Különleges eseménynek adott otthont a Szelmann Ház július 10-én délután. A Promontor TV stábja bemutatta a nagytétényi sertéshizlalda történetéről szóló dokumentumfilmjét a telt házas közönségnek.
A Promontor TV munkatársai a kezdetek óta nagy figyelmet fordítanak a helyi értékek felkutatására és azok megörökítésére. Budafok-Tétény Önkormányzata fontosnak tartja a helytörténet minél szélesebb körben történő megismertetését, ezért bízta meg a Promontor Televíziót, hogy készítsen dokumentumfilmeket a kerület ikonikus épületeiről, gyárairól és intézményeiről. Idén lenne 110 éves a nagytétényi sertéshizlalda, ezért került bemutatásra a témában elkészült dokumentumfilm.
A sertéshizlalda közel 80 éven át volt része Nagytétény történelmének. 1914-ben kezdték meg az építését, majd a körülbelül 100 000 sertés hizlalására alkalmas telep 1918-ra készült el, de teljes kapacitással csak 1920-tól kezdett üzemelni. A teleppel együtt felépült egy 3 200 tonnás takarmánysiló és malom. A Duna partján elkészült a móló az uszályokkal érkező takarmány kirakodásához. 1922-ben épült meg a vágóhíd és felette a szalámigyár a szárítóval. Ebben az évben kezdődött meg a szálloda építése is. A szállodából később lakásokat alakítottak ki, majd munkásszálló lett. 1923-ban a 80 000 sertést befogadó hizlaldán 250 munkás dolgozott. 1914-től 1932-ig Kammer Vilmos vezérigazgató irányította a sertéshizlaldát. Nevéhez fűződik a hizlalda felépítése, fejlődése és a telepnek az 1920-as években elért gazdasági sikere. A dokumentumfilm 40 percben mutatja be részletesen a sertéshizlalda történetét. Kitér a második világháború alatt történő pusztításokra, az 1940-es árvíz idején történt védekezésekre. 1946-ban a Sertés- és Zsiradékfeldolgozó Vállalat lett a tulajdonos, 1948-ban pedig a nagyüzemi hizlalás állami irányítás alá került. Az 1950-es évek elején komoly gondot okozott a kerületben a hizlaldán összegyűlt sertéstrágya. 1953-ban száj- és körömfájásvírus támadta meg a hizlalda sertéseit. A járvány idején teljes zárlatot rendeltek el, ekkor 700-751 embert helyeztek el az üzemen belül.
1967-ben az Országos Sertéshizlaló Vállalat nagytétényi telepén 430 fő dolgozott, köztük 108 női munkaerő. A fél évszázados működés során az épületek, az egyes munkahelyek elavultak, korszerűtlenné váltak. 1971-ben önálló vállalat lett a nagytétényi sertéshizlalda, neve Húsipari Hizlaló Vállalatra
változott. Ebben az időben a vállalat Európa legnagyobb hizlaldája lett. Egy év alatt negyedmillió sertés került a vágóhidakra és a további feldolgozásra. A film tárgyalja a telep bölcsőde- és óvodaintézményét is, amely a dolgozók gyermekeit fogadta. Az 1980-as években a hizlaldának meglehetősen rossz híre volt a jellegzetes szaga miatt, vagy inkább a „bűze” tette hírhedtté a környéket. A nehéz gazdasági körülmények ellenére a 80-as évek második felére a takarmánykeverő és a silók felújítását elvégezték, a szalámiérlelőből hűtőrészleget alakítottak ki. A rendszerváltás idején felerősödött környezetvédelmi civil mozgalmak, szervezetek a Metallochemia mellett a hizlalda környezetkárosító tevékenyége ellen is felléptek. A Húsipari Hizlaló
Vállalatnál 1992-ben fejeződött be a sertéshizlalda. A telep helyén felépült a ProLogis Harbor Park, egy raktárváros, modern logisztikai központ, amely korszerű biológiai szennyvíztisztítóval rendelkezik. Az Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította az egykori sertéshizlalda néhány építményét, a silót, a
víztornyot és a sertéstőzsde épületét. A sertéshizlalda közel 80 éven át volt része Nagytétény történelmének, amelynek periódusait ábrázolja rendkívül igényes módon az elkészült dokumentumfilm.
A vetítést követően a film szereplőit és a stábtagokat a közönség vastapssal jutalmazta. Viszkocsil Dóra, a televízió szakmai vezetője ismertette a film elkészítésének részleteit. Sok órányi beszélgetés, szervezés és kutatómunka előzte meg a forgatást, melyhez sok segítséget kapott a stáb a kerületben élőktől. Viszkocsil Dóra külön köszönetet mondott Wahl Ildikónak, a Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér vezetőjének, hogy szakmai segítséget nyújtott a film elkészítéséhez.
A filmben szereplő Dindi István történész interjújára épült a hizlalda történetének elmesélése, a film narrátori feladatát pedig a kerületben élő Lázár Csaba, Kazinczy-díjas színművész vállalta. A filmvetítés után a meghívott vendégek osztották meg a gondolataikat a teleppel kapcsolatban.
Bogó Ágnes díszpolgár, a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület elnöke mesélt a telep környezetre gyakorolt hatásairól. Firisz Zsuzsanna is egyike volt a sok száz dolgozónak, akik a hizlaldában vállaltak munkát, ő is elmesélte az élményeit. A Promontor TV stábja jelenleg a Campona katonai tábor történetét bemutató filmen dolgozik, majd a Metallochemia és a kísérleti lakótelep történetét dolgozzák fel.
A szervezők leleményességére utal, hogy a megjelent vendégeket sertéspörkölt-kóstolóval kínálták meg Serfőző László felajánlásának köszönhetően. A finom pörköltet a szomszédos Sekrestyés Étteremben Dékány Mátyás csapata készítette el, Várszegi Viktor pincéjéből érkeztek a finom borok a kóstolóhoz, Kopcsák Zsuzsa pedig mézeskalácsokkal kedveskedett a jelenlévőknek, 150 darab édesség malackával.
A film megtekinthető a Promontor média Youtube-csatornáján.