Miért kellett módosítani a közterületek használatáról szóló helyi rendeletet? Mikor kell fizetni a közterület használatáért? Minden, amit a rendelet módosításáról tudnia kell.
A Németh Zoltánnal készített, a budafokteteny.hu-n megjelent interjút teljes terjedelmében közöljük.
A képviselő-testület módosította az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló helyi rendeletet. A módosító rendelet egyik nagy vitát kiváltó rendelkezése a közút területén, az ingatlan előtt létesült szilárd burkolatú gépjármű-várakozóhelyekre vonatkozó szabályokról szól. Miért kellett módosítani az ilyen közterületekre vonatkozó szabályokat?
A jelenleg hatályos, közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet már 2019. június 1-től tartalmaz szabályokat a közterületi gépjármű-várakozóhelyekre. Most ezeket kellett pontosítani, többek között ezért volt szükséges a módosítás. De a lényeg ugyanaz most is, mint korábban: a rendelet változatlanul a közterületek kizárólagos használatára vonatkozik. Ha valaki a közterület egy részét kizárólagosan szeretné használni, akkor kell engedélyt kérni az önkormányzattól, és ezért közterület-használati díjat kell fizetni.
Mi számít kizárólagos használatnak, amire engedélyt kell kérni, és amiért fizetni kell?
Már korábban is észleltük, hogy vannak a kerületben olyan közterületi leburkolt részek, elsősorban magántulajdonú ingatlanok előtt, amelyeket valaki vagy valakik kizárólagosan használnak. Ez azt jelenti, hogy ezáltal másokat a közterület használatában akadályoznak, például tiltó tábla vagy fizikai akadályok kihelyezésével. Ezzel akarják elérni, hogy ott más ne parkoljon, mondván: az az „ő helyük”, vagy vendégeik, ügyfeleik számára tartják fenn. Cégek esetében sem megengedhető, hogy olyan táblát helyeznek ki a székhelyük elé, önkormányzati tulajdonú közterületre, amelyen az szerepel, hogy a társaság vendégei számára fenntartott terület. Egy ilyen esetben két dolgot tehet tenni: vagy eltávolítani az önkényesen, engedély nélkül kihelyezett tiltó táblát, vagy lehetősége van a területet kizárólagosan használni szándékozónak engedélyt kérni erre, és fizetni érte. Ezért is született a rendelkezés négy évvel ezelőtt.
Ez csak akkor szabálytalan, ha közterületről van szó?
Természetesen akkor, ha ez a terület olyan, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület, amelyre nem kértek közterület-használati engedélyt, és nem fizetnek közterület-használati díjat. Indokolt, hogy ebben az esetben a közterületet kizárólagosan használók díjat fizessenek a közösségnek, amelyet a terület használatában meggátolnak. Ezt egyébként már a 2019-es önkormányzati rendelet is kimondja.
Pontosan mi szerepel ebben a rendeletben?
Az szerepel benne, hogy a közterületet bárki használhatja, de csak a jogszabályok keretei között és a rendeltetésének megfelelő célra. A közterület rendeltetésszerű használata azonban mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja. A rendelet arról is szól, hogy a közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos – esetünkben a kerületi önkormányzat – hozzájárulása és közterület-használati engedély is szükséges. A közterületet kizárólagosan használni csak közterület-használati engedély birtokában lehet. Hiszen a kizárólagos használat mások jogait csorbítja, így nem rendeltetésszerű.
Ez azt jelenti, hogy annak, aki leburkolja az ingatlana előtti területet (vagy szilárd burkolatú terület van előtte, amire engedélyt is kapott az építtető), közterület-használati díjat kell fizetnie?
Nem. És ezt értik félre sokan, amihez hozzájárult sajnos az ellenzék kommunikációja is. Azt terjesztették, alaptalanul ijesztgetve az embereket, hogy automatikusan közterület-használati engedélyt kell kérnie, és majd díjat kell fizetnie annak, akinek ilyen terület van az ingatlana előtt. Sőt, azt is állították, hogy már fel is méri az önkormányzat az ilyen ingatlanokat, hogy „sarcot” szedhessen be. Ez nem „sarc”, nem kötelező, ez csak lehetőség. Ha valakinek az ingatlana előtt olyan burkolt felület van, amit valaki, valamikor (engedéllyel vagy anélkül) szilárd burkolattal látott el, de nem kizárólagosan használja, és nem is kívánja így használni parkolásra, nem kell, hogy kérelmet nyújtson be engedélyre, és nem kell fizetnie.
