Dr. Kisvarga Szilvia és Dr. Orlóci László , a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársainak cikkét közöljük a közismert bársonyvirágról, amely a gyógyszeripar egyik értékes gyógynövénye.

Ha egynyári dísznövényekről beszélünk, talán a leggyakrabban a bársonyvirág, vagyis – ahogy sokan ismerik és emlegetik – a büdöske jut eszünkbe elsőként. A bársonyvirág egy régóta ismert és alkalmazott dísznövény, amely jelenleg is megállja a helyét a kertekben, az előkertekben és gyakran a közterületi kiültetéseknél is helyet kap. Ez nem csoda, hiszen bokros termete, bájos habitusa és sokáig nyíló virágai miatt igencsak dekoratív látványt nyújt. Élénksárga virágai pedig nemcsak a tájat színesítik, hanem gazdag történelmi és kulturális jelentőséggel is bírnak. Ismerjük meg őket most közelebbről is, s lássuk, hány érdekességet rejt magában ez a kis növénynemzetség!

Hová tartozik rendszertanilag?

A bársonyvirágok a Tagetes nemzetség tagjai, amelyek Amerika északi és déli részén őshonosak, vagyis hozzánk egzotikus növényként érkeztek több száz évvel ezelőtt. Számos leírást találhatunk arról, hogy Mexikóban rendszeresen alkalmazták őket, mint gyógynövény. Na, de erről majd később.

Honnan ered az elnevezése?
A bársonyvirág-elnevezés elég beszédes: a növény szirmai, levelei megsimogatva bársonyos tapintásúak. Mivel számtalan mirigyük van, amelyekben illóolajat tárol, így gyakran már messziről érezhető a különleges
illata – egyesek szerint szaga –, amely miatt viszont a büdöske nevet kapta. Ízlések és pofonok, de a vélemények megoszlanak arról, hogy ez illat vagy szag, mindenesetre aki bársonyvirágot ültet a kertjébe, előtte érdemes eldöntenie, melyik csoportba tartozik. Ha már itt tartunk, nézzük meg az angol elnevezését
is: marigold. A marigold szó a Mary’s gold kifejezésből ered, amely Mária aranyát énekli meg – valószínűleg a sárga virágai miatt kapta ezt a nevet. Érdekes, hogy ezzel a névvel a nálunk is népszerű gyógynövényt, a
körömvirágot illették – sőt, a külföldi irodalomban máig használják ezt az angol elnevezést a fajra. Ha már ennyire belemélyültünk a nevekbe, akkor már ne hagyjuk ki a latin Tagetes elnevezés jelentését sem, amely a „föld szántása” kifejezésből ered.

Milyen fajai és fajtái vannak?
A nemzetség számos fajjal büszkélkedhet, amelyek közül nálunk, Magyarországon legnagyobb számban a kisvirágú (Tagetes patula) és a nagyvirágú bársonyvirág (Tagetes erecta) van jelen. Mi dísznövényként
alkalmazzuk őket, több magyar nemesítésű fajtája is létezik, amelyeket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének budatétényi és érdi telephelyein tartanak fenn. Ezek a fajták már régi fajták, de fontos megőrizni a génállományukat és ezáltal fontos
nemesítési alapanyagot is képeznek. A teljesség igénye nélkül említsük meg a legfontosabb kisvirágú bársonyvirágokat.

A „Csemő” fajta
A „Csemő” nagy bokrot képez, a virágai kénsárga színűek, talán a legkedveltebb a magyar fajták között. Az „Orion” szintén nagyon népszerű, főleg a barna és sárga virágszínei és nagy ellenállóképessége miatt. A Korona és a Robusta fajták szintén fontos válaszékbővítők, ahogyan az elegáns, narancs- és citromsárga cirmos virágairól ismert „Tigris” fajta is. A nagyvirágú bársonyvirágok – ahogyan nevük is mutatja – jóval robosztusabbak, erőteljesebb növekedésűek, virágaik nagyok és kemények, erős, egyenes virágzati száron. A
fajnál nem jellemző a nagy színkavalkád: főként a citrom- és narancssárga színek dominálnak.

Az „Orion” fajta
Magyarországon nem jellemző a termesztésük, de érdekes megemlíteni a Tagetes lucida fajt, amely Mexikóban fontos gyógyászati növény: ánizsillatú gyógyteát készítenek belőle és gyakran a tárkony helyettesítésére használják. A Tagetes minuta fajt pedig burgonyaételekhez használják, ugyanis hasonló
ízhatás érhető el vele, amit a bazsalikom tud produkálni. Alapvetően több kultúra tehát a virágaikat és leveleiket kulináris célból használja: salátákat színeznek vele, valamint levelesekhez és desszertekhez is használják. De érdemes megjegyezni, hogy nem minden Tagetes faj ehető – inkább csak csodáljuk őket, így is képesek telíteni minket a látványukkal. A bársonyvirág, mint a vallás növénye Indiában és több délkelet-ázsiai országban széles körben termesztik, mint vallási növényt. Ahogy nálunk a halottak napi időszak meghatározó növényei a krizantémok, ott ugyanezt a célt a bársonyvirágok töltik be. Ezen kívül vallási szertartásokon is fontos növény, és néhol esküvőkön is használják díszítésre. A megtisztulást jelképezi és szerencsehozó növényként számon tartják.

A bársonyvirág, mint gyógynövény
Számtalan értékes hatása közül fontos kiemelni a fertőtlenítő, antibakteriális hatását, ezen kívül pedig gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és emésztésjavító hatással is rendelkezik. Számos ható- és színanyagot tartalmaz, a növény szinte minden része értékes a gyógyszeripar számára. Alkalmazható bőrbetegségekre,
fülgyulladásra, reumás betegségekre is. Itt is elmondjuk azonban, hogy nem minden faj alkalmas a gyógyításra, ezért csak körültekintően alkalmazzuk őket.

A bársonyvirág, mint kertünk növénye
A bársonyvirág arról is ismert, hogy elriasztja a kártevőket és vonzza a jótékony rovarokat, a beporzókat. Gyakran ültetik őket zöldségek közé, mert elűzi a levéltetvek bizonyos fajait és a fonálférgeket is. Ezen tulajdonságainál fogva pedig igen népszerű a biokertészek körében is. A tiofén- és limoéntartalma miatt
természetes rovarriasztókat készítenek belőle.

A képek forrása: MATE, Pixabay, Unsplash

Köszönetnyilvánítás : A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22  azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos  Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.