Teljesült, amiről kisgyermekként álmodott a Budafóka úszója.
Az úszó Molnár Dóra 2016-ban 10 évesen szurkolóként szerepelt Pöttyös kártyán a riói olimpia idején. 8 évvel később már alanyi jogon, olimpiai indulóként várja, hogy rajthoz állhasson Párizsban. Mi nagyon szorítunk a Budafóka úszójának, és természetesen ahogy eddig is, az olimpia alatt is minden mozdulatáról beszámolunk.
Fotó: Facebook – Team Hungary
Monostoriné Szeleczky Gabriella, a Budafok-Tétényi Baross Gábor Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára idén Mihalik Sándor-díjat vett át a kerület napján. A díjazottat kérdeztük a pályáról, az egyéni indíttatásáról.
Mindig pedagógus akart lenni?
Fiatalon még nem tudtam, hogy mi akarok lenni. Az érettségi előtt is bizonytalan voltam a pályaválasztást illetően. A nővérem pedagógus volt, ő le akart beszélni a tanári pályáról, de én kitartottam mellette. Eredetileg történelem-földrajz szakos tanár szerettem volna lenni, de hatalmas volt a túljelentkezés földrajzból, ezért maradt a magyar szakirány a történelem mellett. Budapesten végeztem az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán. Az idei tanévem volt a 33. 1992-ben a szakmai gyakorlatomat a Baross Gábor Általános Iskolában végeztem. Már akkor is nagyon közel laktam az iskolához. A gyakorlat teljesítését követően felajánlottak egy állást az iskolában, mivel egy kolléga épp nyugdíjba ment.
Van előnye, illetve hátránya annak, ha ilyen sokáig tanít egy pedagógus egy iskolában?
Előnye és hátránya is van szerintem. Hátrány lehet, hogy az ember könnyen megszokja a helyét, de én folyamatosan képzem magam, járok képzésekre, konferenciákra, így sok kollégával találkozom az iskolán kívül is. A kerületben a versenyeken is találkozom más kollégákkal, ennek köszönhető, hogy nem szigetelődtem el. Előny, hogy nagyon közel van az iskola a lakhelyemhez, szinte csak pár percre. Rengeteg időt meg lehet spórolni azzal, hogy nem kell utaznom. Alaposan ismerem a kollégákat és a szülőket egyaránt, ez is előny. Az iskolában egyedül vagyok történelemtanár 33 éve. Fantasztikus látni, hogyan fejlődik a gyerekek gondolkodása 4 éven keresztül, látszik az elvégzett munka eredménye. Ezt öröm látni. Magyart csak a saját osztályomnak tanítok. Mivel tanárhiány van a mi iskolánkban is, ezért fizikát is kell tanítanom. A fiatalok nem maradnak meg a pályán. A nyugdíjas kollégák energiája is véges. Nagyon nehéz ebben a helyzetben tanítani.
A magyar vagy a történelem vonzóbb a diákoknak?
Azt gondolom, hogy ez tanárfüggő. A fizikát is meg lehet szerettetni, ha látják, hogy a tanár lelkes. Szoktam jelezni a gyerekeknek, hogy melyik témakör áll hozzám közelebb, érzem, hogy ilyenkor ők is nagyobb figyelemmel vannak a téma iránt. Örömmel tapasztalom viszont, hogy egyre több gyerek kezében látok könyvet, szeretnek olvasni a gyerekek, ami ebben a digitális világban nagyon értékelendő.
Mennyire lepte meg a díj?
Őszintén nagyon meglepődtem, mivel 4 évvel ezelőtt kaptam meg utoljára ezt az elismerést. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ez már a 3. Mihalik Sándor-díj, amit megkaptam. A 33 éves pályafutásom alatt 9 díjat kaptam. Nem csoda, hogy nem akartam elhinni, hogy ismét díjazták a munkámat. Hálás vagyok a kollégáknak, akik felterjesztettek a díjra.
Van valami sajátos tanítási stílusa, ami önre jellemző?
