11 ponttal kikapott a Budafoki KK a TF-től a Ludovika Akadémián. Kár, mert többször is fej-fej mellett haladtak a csapatok a második félidőben.
Nyerhető meccsnek tűnt a TF elleni még akkor is, ha idegenben játszott a Budafoki KK. Különösen azután, hogy az előző héten imponáló, 25 pontos győzelmet arattak a Miskolc ellen.
“Az a baj, hogy mindig kritikus szituációban hibáztunk, és így nem érdemeltünk győzelmet” – mondta a budafokiak mestere a meccs után. Nem véletlenül kezdjük ezzel a tudósítást, mert ebben a mondatban minden benne van.
Halasztani kellett volna?
Az is, hogy 6 és két félig egészséges játékossal érkeztek a mieink a Ludovika Csarnokba. Ketten ráadásul csak azért ültek a cserepadon, hogy “meglegyünk” és ne kapjon a csapat szövetségi büntetést.
Ez alapvetően meghatározta a cserélési lehetőségeket. Arról már nem is beszélve, hogy a sípmesterek ezen a szombaton fütyörészős kedvükben voltak és a végére kifújták amerikai légiósunkat, miközben a másik két magasemberünk is 4 faulttal fejezte be a játékot.
A meccset végig a hazai TF dominálta, de a Budafok jól küzdött, rendre megrázták magukat és többszor is egyenlítettek, de a vezetést a második félidőben már nem sikerült átvenni. Nagyon hiányoztak a triplák, amelyek felelősei a cserepadon ücsörögtek melegítőbe burkolva influenzájukat.
Utoljára 66:65-nél csillant fel a remény,
de ekkor megint megremegtek a kezek, és a bírók is érezték, hogy kinek dukál a hazai pálya.
A végén kialakult 11 pontos különbség (84-73) nem tükrözi a játék képét, hiszen a minden mindegy alapon eldobott labdák már nem osztottak vagy szoroztak.
Kár a meccsért mert legközelebb, december 16-án a BKG érkezik, és ott közel sem a mieink az esélyesek.