A Nagytétényi Polgári Kör és a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében január 19-én Budafok-Tétény önkormányzatának, illetve a kerület néhány szervezetének képviselői az emlékezés koszorúit helyezték el a Nagytétényi Sváb Emlékhelynél a magyarországi németek kitelepítésének 76. évfordulója alkalmából.  

László Istvánné, a Nagytétényi Polgári Kör elnöke köszöntő szavaiban elmondta, hogy 2012-ben a parlament január 19-ét a sváb kitelepítés emléknapjának nyilvánította. A kerületben évente kétszer emlékeznek meg az eseményről a kilenc és fél tonnás emléksziklánál, január 19-én és augusztus 25-én.  

Az emlékezés koszorúit elhelyezte: Budafok-Tétény Önkormányzata, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége XXII. kerületi szervezete, a Történelmi Vitézi Rend, a Törökbálinti Városszépítő Egyesület, a Záborszky Pincészet, a Budatétényi Polgári Kör, a Budafok-Tétény Baráti Kör, a Nagytétényi Sport Egyesület, a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Egyesület, a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Nagytétényi Polgári Kör.

A koszorúk elhelyezését követően a Klauzál Gábor Művelődési Otthonban folytatódott az ünnepi megemlékezés a Südofen Balskapelle és az Edelweis Kórus részvételével. A zsúfolásig megtelt kamarateremben Karsai Ferenc polgármester beszédében emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a világ mindenkori urai sok embert űztek már el szülőföldjükről.

„1946-ban a szovjet megszálló csapatok azt a feladatot adták a magyar kommunistáknak, hogy szabaduljanak meg a német ajkú lakosságtól. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni Nagy Imre belügyminiszternek arról a sajnálatos tettéről, hogy mindent elkövetett, hogy a szovjeteknek ez a szándéka megvalósuljon. 110 000 német ajkút telepített ki a 200 000-ből. Budaörsön kezdték el a kitelepítést, az akkori község német anyanyelvű lakosságának a 80 %-t űzték el Németországba. Egy évvel később érte el a folyamat Budafok-Tétényt. A Háros vasútállomásról indultak a vagonok, amelyeknek elindítását nyereségvágy is hajtotta. Nem sikerült teljesen megtörni az itteni német ajkú lakosságot, hiszen a vagonokra magyar zászlókat helyeztek ki, „Isten veled hazánk” felirattal. Aki tehette, itt maradt, illetve mihamarabb visszatért. Nagyon nagy értéke a településünknek, hogy vannak német őseink, hogy emlékezünk a hagyományaikra, s mindezért minden civil szervezetnek szeretnék köszönetet mondani, akik ezt a tendenciák erősítették. Kisvárosunk értékeihez ez hozzátesz, védettséget ad. Nem a hagyományokat kell őrizni, mert a hagyományok őriznek minket, ha megtartjuk őket” – mondta a polgármester.

Dr. Szirtes Edit, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvnek nagyon nagy értéke van, és mint sváb család leszármazottja, nagyon hálás azért, hogy magyar az anyanyelve, bár olyan családból származik, ahol a nagymamája tizenhárom éves koráig nem tudott magyarul. „Kitelepítéskor minden sváb asszony itt hagyta a portájának a kertjét. Ezek az emberek kötődtek a földjükhöz, kiszakítva lakóhelyükből óriás fájdalmat éltek meg” – hangsúlyozta az elnökasszony.

 Az est további részében levetítették a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk című filmet, László Gábor rendezésében. A német-magyar együttélés már több mint 1100 évre nyúlik vissza. A film rendezője arra vállalkozott, hogy ezt az 1100 éves német-magyar közös együttélést mutassa be.