Mindig azt mondom, hogy nagy türelmem van. A sok év tapasztalata tényleg sokat számít, de ugyanakkor minden gyerek más, a 33 év alatt rengeteget változott a társadalom, teljesen más kihívások elé állítottak minket a társadalmi problémák. Szeretni kell a gyerekeket, meg kell őket ismerni, érteni és megoldani a problémáikat, de természetesen ehhez a gyerekek együttműködése is kell. A tanulók érzik, hogy vannak állandó értékek, amikből nem vagyok hajlandó engedni, ezek az emberi értékek. Ha azt látják, hogy ebben következetes vagyok, akkor tudják, hogy mire számíthatnak. Régen 14-15 éves korukban kamaszodtak a gyerekek, ma már korábban, 11-12 évesen, de a szellemi érésüket ez nem követi. Az alappillérei a munkánknak a megismerés, az elfogadás, szeretni őket és nevelni. Igyekszem minél több mosollyal végezni mindezt.
A spanyol labdarúgó-válogatott immár egyedüli csúcstartóként negyedszer lett Európa-bajnok, miután vasárnap 2-1-re legyőzte a sorozatban második döntőjét elveszítő angol csapatot.
A nem túl mozgalmas és izgalmas első félidő után a második legelején Nico Williams juttatta előnyhöz a spanyolokat a berlini fináléban. A szigetországiak a csereként beállt Cole Palmer pontos lövésével a 73. percben egyenlítettek, a nyerőember viszont a spanyolok cserejátékosa, Mikel Oyarzabal lett, aki négy perccel a rendes játékidő vége előtt döntötte el az összecsapást.
Spanyolország az örökrangsorban Németországot maga mögött hagyva 1964, 2008 és 2012 után negyedszer nyerte meg a kontinensviadalt.
Európa-bajnokság, döntő:
Spanyolország-Anglia 2-1 (0-0)
——————————
Berlin, Olimpiai Stadion, 71 ezer néző, v.: Francois Letexier (francia)
gólszerzők: Williams (47.), Oyarzabal (86.), illetve Palmer (73.)
sárga lap: Olmo (31.), illetve Kane (25.), Stones (53.), Watkins (92.)
Spanyolország:
————–
Simon – Carvajal, Laporte, Le Normand (Nacho, 83.), Cucurella – Rodri (Zubimendi, a szünetben), Ruiz – Yamal (Merino, 89.), Olmo, Williams – Morata (Oyarzabal, 68.)
Anglia:
——-
Pickford – Walker, Guehi, Stones, Shaw – Rice, Mainoo (Palmer, 70.), Saka – Bellingham, Foden (Toney, 89.), Kane (Watkins, 61.)
II. félidő:
———–
47. perc: egy jobb oldali spanyol akció végén Yamal befele tört, majd a túloldalon a második hullámban teljesen üresen érkező Williams elé gurított, aki 8 méterről ballal egyből kilőtte a hosszú sarkot (1-0).
73. perc: Saka húzott el a jobb oldalon, középre passzolt Bellinghamhez, aki egyből lekészítette a labdát Palmernek, ő pedig 19 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot (1-1).
86. perc: a bal oldalon Cucurella nyerte a futóversenyt Walkerrel szemben, középre adását követően pedig a berobbanó Oyarzabal is megelőzte Guehit, így 5 méterről könnyedén passzolt a kapu közepébe (2-1).
A döntőt felvezető ünnepség végén az előző győztes Olaszország egyik legjobbja, Giorgio Chiellini hozta be a finálé résztvevőire utaló piros-sárga és piros-fehér szalagokkal feldíszített trófeát a pálya mellett felállított emelvényre.
