Több ezer edzés, mérkőzés, negyven éven át utánpótlás-nevelés, végig a budafoki labdarúgó családért – így összegezhető Sárközi Lőrinc MLSZ-életműdíjas edző pályafutása, akit 80. születésnapján otthonában köszöntöttek fel a BMTE vezetői – írja a budafokteteny.hu.
A budafoki sportélet 111 éve alatt sokan évtizedeket töltöttek el a BMTE színeiben, de olyan, aki amellett, hogy ha kellett, felszántotta a pályát a piros-fekete színekért, de az elegáns góljairól inkább ismerték, és hivatásának a labdarúgás-utánpótlás korosztályainak okítását, nevelését tartotta, csak egy van: „Sara bá”.
Sárközi Lőrincet nyolcvanadik születésnapján otthonában köszöntötte fel Markovics József, a Budafoki LC elnöke, Jakab János, a BMTE tiszteletbeli elnöke és Vizi Sándor, a BMTE elnökségi tagja.
Sárközi Lőrinc 1943. október 16-án Csíkszeredán született, ahonnan a család 1944-ben a megszállás elől Dél-Budára, Albertfalvára menekült. Ahogy a többi kortársa a grundon nőtt fel, és 10 évesen már az akkor neves „Kábel” igazolt játékosa, de amikor teheti, a Promontor utcában lesi az 50-es évek budafoki focimestereit.
A tehetségét meglátják Székesfehérváron, leigazolja a Videoton, de a szíve húzza, és amikor 1968 decemberében – 55 éve – ajánlatot kap a BMTE-től, elkötelezi magát, egy életre.
Játékosként, segédedzőként, edzőként, utánpótlás-vezetőként évtizedekig szolgálja a budafoki labdarúgást. Három alkalommal, több mint hét éven át ül vezetőedzőként a nagy csapat kispadján, szakvezetőként több ezer gyermekbe plántálja bele az „ép testben ép lélek” gondolatát, mindezt a labdarúgás játékosságával. Számos elismerése, kitüntetése mellett 2012-ben, a BMTE alapításának 100. jubileumi ünnepén MLSZ- életműdíjat kap, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyújt át a mesternek.
Sárközi Lőrinc 80. születésnapi köszöntésekor a Városházi Híradónak elmondta: számára örömforrás, ahogy a labdarúgás az elmúlt években zajlik, kivált a válogatott szereplése, és nem pusztán az eredményesség okán, hanem a munka és a tehetség egymásra találása miatt is.
„Lassan megint elfoglaljuk a nekünk járó helyet a világ futballtérképén, ennél örömtelibbet nem is kívánhatnék, talán csak egyet: legyen minél élettel telibb a budafoki sportélet.”
