A MATE budatétényi telephelye a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportja újabb cikkét közöljük.

Ilyenkor, télen minden szürkévé válik. A fák és a cserjék nagy része elveszíti lombját, az egynyári dísznövények pedig elpusztulnak az első fagyok alkalmával. Sokan tudják, ahhoz, hogy nyár elején kiültethessük az egynyári növényeinket, rengeteg energia és idő kell megelőzőleg.

Házilag a magvetés és a palántanevelés a legtöbb hobbikertész számára nem okoz gondot, de pillantsunk bele, hogyan működik a folyamat, amikor évente több ezer palánta előállítása a cél.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének több telephelye is van. Ezek közül az egyik a kerületben található, mégpedig Budatétényben. A Budatétényi Rózsakert nagy helyi látványosság, de a rózsákon kívül az egynyári dísznövények évenkénti nemesítése és fenntartása is folyamatos.

A több, mint 80 csupaszín egynyári fajta hatalmas genetikai értéket képvisel, és bár helyüket mára a közterületi virágágyásokban átvették az évelők és a külföldi egynyári fajták, attól még igen értékes fajtákról van szó. A pompás kúpvirág, a tollas kakastaréj, a rézvirág, a titónia, a kokárdavirág és még számos faj rengeteg fajtájának előállítása folyik a Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport munkatársai által.  

Ezek a fajták legnagyobb részben magvetéssel szaporíthatók. A magvetés szakaszosan történik üvegházban. A hosszú palántanevelési idővel jellemezhető fajtákat, mint a pompás kúpvirág, már januárban el kell vetni. Aminek viszont 3-5 hét is elegendő a kiültetésig, mint a díszbazsalikomok vagy a bársonyvirágok, azokat márciusban is elég elvetni. A magvetés minden esetben üvegházban történik. A magokra, majd a kis csíranövényekre fűteni kell, és folyamatosan öntözni és tápoldatozni őket, valamint többször áttűzdelni a tavasz folyamán.

A tavaszi fagyok elmúltával kell 5-8 lomblevéllel rendelkezniük, ekkor érettek meg a szabadföldi kiültetésre. A kiültetést akklimatizációs időszak előzi meg, ami azt jelenti, hogy az üvegházban nevelt palántákat hozzászoktatják a kinti körülményekhez. Erre azért van szükség, mert az üvegházban a legtöbb tényező biztosított: megfelelő fény-, víz- és tápanyagmennyiséget kapnak, éjjel nincs hideg, nincs szél, eső stb. Ellenben, ha a növényeket az üvegház után azonnal kiültetik, nem lesz idejük hozzászokni a kinti, szabadföldi, folyamatosan változó és gyakran nehezen elviselhető körülményekhez. Ezért kiültetés előtt naponta kiviszik őket az üvegházból a szabadföldre, majd napról napra később hozzák őket be. Körülbelül egy hét múlva a növények biztonsággal kiültethetők.

Az ültetés kis parcellákban történik, minden fajtából legalább 200-300 tövet ültetnek ki. Itt nem az a fontos, hogy a kiültetés impozáns legyen, mint egy közterületi virágágyásnál, hiszen ezeket a növényeket egész évben megfigyelik. Emiatt nagy tenyészterületre van szükségük, hogy a kutatócsoport munkatársai figyelemmel tudják kísérni a növények formáját, nagyságát és egyéb tulajdonságokat.

Azok a növények, amelyek nem fajtaazonosak, vagyis más színűek, magasabbak, alacsonyabbak, vagy olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amellyel a fajta nem, szelektálásra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy ezeket eltávolítják az ágyásból, ezáltal megakadályozzák a beporzást. Ezt a szelekciót egészen őszig folyamatosan kell végezni, hiszen hétről hétre megjelenhetnek újabb tulajdonságok, amelyek addig nem voltak láthatók.

Ősszel kezdődik a magok érése. Az összes fajta érési ideje más és más, illetve ez virágzatonként és növényenként is változhat. Ezért a magszedés szakaszosan történik augusztus végétől egészen a fagyokig. A magszedés nem gépesíthető, hiszen a gép nem tudja, mit lehet és mit nem szabad még szedni.

Ezt követően a magok szárításra kerülnek, majd a tél folyamán magtisztító gépekkel tisztítják őket. A tiszta vetőmagot csírázási teszteknek vetik alá, hiszen fontos, hogy megállapításra kerüljön az adott fajta csírázási százaléka, amelyből később több mindenre lehet következtetni, többek között a magok egyik fontos minőségi jellemzőjére.

A csírázási vizsgálatok után pedig újra kezdődik a magvetés, újra indul a folyamat.