Az első percekben mindkét csapat azt nyújtotta, ami eddig jellemezte a játékát az Eb-n: az angol többnyire hátul próbált passzolgatni, az előre játékba viszont már pontatlanság csúszott, a spanyol pedig a párharcokat bátran felvállalva támadólag lépett fel. A spanyol mezőnyfölény ellenére a kapuk nem forogtak veszélyben, tíz perc elteltével először az ezúttal is nagy kedvvel futballozó Nico Williams betörése okozott izgalmat, de Stones az utolsó pillanatban blokkolta a lövést. A szigetországiak jóval kevesebbet birtokolták a labdát, a spanyol kapuig pedig csak elvétve jutottak el. Az idő múlásával még nyomasztóbbá vált a spanyolok labdabirtoklási fölénye, azonban a rivális védelme jól zárt, így helyzetek nem voltak, csak néhány távoli lövési kísérlet, melyek mindegyikét blokkolták az angol védők, illetve a beívelések és szögletek rendre pontatlanok voltak. Ennek nyomán az első félidő jószerivel úgy telt el, hogy egyik kapusnak sem volt védenivalója, végül közvetlenül a szünet előtt Unai Simon hárította könnyedén Foden kiszorított helyről leadott lövését.
Térfélcsere után az első spanyol akció gólt eredményezett Yamal és Williams összjátékának végén, sőt, alig egy perccel később majdnem a második támadás is hasonlóképpen végződött, akkor viszont Olmo nagy helyzetben, tíz méterről nem találta el a kaput. A gól alapjaiban változtatta meg a játék képét, ugyanis az angolok teljesen megzavarodtak, már nemcsak támadásban, hanem védekezésben sem voltak hatékonyak. A spanyolok pedig felbátorodtak, néhány perc leforgása alatt több veszélyes szituáció alakult ki Pickford kapuja előtt, mint az egész első félidőben, Morata és Williams lövése is góllal kecsegtetett, de mindketten célt tévesztettek. Bő tíz perc után azért felocsúdott a háromoroszlános gárda, amit Bellingham lövése jelzett. Ennek ellenére a spanyolok jártak közelebb a gólhoz, ugyanis Yamal nagyszerű, jobb alsó sarokba tartó lövését Pickford védte bravúrral. Bő negyedórával a vége előtt aztán megbosszulta magát, hogy a spanyol csapat nem tudta eldönteni a találkozót, ugyanis a csereként beállt Palmer hajszálpontos lövéssel váratlanul egyenlített. Néhány percet leszámítva a hajrában beszorult Anglia, az első “meccslabda” az immár 17 éves Yamal előtt adódott, azonban rosszul találta el a labdát, így Pickford védeni tudott. A másodikat viszont a Palmerhez hasonlóan csereként beállt Mikel Oyarzabal már kihasználta. A hátralévő kevés időben igazán egyetlen egyenlítési lehetősége volt Angliának, akkor egy támadáson belül három is, de Unai Simón és Dani Olmo mentése után a harmadik kísérlet már fölé szállt.
Összességében a végig jobban futballozó Spanyolország megérdemelten diadalmaskodott.
MTI, Főkép: Berlin, 2024. július 14. Spanyol szurkolók ünnepelnek a németországi labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének Spanyolország-Anglia mérkőzése után a Berlin belvárosában kialakított szurkolói zónában 2024. július 14-én. Spanyolország 2-1-re győzött, és negyedszer nyerte meg a kontinensviadalt. MTI/Koszticsák Szilárd
A kombinált számban az utolsó helyről indulva, nagyszerű versenyzéssel aranyérmet nyert az Erdős Rita, Koleszár Mihály páros vegyes váltóban a budapesti öttusa Európa-bajnokság zárónapján. Ezzel egy első, egy második és három harmadik helyezéssel harmadikként végeztek a magyar öttusázók a budapesti Európa-bajnokság éremtáblázatán.
Vasárnap délelőtt kilenc duó kezdte meg a küzdelmet a BOK Csarnokban. A körvívásban a magyarok 14 győzelemmel és 18 vereséggel a hetedik helyen végeztek – Erdős 5/11-gyel, Koleszár 9/7-tel zárt -, és harmincpontos hátrányt szedtek össze az élen álló ukránokkal és csehekkel szemben.
