Az Isteni Ige Társaságának tagjai, azaz a Magyarországon élő verbita misszionáriusok 2006-ban nyitották ki a budatétényi kapuikat azok előtt, akik lelki feltöltődést keresnek. Ugyanebben az évben Dr. Erdő Péter bíboros megszentelte a Szent Arnold Lelkigyakorlatos Házat.

P. Juhos Ferenc SVD, házfőnök és tartományfőnök-helyettessel készítettünk interjút a verbita rendről és a budatétényi rendházukról.

Mikor telepedtek le a verbiták Budatétényben?

Budatétényben 1924-ben nyitottuk meg a kapuinkat, jövőre lesz 100 éve, hogy letelepedtek a kerületben a verbiták. 1950-ig működött itt a ház, ahol noviciusok, kispapok nevelkedtek, majd ezt 1950-ben elvették tőlünk és bezárták. Az atyák plébániákra kerültek, a laikus szerzetestestvéreink itt maradtak a Völgy utcában. 1999-ben igényeltük vissza a telket, a misszióból visszajött idős atyák harcolták ki, hogy visszakaptuk. 2000-ben megépült a Názáret Missziósház, amit formációs háznak is tekinthetünk, ott folyik a kispapképzés. Jelenleg magyar kispapjaink nincsenek. Missziós rendünk nemzetközi, a tengeren túlról jönnek hozzánk rendtársak. Jelenleg 4 kispapunk van, ebből kettő ghánai, egy angolai és egy indiai. 2006-ban épült meg a Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház, ahol lelkigyakorlatokat tartunk. Van egy mozgalom, amit a verbita idős atyák, mikor visszajöttek a misszióból, itt kezdeményeztek. Ez az úgynevezett Cursillo mozgalom, ami spanyol eredetű, új evangelizációs mozgalmat jelent. A házban továbbra is vannak cursillok, de a ház hivatalos neve Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház, ebből következik, hogy más lelkigyakorlatokat is tartunk.

Mit kell tudni a verbita rendről?

Egy nemzetközi római katolikus missziós szerzetesrend tagjai vagyunk, amelynek neve: Isteni Ige Társasága, illetve latinul Societas Verbi Divini (SVD). Különböző országokból, különböző kultúrákból érkezett és különböző nyelveket beszélő papok és testvérek társasága a miénk. Magyarországon élünk és dolgozunk azért, hogy az Úr Jézus evangéliuma terjedjen az emberek szívében és átjárja életük mindennapjait. Népiesen verbitáknak hívnak minket. Az Isteni Ige Társasága szerzetesrendet Janssen Szent Arnold  német származású pap alapította meg a hollandiai Steylben 1875-ben.  A rend elsődleges célja a külföldi misszió.  A verbita missziós szerzetesek tagjait a hármas szerzetesi fogadalom fűzi össze, melyben papok és testvérek egyaránt élnek és dolgoznak, mindenkinek hirdetik a szeretet istenének országát. Az Isteni Ige Társasága jelenleg a világ egyik legnagyobb missziós szerzetesrendje, több mint hatezren vagyunk. A verbiták mind az öt világrészen működnek, majdnem 80 országban tevékenykedünk. Magyarországra 1916-ban jöttek a verbiták, először Máriakéménden telepedtek le, 1924-ben Budatétényben, majd 1929-ben Kőszegen, illetve 1942-ben Kiskunfélegyházán. 100 évvel ezelőtt a missziós tevékenységünkre azt mondták, hogy a szegény pogányokhoz megyünk, oda, ahol még nem hallottak Jézus Krisztusról, aki megváltott minket.  Magyarországról is sokan mentek misszióba 1950 előtt, 1956-ban többen kiszöktek Ausztriába, ahonnan tovább jutottak. A rend a kommunizmus alatt nem működhetet, ezért a rendszerváltás után indult újra itthon. Azok az atyák, akik 30-40 évet éltek Új-Guineában, Brazíliában, Paraguayban,Argentínában, a Fülöp-szigeteken, őket az általános elöljáró visszarendelte Magyarországra abból a célból, hogy újraindítsák a magyar rendtartományt. Sokat köszönhetünk nekik, hiszen mint már említettem, ők szerezték vissza a házainkat, ezért tudott újraindulni a rend. A magyar rendtartományban 25-en vagyunk és ebből 5-en vagyunk magyarajkúak. A tengerentúlról érkezett rendtestvérek többen vannak. Több nemzetből álló rendtestvérekből áll össze a magyar rendtartomány. Vannak köztünk fülöp-szigeteki, indonéz, indiai, ghánai, angolai, kongói, brazil, lengyel rendtársak. Vagyunk ketten a Felvidékről, vannak ketten Magyarországról és van egy erdélyi testvérünk is.

