A székely autonómia melletti kiállás jegyében rendezték meg október utolsó vasárnapján az őrtűzgyújtást Budafok-Tétényben, jelezve, hogy a kerület támogatja a székely autonómiatörekvéseket. A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben nyilvánította ezt a napot a székely autonómia napjává, és azóta Székelyföld-szerte őrtüzek gyúlnak ilyenkor, az ablakokban gyertyák és mécsesek világítanak. Hazánkban három helyen lobbantak fel az őrtűz lángjai, köztük Budafok-Tétényben.

Az őrtűzgyújtás idei rendezvényén Karsay Ferenc polgármester beszéde után a kerületünkben élő Németh Zsolt parlamenti képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: rendkívül büszke arra, hogy hazánkban a XXII. kerületben gyúltak fel először az őrtűz lángjai.  

„Székelyföldön félmillió magyar ember él, a székelyek a magyar történelem során nemcsak Székelyföldön éltek, hanem ők voltak a mi határőreink, akik az Őrségben és Szlavóniában is őriztek minket, magyarokat. Ma a világ valamennyi táján találkozhatunk székelyekkel, akiket nemcsak a zászlajukról, viseletükről ismerhetünk meg, hanem arról, ahogy viselkednek, őrzik az értékeiket” – mondta a képviselő, aki megemlítette, hogy Budafok-Tétényben is jelentős számú székely él, akikkel az október 29-i Székely Bálon ünnepeltek együtt, és avatták fel a székelykaput a Nagytétényi Polgári Kör rendezvényén a Szelmann Házban. Németh Zsolt beszédében kitért arra, hogy a hagyományőrzés mellett a székelyeknek, akik a történelem során a határőri munkájuk teljesítéséért szabadságot kaptak a mindenkori magyar államtól,

a legfontosabb a székely szabadság védelme.

Ezt a szabadságot napjainkban autonómiának, önkormányzatiságnak hívják, és nem kívánnak belőle engedni.

„Jól teszik, hogy nem kívánnak engedni, mert ez nemcsak a múltról, a hagyományról szól, hanem a megmaradásról, a jövőről is. Minden nemzetközi példa azt mutatja, hogy egy nemzeti közösség megmaradásának a legbiztonságosabb, legegyértelműbb garanciáját az önkormányzatiság, az autonómia jelenti, a világ számos példát hoz fel erre. Ott, ahol nem tudták kivívni a nemzeti közösségek az autonómiát, az önkormányzatiságot, el is tűntek…

Európa félrenéz, a jogállamiság bajnoka félrenéz akkor, amikor ezekről az alapvető jogokról van szó. Akkor is félrenéz, amikor a székelyek követelik az autonómiájukat, akkor is, amikor Munkácson ledöntik a turulszobrot, és ezzel a munkácsi nacionalisták lábbal tiporják azt a kulturális örökséget, amit létrehozott az ukrán, a ruszin és a magyar nép Kárpátalján. Ma a munkácsi várnak az árkában fekszik ez a turulszobor, aminek a helyére állították azt a címert, melynek nem ott van a helye. Európa akkor is félrenéz, amikor a felvidéki magyarok a Benes-dekrétumok következményeivel nap mint nap szembesülnek, amikor az autópályák építéséhez kisajátítják a földterületeiket, és nem kapják meg a Benes-dekrétumokra hivatkozva az őket megillető kárpótlást. Azt tapasztalhatjuk, hogy az alapvető jogoknak bizonyos része fontos, viszont azon része, melyek létfontosságúak egy nemzeti közösség, egy nemzeti kisebbség megmaradásához, az nem fontos. Nem hagyhatjuk, hogy ez így maradjon, a Székely Nemzeti Tanács sem hagyta, hogy ez így maradjon, ezért elindították azt a polgári kezdeményezést, amely a nemzeti régiók létrehozását célozza meg az Európai Unión belül. Csodával határos, hogy immáron másodszor nagyon rövid határidő alatt az egész Európai Unió területén létre tudták hozni, össze tudták gyűjteni ennek a kezdeményezésnek a feltételeit, a megfelelő számú aláírásokat. Azt mondhatjuk, hogy a nemzeti régiók kérdése a megvalósulás fázisában van. „Nem engednek a negyvennyolcból” a székelyek, és találtak szövetségeseket az erőfeszítéseikhez. Mit tesz ebben a helyzetben Magyarország?

Magyarország a hűséget gyakorolja a nemzetpolitikájában,

a diplomáciájában” – mondta Németh Zsolt, aki hangsúlyozta, hogy a II. világháború óta nem tapasztalt nehéz külpolitikai, gazdasági, szociális feszültségekkel terhelt helyzetben van Európa, amelyben a magyar állam ellenáll az életveszélyes eszkalációs logikának. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia és a nemzetpolitika a biztonságra, az erőszak elkerülésére, a konfliktusok békés helyezésére helyezi a hangsúlyt.

„Ott állunk a Székely Nemzeti Tanács, az erdélyi magyarok autonómiakövetelése mögött, és ott állunk mögöttük a közvetlen támogatáspolitikánkkal is, számíthatnak ránk az erdélyi magyarok, számíthatnak ránk a székelyek. Szerencsére nem csak ránk számíthatnak, hanem a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése az egyházakhoz is szólt, hogy október utolsó vasárnapján ökumenikus imaalkalmat szervezzenek az egész Kárpát-medencei magyarság számára, akiknek templomaiban imádkoznak a Székelyföld autonómiájáért” – fejezte be a beszédét Németh Zsolt, aki örömének adott hangot, hogy az egyházi vezetőkkel együtt gyújtják meg az őrtüzet a reformáció emlékünnepének az előestjén.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

•