A lovaglásra már a délután közepén került sor a Puskás Aréna szoborparkjában. A vívás után kilencedik helyezett lengyelek visszaléptek Natalia Dominiak térdfájdalmai miatt, ezért a magyarok kezdték a lovaglást. Erdős Rita lova a négyes akadálynál kitört, másodjára viszont már összejött az ugratás, majd Koleszár a 7-es akadályt húzta le, ehhez jött még 14 másodperc időtúllépés, ami 269 pontot eredményezett a kiinduló 300-ból. Előzőleg, a bemelegítésnél Erdős leesett a lováról, megsérült, de végül tudta vállalni a verseny folytatását.
A lovaspálya mellett emelt páston a hazai páros a finneket és a svájciakat legyőzte, majd a litvánoktól kikapott, így a két sikerrel plusz négy pontot szerzett a bónuszvívásban.
Ezt követően a 2×100 métert a legjobb idővel, 1:58.56 perces eredménnyel teljesítették a magyarok a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok melletti uszodában, de így is csak a nyolcadik helyről vághattak neki a kombinált számnak, melyben a váltótagoknak egyenként 3×600 métert kellett futniuk két lövészettel megszakítva. A bronzérmes pozíciótól 33, az éllovas olaszoktól 36 másodperc volt a lemaradás. Erdős a 3-6., majd a 2-5. pozícióba zárkózott fel, a váltásnál pedig már harmadik volt a svájciak és az olaszok mögött. Koleszár pillanatok alatt ledolgozta hátrányát, aztán az olasz és a felzárkózó litván ellenfelével futott, az utolsó lövészetből pedig elsőként “robbant ki”, a megtelt főlelátó elé érve két karjával integetve buzdította a közönséget még nagyobb biztatásra, majd hatalmas tempóban futva, tekintélyes előnnyel ért célba, az olaszok és a litvánok előtt. A kombinált számot 11:56.66 perccel megnyerték a magyarok, a második legjobb ukránoknál is 36 másodperccel voltak jobbak.
Nyilatkozataikban mindketten dicsérték a közönséget, és hálásak voltak a biztatásért.
“Megjártuk a poklot és most felértünk a csúcsra” – jelentette ki Erdős Rita, majd úgy folytatta, ez mindenképpen egy jó lezárása volt az idénynek. Szerinte a bónuszvívás volt a fordulópont a versenyükben.
“Misi tartotta bennem a lelket végig. Bevallom, megfordult a fejemben, hogy visszalépek, de hála a szövetség stábjának, mindent megtettek azért, hogy el tudjak indulni” – utalt a sérülésére.
Koleszár beszélt arról, hogy valószínűleg nem sokszor lesz alkalma ilyen látványosan kérni a közönség segítségét, de ez most “fantasztikus érzés” volt.
“Nehéz napunk volt, mégis próbáltunk végig mosolygósan nekiállni. Nyolcadik helyről indultunk, de úgy akarta a Jóisten, hogy ezt most itt megnyerjük. Hát mi csak tettük a dolgunkat. Nekem ez az Európa-bajnokság betoppanás volt a felnőttek közé, mert bronz, ezüst és most arany a vége, három érem, jó kezdés” – fogalmazott Koleszár.
“Már a vívás befejezése után mondtam Ritának: harminc másodperc az arany? Az semmi! Hát nem volt semmi, mert hatalmas küzdés volt, de megcsináltuk. Annak ellenére, hogy Rita megsérült” – tette hozzá.
A vegyes váltó a magyarok ötödik érmét szerezte az Eb-n. Hétfőn második lett férfi váltóban Koleszár és Bereczki Richárd, illetve harmadik női váltóban az olimpiára készülő Guzi Blanka Eszes Noémival, szombaton ugyancsak harmadikként fejezte be versenyét a női válogatott Erdős, Simon Sarolta, Réti Kamilla összeállításban és a Koleszár, Bereczki, Tamás József alkotta férfi együttes.
Ezzel harmadikként végeztek a magyar öttusázók a budapesti Európa-bajnokság éremtáblázatán.
