A XXII. kerületi önkormányzat rendkívüli testületi ülést tartott, ahol a fő téma a főváros elképzelésének megtárgyalása volt, a Duna-part védetté nyilvánításáról. Erről is kérdeztük Karsay Ferenc polgármestert.
Hogyan értékeli a rendkívüli testületi ülés történéseit?
Alapvetően voltak örvendetes hírek és voltak feszültséggel teli napirendi pontok, bár én azt gondolom, hogy viszonylag jól sikerült kezelni a feszültségeket és a problémákat is. Az örvendetes események egyike az az elismerés, amit a Rózsakerti Demjén István Református Iskola igazgatóhelyettese kapott a Magyar Tudományos Akadémián a magyar nyelv műveléséért végzett kiemelkedő munkájáért. Ezúton is gratulálunk Horváth Erikának. De ami miatt a rendkívüli testületi ülést össze kellett hívni, az az volt, hogy Budapest fővárosa védetté kívánja nyilvánítani a Duna-partot, a teljes kerületi hosszának közel 50 százalékán.
Ezt nem tartják jó ötletnek?
Ez egy jó kezdeményezés, az viszont nem, hogy ezt afféle kétállású kapcsolóként kezelik, azaz eddig bárki bármit megcsinálhatott kontroll nélkül – kis túlzással –, most viszont senki nem tehet semmit. Vagyis egyik véglet sem jó.
Mire gondol, hogy bármit meg lehetett tenni?
Emlékeztetőül: volt egy komoly környezetkárosítási eset, amikor a nagytétényi kastély magasságában, illetve attól egy kicsit délre az egyik terület tulajdonosa hatalmas mennyiségű sittet rakott le, feltöltötte volna a Duna-parti ingatlanját. Ezt sikerült megakadályozni, komoly együttműködéssel, hiszen a főjegyző, illetve a kormányhivatal illetékesei együttműködve ideiglenesen védetté nyilvánították a területet. A főjegyző 3 hónapos védettséget adott a területnek, amely kizárt minden ott végzett tevékenységet, a kormányhivatal pedig elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és szintén megtiltotta a behajtást az érintett területre.
Ha jó a védettség, akkor most mi a problémájuk a Főváros elképzelésével?
A gondot az okozza, hogy most nem 3 hónapos időszakról és kisebb területről van szó, hanem a fővárosi közgyűlés elé terjesztik azt a jogszabályt, amely szerint egy hatalmas szakasz, időkorlát nélkül lenne védett.
Mekkora szakasz?
A védettség kiterjedne a 6-os út bekötőszakaszára, az érdi bekötő és a Duna közti területre, a kerület déli határától egészen a Deák Ferenc hídig (az M0-s hídig). Lényegében a teljes Duna-partot olyan szintű védettségben részesítik, hogy ott mindent a meglévő, változatlan formájában kell fenntartani.
Ez azt jelenti, hogy akkor nem valósulhatna meg az elképzelt Zöld Duna-part projekt sem, amit Németh Zsolt képviselő szorgalmazott?
Nagyon szuggesztív és jó hozzászólás hangzott el a Nagytétényi Ember- és Érdekvédelmi Környezetvédelmi Egyesület elnök asszonyától a képviselőtestületi ülésen. Bogó Ágnes, aki díszpolgár nálunk, azt mondta el, hogy tulajdonképpen több, mint 100 éve el vagyunk zárva a saját Duna-partunktól, hiszen először két vasútvonal épült oda, majd nagyjából 30 évvel ezelőtt a 6-os út bekötőszakasza, de mindegyik úgy, hogy az átjárás nem volt biztosítva. Ezek mostanra készültek el, és most végre a Duna-partunkon vissza tudnánk állítani azt a régi hangulatot, ami a szentendrei vagy a római-parti hangulatra emlékeztethet. Én készséggel elfogadom és üdvözlöm azt a célt, hogy a környezetünket és a természetet védeni kell, de azt, hogy senki semmit nem csinálhat ott, hogy nem lehet kerékpárút, az értelmetlen.
