Hogyan élhettek, milyen volt a családmodell, mennyi anyósa lehetett egy férfinak az Ószövetség világában? Erről tartott érdekes és egyben szórakoztató előadást a Klauzál Házban dr. Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, történész, egyetemi docens.
A művelődési központ munkatársa, Terestyák Tamás elmondta, hogy az előadást az évekkel korábban alapított és különböző rendszerességgel jelentkező Klauzál Akadémia keretében szervezték meg.
Dr. Kőszeghy Miklós meghívását Terestyák Tamás kezdeményezte, mivel az egyetemi oktató történésszel tanulmányai során találkozott, és ennek köszönhetően pontosan tudta, hogy előadásai mindig érdekesek, közérthetőek, és nem utolsósorban élvezetesek is.
Erről a Klauzál Akadémia közönsége is meggyőződhetett, ugyanis a bibliai szövegekre és tudományos kutatások eredményeire egyaránt támaszkodó előadás mind a tartalma, mind az előadó könnyed stílusa miatt végig lekötötte a résztvevők figyelmét. Dr. Kőszeghy Miklós az ószövetségi ember világába, elsősorban a családok életébe nyújtott betekintést a kutatásokon alapuló tények, illetve a Bibliában leírtak alapján. Széleskörű tudása és a téma iránti lelkesedése, finom humorral átszőtt előadása a közönséget is magával ragadta.
A rendkívül érdekes és sok ismeretet nyújtó este során megtudhattuk, hogy az Ószövetség korszakának megismerésében a kutatókat az egyiptomi és mezopotámiai írásos emlékek, a bibliai szövegek és a régészeti leletek mellett az ún. survival (túlélő) jelenség is segítette. Ez utóbbi azt jelenti, hogy vannak a világnak olyan fejlődéstől elzárt területei, ahol egyes népcsoportok ugyanúgy élnek, mint évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt. Ilyen terület volt a 20. század második felében (Izrael állam megalakulása előtt) Palesztina, ahol a kutatók – feltételezésük szerint – az ókorihoz hasonló társadalmi berendezkedést és környezetet találtak, így ez is hozzájárult ahhoz, hogy többet tudjunk az ószövetségi család életéről.
A színes előadásmód könnyen elképzelhetővé tette a közönség számára, hogyan is éltek az ókori emberek. Ezt méginkább segítette a korabeli családi házat bemutató rajz, illetve az, amikor az előadó arra utalt, hogy akkoriban a gyerekeknek biztos, hogy nem volt gyerekszobája, mivel legalább három generáció aludt egy hálókamrában, így a családtagoknak nyilván intim terük sem volt. Emiatt a gyerekek láthatták az élet keletkezését és végét is. Fűtés híján, az 5-6 fokos téli hidegben pedig még a birkákat is beköltöztették, és – ahogy az előadó szellemesen kifejezte – bioradiátorként hasznosították őket.
A gyerekkor nagyon rövid ideig tartott, mert a lányokat – amint ivarérettek lettek – 12-13 évesen feleségül vették. Ez utóbbi azért is fontos, mert az a kifejezés, hogy a lány férjhez megy, akkoriban még nem létezett. A fiú vette el, és cserébe móhárt, azaz mátkapénzt fizetett a lány szüleinek. Tehát nem megvette, hanem ezzel kompenzálta azt, hogy a lány a házasságkötés után nem tud a szüleinek segíteni, később gondoskodni róluk, mivel a fiúhoz költözik.
A házasuló fiúk sem voltak sokkal idősebbek, mint a lányok, ezért a házasságról a szülők döntöttek, ahogy a móhárt is a fiú szülei biztosították a lányos szülőknek.
A lányok korán kezdtek szülni, a csecsemők és a fiatal feleségek halandósága is nagyon magas lehetett. Emiatt az ószövetségi család alapvetően mozaikcsalád volt, mert például ha az első feleség meghalt a szülésben, akkor a második feleséggel közös gyerekek mellett együtt nevelték az első feleségtől származó gyereke(ke)t is. A munkamegosztás sok tekintetben hasonlított a hagyományos felálláshoz: a feleség a férj kiszolgálása, a gyereknevelés és a háztartás ellátása mellett a földeken is dolgozott, míg a férj legfeljebb egyféle munkát (pl. olívasajtolás) végzett.
Hiába volt megengedve a poligámia, a férfiak többsége monogám volt, mivel egynél több feleséget nem tudott kifizetni. A már említett móhár, illetve a második és további feleségek eltartási költségei miatt csak a jómódú férfiak tudtak többnejűségben élni. Ennek persze – ahogy az előadó viccesen megjegyezte – volt egy következménye is: több anyósuk is lett.
A szülők által eldöntött házasságok mellett vagy ellenére természetesen helye volt a szerelemnek is, amihez kapcsolódva dr. Kőszeghy Miklós az Énekek énekéből ismertetett és értelmezett egy részletet.
Az előadás nyomán bepillanthattunk az ókori életet meghatározó szabályok rendszerébe, például, hogy mik lehettek a válóokok, mivel járt az ágyasi jogviszony, vagy milyen következményei voltak a házasságtörésnek. Utóbbihoz kapcsolódva az előadó megjegyezte, hogy a Biblia rendkívül „genderfair”, ugyanis tettenért házasságtörés esetén mindkét felet megkövezték. Ezek a drasztikus szabályok később már természetesen enyhültek, de ehhez azért sok-sok évszázadnak kellett eltelnie.
Fentieken túl az ószövetségi ember és család életével kapcsolatban még számtalan információ, történettudományi tény, érdekes adalék is elhangzott, így a résztvevők a Klauzál Akadémia áprilisi programján mindezekkel, és egy rendkívül hangulatos, szellemes előadással gazdagodhattak.
Terestyák Tamás az előadást követően elmondta, hogy folyamatban van egy következő, szintén történelmi témájú előadás szervezése, melynek időpontjáról és témájáról – amint fixálásra kerül – mi is hírt adunk majd.
Tekintsék meg az előadáson készített fotóinkat!