ARANY EZÜST BRONZ
Olaszország 3 2 –
Nagy-Britannia 2 1 1
MAGYARORSZÁG 1 1 3
Ukrajna 1 1 1
Németország – 1 1
Svájc – 1 –
Litvánia – – 1
Eredmények:
vegyes váltó, Európa-bajnok:
—————————–
Magyarország (Erdős Rita, Koleszár Mihály) 1372 pont
2. Olaszország (Francesca Tognetti, Daniele Colosanti) 1360
3. Litvánia (Elzbie Adomaityte, Titas Puronas) 1358
MTI, Főkép: Budapest, 2024. július 14. A győztes Erdős Rita és Koleszár Mihály a vegyes váltók versenye után a budapesti öttusa Európa-bajnokságon a Puskás Aréna szoborparkjában 2024. július 14-én. MTI/Kovács Tamás
Az 1848/49. évi szabadságharc egyik alig ismert ezredese, Bibersheimi Zámbelly Lajos kétszeresen is kötődik Nagytétényhez. Az egyik a tétényi csata, a másik életének utolsó évei. Az egykori Ó-utca 75 éve viseli a honvédezredes nevét. Életéről, katonai sikereiről ezen kívül nem sokat tudunk. Dindi István utána járt az életének, most az ő írását közöljük több részletben.
Zámbelly Lajos nagyapja, Giuseppe Andrea Giovanni Zambelly olasz nemes a hagyomány szerint a 18.században részt vett egy összeesküvésben, s ezért 1740-ben Magyarországra menekült. Édesapja, Zámbelly József a császári és királyi 4. huszárezredben kapitányként szolgált, s harcolt a törökök ellen, majd a napóleoni háborúkban is. Vitézségéért Ferenc császár 1820-ban osztrák nemességgel és a „Bibersheim” előnévvel jutalmazta meg. Zámbelly József a szegedi német származású Bi(e)ber Terézt vette feleségül. Fiúk, Lajos 1815. augusztus 18-án született Szegeden. 14 évesen hadapród lett a császári és királyi gyalogezredben. 1833-ban a Sándor orosz nagyherceg nevét viselő 4. huszárezredben hadnaggyá, majd főhadnaggyá, 1844-ben
pedig másodkapitánnyá léptették elő, s ebben az évben feleségül vette Frischmann Paulinát. Több évig teljesített szolgálatot Galíciában (lengyel tartomány), majd 1847-ben Bécsbe rendelték. Az 1848. március 13-i bécsi forradalom idején a Sándor-huszárezreddel a Burgot védte olyan tisztekkel együtt, mint a későbbi aradi vértanú Schweidel József és Poeltenberg Ernő.
1848 nyarán a Sándor-huszárezreddel Magyarországra, Pozsonyba érkezett, ahol társaival együtt esküt tettek a magyar alkotmányra. Erről az eseményről az 1850-51-ben írt emlékirataiban ez olvasható:
„Alig léptük át Magyarország határát, a pozsonyi főparancsnok, gróf Lamberg altábornagy írásbeli meghagyása folytán nyomban megeskedtettünk a magyar alkotmányra. Isten és emberek előtt
történt, s ezáltal előbbi eskünk alól feloldattunk, és mégis ránk fogták utóbb, hogy esküszegők
voltunk.”
1848. szeptember 29-én a 4. huszárezred századosaként részt vett a pákozdi csatában, s bátorságáért a magyar minisztérium első kapitánnyá nevezte ki. Emlékirataiban – többek között – így írt erről az ütközetről:
„A visszavert két előhatolás után a horvát nemzetőrzászlóaljakat alig lehetett már előhaladásra bírni. Magam láttam, miként szegültek ellene a támadási parancsnak….. Kevés híján a bánt is meglőtték. Egyik dombról vizsgálta állásunkat, mit észre vevén Mack tüzér hadnagy maga irányított két ágyút, s erre eltűnt a bán, kíséretével együtt. Állítólag oldalán lévő egyik magasabb tiszt elesett….”
