Az önkormányzati lakások bérlői közül sokan kerülnek nehéz helyzetbe ebben az időszakban. A főváros és a kerületek is foglalkoznak a kérdéssel. Erről kérdeztük Karsay Ferencet, Budafok-Tétény polgármesterét.
Mit tesz az önkormányzat azért, hogy az emberek ne kerüljenek az utcára?
Szerintem ez egy nagyon alapvető és sarkalatos kérdés minden önkormányzat és felelős önkormányzati vezető életében. Budafok-Tétényre vetítve a problémát, ez az elmúlt években egy viszonylag kevés fejtörést okozó kérdéskör volt, és nem azért, mert nálunk az átlagnál jobban szituált emberek élnek, hanem mert nagy figyelmet fordítottunk rá, és elkötelezett kollégák dolgoznak a szociális ellátórendszerünkben. Az önkormányzat lakáskoncepciójának kiemelt része a lakhatás megtartásának támogatása, a hajléktalanná válás és a kilakoltatások elkerülése. Ellátórendszerünk idejében jelez, amikor valaki nehéz helyzetbe kerül, hiszen már jóval előbb érzékelni lehet, hogy gondok vannak – még mielőtt fizetésképtelenné válna a bérlő.
Mik azok a jelek, amikből látni lehet a problémákat?
Amikor fizetési probléma jelenik meg, annak megvan az oka, és ezt érdemes felderíteni. Erre érzékeny szociális ellátórendszerünk, több intézmény hatékony együttműködése alkotja azt a jelzőhálót, amelynek feladata a problémás élethelyzetek kiszűrése is, kezdve a Védőnői Szolgálattól, a bölcsődéken , az óvodákon át, a Gyermekjóléti Központ, a Családsegítő, vagy a Szociális Szolgálat munkájáig, de akár az orvosi szűréseken is mind-mind megjelenik, ha egy család életében megélhetési problémák vannak. Ezek a jelek sokkal hamarabb láthatóak, mint az a tény, amikor valaki a közművekért nem tud fizetni, vagy a bérleti díjjal van problémája. A lakhatás elvesztése minden ellenkező híreszteléssel ellentétben egy több éves folyamat. Az önkormányzat akkor működik jól, ha ez a folyamat nem jut el a kilakoltatásig. Hozzáteszem, Budafok-Tétényben már a COVID-járvány kezdete óta működik a kilakoltatási moratórium, éppen a napokban sikerült megállapodnunk az egyetlen függőben levő, utolsó stádiumban levő ügyben. A jó stratégia a megelőzés, és ebben sok partnerünk van, nagyon sokat köszönhetünk például a Háló Egyesületnek, a Máltai Szeretetszolgálatnak és még tucatnyi civil és egyházi szervezetnek, amelyek a támogató munkától az anyagi forrásokon át, a lakhatás biztosításáig szoros együttműködésben dolgoznak a mi intézményeinkkel. Általánosságban elmondhatom, nagyon elutasítónak és együttműködést megtagadónak kell lennie annak a kliensnek, aki el tud jutni a tényleges kilakoltatásig egy önkormányzati lakásból. Mint említettem, hosszú évek óta nem is volt erre példa.
Milyen konkrét lépésekkel segítik a nehéz helyzetben levőket?
Az első megoldás a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Itt a segély mellett fontosak a kedvezmények is, amiket ez a támogatás magával vonz. Az ingyenes étkezés, a tanszercsomagok sokat segítenek a családoknak. A téli hónapokban, amikor a lakhatással kapcsolatos gondok megjelennek, akkor jönnek az alkalomszerűen és rendszeresen adható támogatások. Éppen az októberi képviselő-testületi ülésen fogunk dönteni egy kiegészítő rezsitámogatásról, amit rendeletbe is foglalunk. A segélyeket eddig többnyire pénzben adtuk, de most a megváltozott helyzet miatt szociális tűzifa programot is indítunk. Ahol pedig nem lehetséges fával fűteni, ott más megoldást keresünk.
Mi van abban az esetben, ha nincs gyermek, vagy amikor az érintettek nem jelzik maguktól, hogy szükségük van a támogatásra?
Amikor nincs gyermek a rendszerben, nehezebb eljutni az érintettekhez, ha maguktól nem jelentkeznek. Ilyen esetben a lakosság segítségét kérjük, hiszen akik rászorulnak, gyakran szégyellik igénybe venni a segítséget, de olyanok is vannak, akik visszaélnek vele, automatikusan járó juttatásként tartják számon a segítségadást, holott ezzel sokkal elesettebbektől vesznek el lehetőséget. Ezért kérjük a lakosságot, hogy jelezzék, ha olyan személy van a környezetükben, aki segítségre szorul. Az első lépés a legnehezebb, ha valaki már bekerül a látókörünkbe, sokkal könnyebben tudjuk kezelni a gondjait.
Milyen szempontok alapján ítélik oda a támogatásokat?
Általában a család egy főre eső jövedelme a kiindulópont. Ezt követi egy olyan családlátogatás, ahol szakemberek vizsgálják meg, hogyan él a család, majd utána jön a támogatások elbírálása. Ha valaki elhalálozik, temetési segélyre is van lehetőség. Körülbelül hétféle módja van a segítségnyújtásnak, az utolsó testületi ülésen tettünk javaslatot arra, hogy emeljük meg a keretösszegeit ezeknek a segélyeknek. Nő az infláció, és a rászorulók száma is emelkedik, így szükség van rá, hogy módosítsuk ezen források nagyságrendjét.