Az MNB statisztikái azt mutatják, hogy a felgyorsult digitalizációs folyamatok eredményeként az adathalász-próbálkozások és a megszerzett adatokkal történő csalási kísérletek száma az elmúlt hónapok során is tovább emelkedett.

A visszaélési módszerek egyre kifinomultabbak, és a fogyasztók erre nincsenek felkészülve. Miközben az elmúlt években tíz-tizenöt ügyfélmegkeresés érkezett a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatára, az idei első két negyedévben ennek a száma hétszáz közeli volt. A Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél is több száz eljárás van folyamatban.

A nemrég kiadott jegybanki ajánlás lényege, hogy az ügyfelek védelmében a bankok, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók nyújtsák a tőlük elvárható legtöbb segítséget a kár elkerülésére, illetve minimalizálására. Ez egyúttal a pénzügyi stabilitást és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom erősödését is fokozza.

Fontos pontja az ajánlásnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint el kell különíteni az ügyfelek esetében tapasztalható súlyosan gondatlan, kirívóan észszerűtlen, szinte szándékos magatartását az egyszerű gondatlanságtól. Csupán a kirívó szándékos, súlyos gondatlanság esetében van helye esetlegesen annak, hogy a kártérítést a bank elutasítsa. Olyan helyzetben viszont, ahol ez nem állapítható meg, nem gyengíthetők a jogszabályokhoz képest a piaci szereplők kárviselési kötelezettségei.

Nagyon fontos! Ha új elem van a szerződéses kapcsolatban, például mobilbanki, netbanki szolgáltatást igényel, vagy ilyet először használ az ügyfél, akkor – mivel ez egy nagyon kiszolgáltatott pillanat az ügyfél és a intézmény kapcsolatában – biztonságosan történjen meg a (jellemzően online) szolgáltatás használatbavétele. Legyen egy külön megerősítő üzenet a bank vagy pénzforgalmi szolgáltató részéről, például erős ügyfél-hitelesítéssel a korábbi megszokott csatornán, annak érdekében hogy az ügyfél biztonságosan tudja megkezdeni az új eszköz használatát.

További kiemelt figyelmet igényelnek a szolgáltatók részéről azok a generációk, akik inkább telefonon kommunikálnak. Sajnos a csalók nagyon meggyőzően tudják ezeket az ügyfeleket megtéveszteni. Emiatt az MNB kezdeményezte, hogy úgynevezett keresztazonosítás történjen a jövőben a telefonos vagy egyéb hangalapú kommunikáció során.

Ne csak a bank azonosítsa adott esetben valamilyen jelszóval vagy egyéb módon az ügyfelet, hanem a banki ügyintézőnek is kelljen bizonyos, az ügyfél által ismert adatokra vonatkozó kérdésre válaszolnia. Ezáltal az ügyfél is meg tud győződni arról, hogy a vonal másik végén valóban a bankja, illetve a pénzforgalmi szolgáltató képviselője ül – írja a kiberpajzs.hu.