Október 11-én Salamonfalvánál (ma Zsirához tartozó, az osztrák határ mentén lévő település) Jellasics alvezére, Todorović ellen harcolt, akinek menekülő katonái a település házait felégették. A visszavonuló horvátok mindenhol romboltak, raboltak.
„Ahol a horvátok átvonultak, mindenütt a legnagyobb embertelenségeket követték el, sőt, még Ausztriában, akárhová érkeztünk, mindenütt átkozták a lakosok e galád hadat, melynek táborhelyére azonnal rá lehetett ismerni, mert az el volt lepve tollakkal, s a rablott háziállatok egyéb maradványaitól, sőt, mindennemű házi eszközökkel, még bútorokkal is.”
A menekülő horvátokat Horpácsnál megtámadták:
„Alig értünk ki a horpácsi erdőből, megláttuk a közelségünket nem gyanító horvát hátvédet nagyban pihenni. A lovasság és a tüzérség gyorsan kifejlődött, és mivel az ellenség egy dombon néhány ágyút elhelyezett, azonnal ezeket és a megpillantásunkra megfutamodó sereget kezdtük – haladtunkban – lődözni….
Tüzérségünk igen gyorsan és jól lőtt, a horvát gyalogság pedig szétment, mint a pelyva….”
Zámbelly Lajos a vesztes schwechati csata után, október 31-én találkozott először Görgeyvel. Erre így emlékezett:
„E napon, miután a hátvédet vezényeltem, s úgyszólván az utolsó voltam osztrák földön, először láttam Görgeyt, ki mellettem elnyargalván, előre sietett. Éppen egy ökölnyi kenyeret rágicsáltam, melyet egy húszason szereztem. Görgey erősen fixírozott engem, én viszont őt. Csak később tudtam meg, hogy ő volt.”
December elején Windisch-Grätz tábornagy seregeivel elindult, hogy megbüntesse a lázadó magyarokat. A visszavonulás gyakran komoly vesztességekkel járt, amiről Zámbelly is beszámolt:
„December 16-a a magyar hadseregnek 1200 emberébe, 60 lovába, 4 ágyújába, s egy zászlójába került, melynek védelménél az Ernő-gyalogezred két századát részben lekoncolták, részben elfogták.”
E hadjárat egyik kevésbé ismert eseményei közé tartozik a január 3-án történt tétényi csata, melynek Zámbelly Lajos első kapitány is részese volt, s emlékirataiban is beszámolt róla:
„Január 3-án délután Budához közelebb vonatott össze a hadsereg, míg az ellenség az egész vonalon közeledett.
Téténynél az előre toluló ellenség Kmety dandárjára bukkant, amely éppen készülőfélben volt. A lovasság ellene fordult, s a nagy port, mely barátot s ellenséget füstgomolyként ellepet, felhasználva a Vilmos-huszárok kapitánya, Mezei századával sebtiben az elővédet képező Wallmoden vasasokra veté magát, s azokat szétugrasztá, miáltal borzasztó mészárlás vette kezdetét, amelynek csak az általános visszavonulási parancs vetett véget.
Mórnál e vasasok fegyvertelen foglyokat és futókat lekoncolván, méltán nevezték el „mészáros-ezrednek”. Eljárásukat a huszárok Téténynél kamatostól fizették és torolták meg. A huszárok a koncolásnál egyre azt kiálták rájuk: „Mórért!” Azontúl a Wallmodenek ama nevüket, melyre büszkék voltak, alighanem elvesztették ismét, mert a nekidühödt huszárok elől másképpen nem tudván menekedni, leugráltak lovaikról, s igyekeztek az árkon túl jutni, ahová a huszárok nem követhették. A huszárok 40 lovat, és számtalan kardot hoztak magukkal zsákmányul és diadaljelül.
Tétény mögött Kmety csatarendben állítá fel dandárját, és megerősíttetvén Pöltenberg alezredes előbb Karger dandárja által – aki mindjárt Mór után betegnek jelenté magát – lépésről lépésre védekezvén, Promontorra vonult vissza, ahol az ellenség az űzésével felhagyott, mivel sötétedni kezdett, s állásunk igen előnyös volt.”
