon szeretem, – sokat sétálok itt mostanában-, és a Duna-partot is. Legénykoromban a Római-partra jártam evezni, ezért imádom a Dunát. A Római jobban ki van épülve, de reméljük, hogy itt is kiépítik hamarosan a partot. A Vasmacska étterembe járunk néha nyáron, ott van a kikötő is. Régóta tervezem, hogy veszek egy kis motorcsónakot. Idén is ez a vágyam. Szeretem a kerület régi városrészét, a Péter Pál utcát és környékét, a Törley-kastélyt, a római katolikus plébániatemplomot, a református templomot, vagy a Sacelláry-kastélyt.

 A stúdió, ahol évek óta készülnek a KARTHAGO felvételei, ugyancsak itt van a Péter Pál utcában és amellett, hogy korszerűen felszerelt, rém hangulatos, mert valószínű, hogy egy szép gombapince lehetett korábban. Varga Csaba a vezetője és nagyon szeretünk vele itt dolgozni.

Milyen terveik vannak a közeljövőben?

Mindig jó előre tervezem a zenekar ügyeit. 2019-ben zseniális évünk volt, több mint ötven koncerttel. Tavaly nyáron öt db ötszáz fős koncerten kívül az egész turnénk elmaradt. Most le van kötve több mint huszonöt nagykoncertünk a nyárra. Nagyon remélem, hogy nyár közepétől már tudunk játszani. Az egész zenekar be van oltva, ez nagyon jó. Most tervezünk egy best of válogatást. Huszonnégy éve nem adtunk ki válogatáslemezt. Ezen dolgozunk jelenleg. Újra keverünk tizenöt régi dalt mai hangzással és extra bónuszokat is teszünk rá. Írok jelenleg két új dalt is, ezek is a lemezre kerülnek, ami május végén-június elején remélhetőleg már kézbe vehető lesz. A legutóbbi, 2019-ben megjelent lemezünk aranylemez lett két hónappal a megjelenés után. Reméljük, ezt is szeretni fogja a közönségünk!

Olvasta már?