Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt.
Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnőkének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A rendezvényen, a többi között részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is.
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály tagjai is.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Aradon is megemlékeztek nemzetünk hőseiről. Az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében – jelentette ki Magyarország építési és közlekedési minisztere az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen péntek este.
Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a “sokgyökerű”, de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most “sokunk szerint támadás alatt áll”.
Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították – hangoztatta a miniszter. Hozzátette: a mai birodalmak, “birodalommá válni akaró erőközpontok” is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor “egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg”.
-MTI-
Főkép: Arad, 2023. október 6. Horváth Zoltán István protonotárius, kanonok, plébános (k) szentmisét celebrál az aradi vértanúk emlékére kivégzésük 174. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon, az Arad-belvárosi római katolikus templomban 2023. október 6-án. MTI/Rosta Tibor