Bona Gábor hadtörténész a Magyarország hadtörténete című könyv első kötetének 7. fejezetében írt a tétényi csatáról. E szerint január 3-án reggel az Érden tartózkodó és utóvédet képező Poeltenberg-dandár megkezdte a visszavonulást, s nem várta meg a felváltásukra érkező Zichy-dandárt. A ködös időben az I. osztrák hadtest elővédje követte Poeltenberg csapatait, és Tétény határában harcba keveredett a Zichy-dandárral. Az ütközetbe a visszafordított Poeltenberg-hadosztály élén maga Görgey is beavatkozott. Az ellenséget visszaszorították, és már általános támadásra készültek, amikor Görgey egy álhír miatt (egy császári hadoszlop Érdnél átkelt a Dunán) leállította a támadást és a csapatok visszavonultak.
Július 14-én a Dohnányi Akadémia Karmesterkurzusának hét lelkes tanulója felváltva áll a zenekar élére.
Bartók-, Grieg- és Beethoven-művek lesznek terítéken a Pesti Vigadóban, ahol a nézőtérre várják a budafok-tétényieket is.
Jegyet itt tudnak vásárolni:
Idén nyáron is szerveznek napközis jellegű kézilabdaspecifikus sporttábort a kerületben.
Várnak szeretettel minden 7-13 év közötti lányt és fiút, előképzettség nem feltétel.
Az ár magában foglalja az étkezést (kétfogásos ebédet a Ziccer Étteremben és az uzsonnát ) és egyéb szabadidős tevékenységek és programok költségeit.
Jelentkezés: az info@budafokikezilabda.hu e-mail-címen
2024. július 15-16-án földi kémiai szúnyoggyérítés lesz Budafok-Tétény önkormányzata megrendelésére a napnyugta utáni órákban. Rossz idő esetén július 17-18-án, ugyanebben az időszakban végzi a munkát a szolgáltató – tájékoztatott a budafokteteny.hu.
Alkalmazott készítmény: Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szer vagy Deltasect Plus 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum.
A készítmény a kijuttatott csekély mennyiségben (0,6 liter/hektár) kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.
A lakosság részére javasolt intézkedések:
A szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket, a szabadban szárított ruhákat a kezelés napján javasolt összegyűjteni vagy letakarni. A kezelés idejére és az azt követő 1 órában javasolt az ablakokat, ajtókat zárva tartani, és a külső levegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket kikapcsolni. A kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt ajánlott megmosni. A kezelést végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni nem szabad.
A szabadban, fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, a különböző tárgyakban megülő esővízben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. A szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli kisebb, pangó vízgyülemeket.
Az MTK Budapest együttesétől érkezett kölcsönbe a klubhoz a 18 éves Szűcs Patrik, aki nyáron a Gyirmót FC Győr csapatából igazolt a fővárosba.
Az előző idény során 17 mérkőzésen két gólt szerzett az NB III Észak-Nyugati csoportjában, az U19-es bajnokságban pedig négy találkozón lépett pályára. A több játéklehetőség reményében a 2024-2025-ös szezonra csatlakozott a Budafoki MTE-hez – közölte a csapat a hivatalos Facebook-oldalán.
Július 15. és 25. között várható a vadgesztenyefák nyárközepi tápelempótlása, valamint a tölgy- és platánfák növényvédelmi védekezése, mely az időjárás függvényében változhat.
A vadgesztenyefákon a tápelem-utánpótlás célja a fák aszályos időszak előtti kezelése stresszhelyzet és tápelemhiány ellen. A tölgy- és platánfák esetében a védekezés a csipkéspoloska második nemzedékének rajzása alapján történik atka- és gombakárosítása elleni védekezéssel egybekötve – írja a budafokteteny.hu.
A védekezést megnehezíti a fák magassága, ezért ahhoz magasnyomású permetezőgép szükséges, mely a fakorona csúcsára is képes eljuttatni a kondíciónövelő és növényvédő szert. A védekezési munkák minden esetben éjjel zajlanak.