Sokrétű a missziós tevékenységük?

Nagyon sokrétű, Magyarországon újra evangelizációra van szükség, mivel mind Magyarország, mind Európa missziós terület lett. Az újra evangelizáció azt jelenti, hogy újra elhozni az örömhírt azoknak, akik már egyszer megkapták, de eltűnt az életükből. Mi, magyarok, Magyarországot Mária országaként említjük, ami így is van, viszont nagyot fordult a világ a missziós értelemben. Régen Európa küldő kontinens volt, innen mentek misszióba a szerzetesek. Most ez annyiban változott, hogy más világtájakról érkeznek hozzánk. A jelenlegi tartományfőnökünk, Magung Francis atya, indonéz származású. Őt egy Magyarországról származó atya keresztelte meg Indonéziában. Francis atya Magyarországot írta be missziós területnek, így ide került, ma már ő a tartományfőnök a magyar rendtartományban. Magyarországon a dolgunk az újra evangelizáció és a missziós öntudatnak a terjesztése. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nemcsak magyar egyház van, hanem az egyház egyetemes. Ez szépen megmutatkozik a magyar rendtartományban is, hiszen sokféle kultúrából érkeztünk, mégis a célunk egy: Isten országát hirdetni.

Az országban mely plébániákon dolgoznak?

Négy helyen vagyunk jelen: Kőszegszerdahelyen, Vasváron, Bicskén és a cigánypasztorációban is dolgozunk, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Köröm, Girincs településeken. Vannak missziós barátaink, akikkel a missziós imahétvégeken találkozunk. Évente többször megyünk missziós hétvégét tartani olyan plébániákra, ahova meghívnak bennünket. Ilyenkor az egész közösség kivonul, és igyekszünk a plébánia minden rétegét elérni, megyünk óvodába, iskolába, az idősek otthonába is ellátogatunk. Találkozunk első áldozókkal, szülőkkel, bérmálkozókkal, a plébánián működő csoportokkal. Ezeken a helyeken kialakul egy missziós imaközösség, akikkel tartjuk a kapcsolatot, meghívjuk őket a programjainkra. Nálunk október 7-én volt az országos missziós ünnep, azokról a plébániákról érkeztek, ahol dolgozunk, illetve ahol imaközösségek jöttek létre az egész országból.

Oktatási tevékenységet is végeznek?

Formációként, de az oktatás a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlik. Vannak, akik szeminarista kispapként jönnek, vannak, akik papszentelés után érkeznek. Egy-másfél évig mindenkinek a magyar nyelvet kell tanulnia, hiszen a szabályzatban benne van, hogy az adott tartomány nyelvét beszélni kell. A kispapok a nyelvtanulás után a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tanultak, napjainkban pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Budatétényben kapcsolatban vannak a lakosokkal?

Budafoki, Nagytétényi, Barosstelepi plébániákkal van kapcsolatunk, mivel a kispapjaink, a szeminaristák vasárnaponként valamelyik templomban szolgálnak, felolvasnak, áldoztatnak. Ezeken a találkozásokon keresztül vannak kedves barátaink a kerületben. Sok székely barátunk is van, akik a szent miséken ismertek meg minket.

Ön mikor került Budatéténybe?

Felvidékről származom, a rendbe 1992-ben léptem be, Magyarországra 1999-ben jöttem. 2000-ben kerültem ide és 2005-ig voltam itt kispap. 2007-ben kineveztek tartományfőnöknek, de csak pár hónapig tartózkodtam Budatétényben, mert a tartományfőnöki iroda átkerült Kőszegre, így aztán Kőszegen szolgáltam 9 évet. 6 évet tartományfőnökként és 3 évet házfőnökként. Szeptember elsejétől vagyok a Názáret Missziós Ház rektora és a Szent Arnold Lelkigyakorlatosház igazgatója.

A XXII. kerületi önkormányzattal van kapcsolatuk?

A székely barátainkon keresztül alakult ki egy kapcsolat. Házfőnöki kinevezésem kapcsán pár héttel ezelőtt voltam az önkormányzatban, ahol találkoztam a polgármester úrral is. Nagyon örültünk, hogy az országos missziós ünnepen az alpolgármester asszony is meglátogatott minket, aki egy rövid köszöntővel is megtisztelt bennünket. Úgy érzem, hogy most elindult egy kiváló kapcsolat a helyi önkormányzattal.