Akkor sem, ha rendszeresen ott parkol, vagy az alkalmi vendégei leparkolnak?
Akkor sem, de természetesen csak abban az esetben, ha a KRESZ szerint szabad ott parkolni. A lényeg, hogy ne használja másokat kizáró módon az adott közterületet. Azt viszont tudni kell, hogy ez a terület közterület, tulajdonosa az önkormányzat, így rendelkezhet is ezzel.
Mi számít jogi értelemben egyáltalán szilárd burkolatú gépjármű-várakozóhelynek? Hol merülhet fel ez a kizárólagos használat és az erre vonatkozó engedélykérés?
Ilyennek minősül minden olyan burkolt felület, amely az útszegély és a telekhatár között helyezkedik el, és nem minősül járdának, vízelvezető ároknak, kapubehajtónak, közösségi közlekedés megállóhelyének vagy úgynevezett mikromobilitási pontnak, vagyis olyan területnek, ahol az elektromos rollerek parkolnak.
Mit jelent az, hogy az ilyen közterületekkel az önkormányzat rendelkezhet?
Vannak olyan esetek, ahol például esővíz-elvezető vagy -szikkasztó árkot állíthatunk helyre, hiszen ezek eltüntetése, leburkolása nagy gondot jelenthet más ingatlanoknál a hirtelen lezúduló esőzések idején. Erre már volt is példa a kerületben. Járdát és zöldfelületet is kialakíthat az önkormányzat, vagy a már említett mikromobilitási pontot (e-rollerparkolót) létesíthet.
Mire kell figyelniük azoknak, akik szeretnének a közterületen mégis kizárólagosan használt parkolóhelyre engedélyt kérni?
Fontos, hogy ez a terület szilárd burkolatú hely legyen. A KRESZ szerint zöldfelületen nem lehet parkolni, ezért az kizárt az ilyen célú használatból. Az is lényeges, hogy a terület, amit használni kíván, ne minősüljön járdának, vízelvezető ároknak, kapubehajtónak, tömegközlekedési eszköz megállóhelyének, mikromobilitási pontnak. Ezekre a helyekre ugyanis nem adható ki engedély. Továbbá lehetőleg a kérelmező ingatlanával határos közterületre vonatkozzon a kérelem. Hozzáteszem, hogy kapubehajtó létesítéséhez kell közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulás az önkormányzattól, de az egy másfajta eljárás, közterület-használati engedély nem szükséges hozzá.
Hogyan működik ez a gyakorlatban? Pontosan kitől kell engedélyt kérni a közterület-használathoz?
A kérelmet a Hatósági Iroda Általános Igazgatási Csoportjánál kell benyújtani, a budafokteteny.hu honlapon megtalálható a kérelem nyomtatvány, de célszerű előtte az ügyintézővel egyeztetni, hogy a terület egyáltalán közterület-e, és alkalmas-e a kérelmezett célra.
Mennyit kell fizetni azoknak, akik megkapják az engedélyt a közterület kizárólagos használatára?
A díjfizetési tétel a rendelet szerint (az 1. díjövezet kivételével, amelyre nem lehet engedélyt kiadni) 10 négyzetméterig 300 forint négyzetméterenként havonta. A 10 négyzetméter feletti részért havonta 1000 forint a díj négyzetméterenként. Gyakorlatilag egy parkolóhely az, ami kedvezményesen vehető igénybe, az e feletti részért magasabb díjat kell fizetni. Az a célunk ugyanis, hogy védjük a közterületi zöldfelületeket, hogy minél kevesebb ilyen területünk legyen leburkolva. Szeretnénk megőrizni a zöldterületeinket, sőt, tovább zöldíteni is Budafok-Tétényt a klímavédelmi céljainknak megfelelően. (VH)
