Címlap CivilszféraKlauzál Ház A “kisváros a nagyvárosban” nemcsak szlogen, hanem megélt valóság – interjú Gazdik Istvánnal II/I

A “kisváros a nagyvárosban” nemcsak szlogen, hanem megélt valóság – interjú Gazdik Istvánnal II/I

by gaalt994

Interjúra kértük fel Gazdik Istvánt, a Klauzál Ház igazgatóját, aki olyan készségesen állt rendelkezésünkre, hogy a beszélgetést két anyagban kell közölnünk. A művelődési ház vezetője az első részben személyes kötődéséről és az intézmény körüli aktualitásokról beszélt.

Épp a városházi testületi közgyűlésről érkezett. A Klauzál Házat hogyan érintik az ott elhangzottak?

A testület egyhangúlag megszavazta, hogy a fenntartó kerületi önkormányzat idén is részt vesz az úgynevezett Közművelődési Érdekeltségnövelő Pályázaton, és ehhez önrészt biztosítanak nekünk. Nagyon hálásak vagyunk ezért az önkormányzatnak és a képviselőtestületnek, mert ez több millió forintos plusz forrást jelent számunkra, amelyet kisebb-nagyobb beruházásokra tudunk fordítani.

Ez azt jelenti, hogy egy amolyan alap támogatás jár a Klauzál Háznak, ami a pályázat során akár tovább növekedhet?

Ez egy érdekes, példa nélküli konstrukció. Minden évben van ilyen pályázat, ez úgy működik, hogy országszerte az egyes önkormányzatok vállalnak egy bizonyos összegű önrészt, a további rendelkezésre álló forrásokat pedig ezek arányában osztják ki a helyi intézményeknek. Magyarul minél nagyobb önrészt vállal egy önkormányzat, alanyi jogon annál több támogatást kap. Az önrész és az elnyert támogatás az országos viszonyok fényében évente változik, általában 2-3 millió forintos plusz forrást jelent, amelyet beruházásokra tudunk fordítani.

Nagyságrendileg mire elég egy ilyen összeg?

Legutóbb például a Vén Emil Galéria profi, sínekkel működő világítását tudtuk belőle megcsinálni, illetve hasonló kisebb fejlesztéseket tudunk belőle megvalósítani. 

10 évet húzott le hasonló munkakörben Gyálon, az Arany János Művelődési Ház és Városi Könyvtár igazgatójaként. Miben más egy agglomerációba tartozó város és egy fővárosi kerület kulturális élete, közössége? 

Számos azonosság és különbség van. Számomra viszonylag könnyű volt beilleszkedni itt Budafokon, merthogy Budafok-Tétény esetében ez a „kisváros a nagyvárosban” kifejezés nem csak egy kerületi szlogen, ez itt megélt valóság. Én egy jól élhető agglomerációs kertvárosban élek Gyálon, ott vezettem a művházat és a könyvtárat, és itt is ezeket a kisvárosi, belátható, szerethető, erős lokálpatriotizmussal, gazdag kulturális élettel rendelkező körülményeket látom. A gyáli intézmény jóval kisebb volt, a Klauzál Házhoz viszont számos tagintézmény kötődik; vannak közművelődési, közgyűjteményi intézményeink, múzeumaink és hozzánk tartozik a Balatonakali Üdülőtábor. Néha azt érzem, hogy ez egy gyár, és sajnos arra van legkevésbé időm, amit a leginkább szeretek – részt venni ezeken a programokon, bemenni az emberek közé. Sok időmet köti le a Klauzál Ház vezetése, de tudtam, mit vállalok, igyekszem legjobb tudásom szerint és örömmel végezni a munkát. 

Azt viszont nem vállalta, hogy a koronavírus ilyen szinten megnehezíti majd a közösségi rendezvényekre építő intézmények működését. Hogy érintette Önöket a járvány?

A tavaszi járvány mindenkinek, így nekünk is derült égből érkező villámcsapás volt. Természetesen folyamatosan figyeltük a híreket és az előírásokat, ideje korán otthoni munkavégzést rendeltem el. Aztán az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a fenntartó önkormányzat a Klauzál Házat bízta meg a kerületben élők ellátását biztosító logisztikai központ megszervezésével. Az én pályám során ilyesmire még nem volt példa, de rövid idő alatt meg tudtuk szervezni Maradj Otthon Segélyszolgálatot. 

Olvasta már?