Idén Orbánné Bálint Beatrix és Dudarné Csillag Monika kapott Mihalik Sándor-díjat. Az önkormányzat őket díjazta kimagasló színvonalú pedagógusi munkájukért, ami az Év pedagógusa cím elnyerésével is együtt jár.  Az idén nyugdíjba ment Dudarné Csillag Monika 40 évet tanított a Kolonics György Általános Iskola és Köznevelési Sportiskolában. Vele beszélgettünk nem csak az elmúlt 40 évről, hanem a múlt héten befejeződött atlétikai világbajnokságról is.

Nehezen értem el, nagyon elfoglalt volt az utóbbi hetekben. Elárulja ennek az okát?

A budapesti atlétikai világbajnokságon önkénteskedtem az elmúlt 2 hétben. Több területen segítettem: a ruhaosztásnál, a Nemzeti Atlétikai Központban a versenytechnikai feladatok végzésében, illetve a pályaelőkészítési munkákban is, hogy a versenyek időben el tudjanak kezdődni. A 35 km-es gyalogláson és a férfi maratonon is kint voltam a pálya mellett a versenybíróknak segíteni. A tízpróbázó férfiak versenyén az első nap a délelőtti programon kísértem ki a versenyzőket a pályára.  A 14 nap alatt 80 órát önkénteskedtem. Nem volt könnyű dolgunk a nagy melegben. A vb-n összesen 2500 önkéntes segédkezett.

Mi motiválta, hogy önkéntesként részt vegyen a vb-n?

Ezt a tevékenységet nem tudtam volna csinálni, ha már nem lennék nyugdíjas, hiszen augusztus végén már be kellene járni az iskolába. Az év végén nyugdíjba mentem, most a felmentési időmet töltöm, ezért belefért az életembe, szívesen elvállaltam, hiszen testnevelőként a sport az életem része, az atlétikához valamilyen szinten kötődöm, ezért jelentkeztem.

Mi volt a legnagyobb élménye a vb alatt?

Óriási élményként éltem meg, amikor egy olimpiai bajnok sétált el mellettem, vagy amikor kikísérhettem a versenyekre a világ legjobb atlétáit. Éremosztás után lehetett velük fotózkodni, ezek nagyon kedves személyes élmények. A 2017-es  szenior úszó világbajnokságon  bíráskodtam, az is nagy élmény volt.

Volt lehetősége, hogy megnézze a versenyszámokat?

Ahogy a beosztásom engedte – az önkéntesek számára kijelölt szektorból nézhettem a számokat. Mivel nekem a versenytechnika, a pályaberendezés folyamatos előkészítése is a feladatom volt, ezért jó pár alkalommal a pálya szélétől néhány méterre nézhettem az eseményeket, ami felemelő érzés volt.

Egy munkahelyen töltötte az aktív éveit?

Így van, egy helyen dolgoztam a pedagógusi pályám során. Csak az iskola neve változott többször, volt Leányka utcai Általános Iskola, Tompa utcai Általános Iskola, egy ideig Hajós Alfréd Általános Iskola, majd Kolonics György Általános Iskola, 2016-től pedig Kolonics György Általános Iskola és Köznevelési Sportiskola lettünk.  40 évet tanítottam ebben az iskolában. Érettségi után tettem be a lábamat az intézménybe, és most, elérve a nyugdíjkorhatárt, léptem ki. Az érettségi után képesítés nélküli nevelőként kezdtem el dolgozni, közben elvégeztem a tanítóképző főiskolát. A GYED alatt képeztem magam, megszereztem a testnevelési egyetemen az úszóedző- és menedzser szakirányú képesítést, majd a 3. gyerek születése után elvégeztem az egy szakos testnevelő szakot. 2007-2008-ban merült fel az iskolában arra az igény, hogy a sportosztályokat megerősítsük. Ekkor eldöntöttük, hogy az úszásra is ráfókuszálunk, elindítottuk a sportosztályokban a heti 3 úszást. Az utolsó két évben heti egyszer az Úszó Nemzet Program keretén belül úszunk, 2 másik alkalommal pedig mint sportosztályosok.

A tanítás mellett rendszeresen sportolt?

Ebből a szempontból kicsit lusta vagyok, de természetesen, mint testnevelő, az óráimon folyamatosan mozogtam. Valamilyen sportot mindig űztem, leggyakrabban az uszodát látogattam, mert az úszás áll hozzám a legközelebb.

Intézményvezetőként is dolgozott több éven át?

Igen, az utolsó 5 évben. A korábbi testnevelésóráim közül már csak a heti 8 úszás órát tartottam meg, illetve a saját osztályomban osztályfőnöki és a köznevelési sportosztályokhoz tartozó órákat, mint például az olimpiai ismeret, a sporterkölcstan.

Az intézményvezetői munka során mennyivel tágult a látásmódja, hiszen ez másfajta gondolkodást feltételez, mint a tanítás?

Intézményvezetőként 16 osztályra és több mint 30 kolléga munkájára kellett rálátni. Sok mindent tanultam, ami sokkal több papírmunka végzésével is járt.

Nagyon aktív életet élt korábban, többnyire a sportnak, a testnevelésnek köszönhetően. Ez a nyugdíjas léttel mennyire fog megváltozni?

Szerintem nem nagyon, mert a kedves kollégáim ajándékként megleptek egy búvártanfolyammal, amit épp most végzek el. Sokat tevékenykedek, nagyon szeretek varrni, nem fogok unatkozni, hiszen két unokám is van.

Meglepte a kitüntetés?

40 év alatt, amit az iskolában töltöttem, mindössze  csak 2 kollégám kapott Mihalik Sándor-díjat. Öröm számomra, hogy elismerik a munkámat, rendkívül jól esett az elismerés.