Hol lenne akkor a bicikliút?
Az EuroVelo kerékpárutat a Dunához közeli nyomvonalról egészen a 6-os út tövébe kívánják tenni, ami azt jelenti, hogy 4-5 méter magasan haladnak el a kerékpárosok mellett egy töltésen a kamionok, tehát az összes kipufogógáz és kiszóródó rakomány, kavics, mind veszélyeztetné a kerékpárosokat. Ők meg sem állhatnak ezen a 3-4 kilométeres szakaszon, nem létesülhet a számukra pihenőhely.
Mi az, ami gond még a teljes védettséggel?
Nem gyújthatnak tábortüzet kulturált formában kijelölt helyeken a kirándulók. Terveink között szerepel horgászhelyek létrehozása, de erre sincs ez esetben lehetőség. Elképzelhetetlen, hogy egy sétány vagy futópálya épüljön a Duna-parton. A helyszínen komoly jet ski élet van, számukra is megközelíthetetlenné válna a folyó. A részvételi költségvetés keretében többször jelent meg a kutyastrand ötlete, ami nekem személy szerint nagyon tetszik, de egy kulturált kutyafuttatási lehetőséget sem lehet majd megcsinálni. Tilos lenne bekeríteni egy területet, ahol a kutyások együtt tudnának lenni a kedvenceikkel. Korábban, a 20. század első harmadában, itt kiváló vendéglők voltak, halas vendéglők, és volt az emberek számára is alkalmas fürdőzési lehetőség. Ez a lehetőség mind elveszne.
De ezek egyelőre csak ötletek.
Igen, de ebben a területben fantázia van. A vita során az ellenzék képviselői, leginkább a Momentumos Tóth Endre és Kerekes képviselő úr úgy fogalmazott emlékeim szerint, hogy „le akarjuk betonozni a Duna-partot”. Szerintem a természet része az ember is, és az egy dolog, hogy nem tehetjük tönkre a környezetünket, de miért ne tehetnénk jobbá? Nonszensz, hogy az embereket zárjuk ketrecbe, nehogy kárt tegyenek a fákban.
Mi az, amit eredményezne akkor a Duna-part teljes védettsége?
Rengeteg szúnyogot. A szúnyoggyérítés is tiltva lesz, még biológia eszközökkel is, és nem csak a Duna-folyam területén, hanem ezen a viszonylag nagy területen – a 6-os út és a Duna között van, ahol többszáz méteres távolság is van –, tehát itt a pangó vizekben, pocsolyákban sem lehet irtani. Nem lehet burkolt utat kialakítani, az árvízi védekezéshez szükséges utakat sem lehet kialakítani, szóval mivel szúnyogot nem irtunk, semmi nem lehet, kivéve a szúnyog – ez azért nem a környezetvédelem csúcsa.
Akkor mit lehet tenni?
Én bizakodó vagyok, ugyanis az érdemi vita után a képviselő-testület ellenszavazat nélkül szavazta meg azt a véleményt, amit a főváros kért tőlünk. A májusi közgyűlésen fogjuk ezt tárgyalni a fővárosban. A 13 pontból álló vélemény első pontjában kifejtettük, hogy egyetértünk a védettséggel, a többi 12-ben pedig elmondtuk, hogy szerintünk mik azok a tevékenységek, amiket mindenképpen engedélyezni kellene a területen. Arra kértem Havasi Gábor fővárosi képviselőtársamat, segítsen abban, hogy a főpolgármesterrel és az illetékesekkel tárgyaljuk meg érdemben a kérdést a budafok-tétényi emberek érdekeit figyelembe véve, és így szülessen meg ez a jogszabály. Úgy gondolom, Havasi úr is megértette az itt élők szavát, hogy az eredeti elképzelés milyen szinten tenné tönkre a nagytétényiek életét. Remélem, hogy olyan fővárosi rendelet születik, ami figyelembe veszi az itt élők érdekeit.
