Helytörténeti sorozatunk legújabb részében Törley Józsefről emlékezünk meg, aki Franciaországban előbb kitanulta, majd hazahozta a pezsgőgyártás tudományát. A csupán 49 évet élt pezsgőgyáros szakmájában rendkívül sikeres volt, akinek I. Ferenc József magyar király nemességet és előnevet adományozott, ami kivételes elismerésnek számított, hiszen édesapja Kossuth Lajos harcostársa, barátja volt, aki Kossuthot még az emigrációban is követte.

Promontoron a XIX. század utolsó harmadában az ipar jellegét az élelmiszeripar határozta meg. A második élelmiszeripari üzem – Budafok talán ma is leghíresebb, működő gyára- a Törley pezsgőgyár.  A pezsgőgyárat Törley József, Szabadkán élő bátyjával, Törley Gyulával alapította társas viszonyban 1882. augusztus 1-jén, de nézzük, ki is volt a pezsgőgyár-alapító Törley József!

Törley József 1858-ban Szabadkán született. Édesapja, Schmierl Valentin 1848-as honvéd vadászhadnagy, édesanyja bajsai Vojnits Mária. Apja, miután részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, nevét Törley Bálintra magyarosította. A vadászhadnagy, Törley Bálint, a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sumlába, az emigrációba, ahol Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott.

Törley József a szabadkai gimnázium elvégzése után a Grazi Kereskedelmi Akadémián szerzett német-francia szakos levelezőként oklevelet. A diploma megszerzését követően Reimsbe, a francia pezsgőgyártás fellegvárába ment, ahol több neves pezsgőgyártó cégnél idegen nyelvű levelezőként kereste kenyerét. Munkája mellett kitanulta a pezsgőkészítés mesterségét is, és már az 1870-es évek végén Reimsben pezsgőgyártásba kezdett.

1880-ban egy alapborbeszerző körútján jutott el Promontorra, s felfedezte, hogy a hely a pezsgőgyártásra alkalmas adottságokkal rendelkezik. Törley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt Promontoron, és 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát. A Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén a Péter Pál utca 578. szám alatt kezdte meg működését. Törley 1890-ben a Hofried (Udvardűlő) aljában (ma Anna utca) építette fel Magyarország legkorszerűbb és legjobban felszerelt pezsgőgyárát Ray Rezső tervei alapján. Ekkor jött létre a gyár alatti háromszintes pincerendszer is. 

Törley József javaslatára vezették be hazánkban a fagyasztással történő seprőtelenítés (degorzsálás) technológiáját. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő a felső tízezer közkedvelt italává vált.  Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley-pavilon.

1898-1899-ben az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már egymillió palack pezsgőt állított elő. Sikereit társadalmi téren is előrelépés követte, 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József királytól.

A gyár folyamatosan fejlődött, és az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is.  

A magyar pezsgőgyáros 1907-ben, a gyár 25 éves fennállásának évében, Brüsszelbe utazott egy borász konferenciára, majd Ostendébe ment néhány napos tengerparti nyaralásra, ahol perforált vakbélgyulladást kapott, és 1907. július 28-án meghalt. Özvegye, Secelláry Irén az 1890-ben vásárolt gyár területének legmagasabb pontján építette fel Ray Rezső Vilmos tervei alapján a Törley-mauzóleumot, ahol férjét eltemettette.

Törley József nevét viseli a világ első pezsgőrendje, a Budafokon 1987-ben megalakult Chevaliers Törley.