A DÉSZ kapcsán Karsay Ferenc polgármesterrel beszélgettünk, aki elérte, hogy a főpolgármester visszavonja azt az előterjesztést, amely Budafok-Tétény Duna-partjának jövőjét határozná meg. Ez azonban nem végleges megoldás.

18 hónapra elhalasztották a Duna-part használatával kapcsolatos döntést. Hogy áll most a folyamat? Miért volt ez fontos?

A Duna-parti Építési Szabályzattal kapcsolatban politikai egyetértés van abban, hogy a főváros belvárosi részét elcsúfítják azok a szállodahajók, amelyek a Duna belvárosi szakaszán kötnek ki a turistákkal. Arról szól a vita, hogy az ebből származó bevétel más helyszínen pótolható-e. Abban mindenki egyetért, hogy a látvány csúnya és méltatlan. Mint kívülálló, ezzel én is egyetértek.

A kerületet hogyan érintenék a tervezett változások?

A Duna-parti Építési Szabályzat az összes budapesti Duna-partot érinti, így a mi kerületünket is, ami esetünkben úgy szól, hogy ezek a hajók nálunk kötnének ki. Ez nehezen vállalható, hiszen azok a problémák, amik fennállnak a  belvárosban, nálunk is fennállnak.

Hol lenne a kikötő?

A potenciális kikötési lehetőség az az egykori Hunyadi laktanya területe, ami viszont telekszomszéd az egyik legvédettebb természetvédelmi területünkkel, a Háros-szigettel, ahová külön engedély és kísérő nélkül még belépni sem lehet. A Gemenchez hasonló védettségű területre csak korlátozott számú ember és csak szakmai kísérettel mehet be, hogy ne tegyen kárt semmiben. Ezt a célt veszélyeztetné az éves szinten akár százezres  tömeg, akik a szállodahajókkal érkeznének. Kellene egyfajta infrastruktúra, a hajók zajosak, saját áramforrásra van szükségük, és az emberek, a turisták jelenléte is megterheli a környezetet.

A turisták pedig nem maradnának ott. Arra mi a megoldási javaslat, hogy bejussanak a központba?

Így van, ők azért jönnek, hogy elsősorban a belváros szépségeivel találkozzanak, és ebből következik, hogy vagy a hajónak kell felmennie napközben kirakni a turistákat, majd visszamenni értük, vagy a buszoknak kell bevinni őket a különböző turisztikai célpontokhoz, ami megint csak egyfajta terhelés, közlekedési terhelés, környezetszennyezés. Nekem az a véleményem, hogy ha egy hajó környezetszennyező és útban van a budai Várral szemben, akkor a Háros-szigetnél ugyanez a helyzet.

Mi a helyzet a bulihajókkal?

Azok a 13. kerületből indulnak most, és ott a lakók erősen sérelmezik az ottani körülményeket, amit  a bulizó emberek a parton teremtenek. Nem szeretnénk, ha ez a „buliturizmus” megjelenne nálunk a kerületben. Az említett Hunyadi laktanya, ahol fizikailag kiköthetnének, a mi önkormányzatunk tulajdona, úgy, hogy a fővárosnak kezelői jogot szerzett rá 99 évre – ebből most eltelt nagyjából 10. Bár a  mi tulajdonunk, hosszú távra mások döntik el, hogy mi legyen vele, ami számos negatív hatással jár, és az ingatlan is veszít az értékéből.

Hogyan reagáltak a felhozott érvekre a közgyűlésben?

Amikor kézzel-lábbal tiltakoztam a Fővárosi Közgyűlésben, hogy ez nem jó, akkor a a Duna-parti Építési Szabályzatot szétbontották részekre, kerületenként. A mi kerületünkre vonatkozó részt a főpolgármester, mint előterjesztő, visszavonta. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni: vagy úgy, hogy sikerült meggyőzni – ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem valószínű -,  vagy úgy, hogy elodázta a döntést. Képzeljünk el egy kirakóst, egy 1000 darabos puzzle-t, aminek a közepéből egy darabot kihagyunk és félrerakunk, mondván, hogy megpróbálunk valami más módot találni a kép kirakására. Van rá esély, hogy találunk ezzel a módszerrel más megoldást? Nem hiszem. Én attól tartok, hogy előbb-utóbb valaki a helyére akarja majd illeszteni az eredeti puzzledarabot, mondván, hogy nincs más megoldás. Így akarják majd letolni a torkunkon azt, amit most elutasítunk.

A teherszállítás útvonalát érinti az építési szabályzat?

Mivel a mostani Duna-partunkat a tervben, amit nem terjesztettek be, alapvetően egy P+R hajóparkolóvá alakítanák ki, nem csak a szállodahajók és a bulihajók, hanem az uszályok is jönnének, amire már most is nagyon érzékenyen reagálnak a budafok-tétényiek, főleg a nagytétényiek. Ezt a kapacitást továbbbővítenék, tehát még több uszály állna, vesztegelne nálunk, amíg folytatni tudja az útját. Ugyanúgy, ahogy a közutaknak és a vasútnak, a vízi útvonalaknak is van egy áteresztő képessége, a teherszállítmányoknak időnként meg kell állniuk,  amíg szabadjelzést kapnak a továbbhaladáshoz, addig még többen ácsorognának nálunk, növelve a környezetterhelést, környezetszennyezést. Ezzel együtt egy füst alatt megtiltanák a menetrendszerinti hajóközlekedéshez szükséges kikötők létesítését is. Ez érthetetlen, csakúgy, mint a vízi sportokhoz szükséges csónakházak, motorcsónak- és jetskikikötők tilalma. A hatos út építésekor lebontották a virágzó vízisport- élethez nélkülözhetetlen létesítményeket, az itt élők több évtizedes vágya az újjáépítésük.  Mióta az utolsó mohikán, a Spartacus csónakház megszűnt, azóta nincs csónakház, az emberek folyamatosan kérik rajtunk számon a hiányukat. Ez most jogszabály szinten lehetetlenülne el. A kishajóforgalomra alkalmas kikötő sem létesülhetne, egy motorcsónak, kisebb méretű hajó kikötése, szervizelése, tankolása is tiltva lenne eszerint a szabályozás szerint. Tehát a szállodahajó és a bulihajó kivételével a teljes idegenforgalom, turisztika ki lenne zárva Budafok-Tétényből.