Sport

Baranya megye után Szlovéniába vezet a budafoki focisták útja

by gaalt994

Újabb, tartalmas edzőtábor következik a BMTE számára, Dzsudzsák Balázs korábbi csapatával is játszanak.

Szokásának megfelelően időt szakított egy harkányi edzőtáborra a Budafoki MTE labdarúgócsapata, ám ezzel nincs vége a felkészülésnek, a télhez hasonlóan ismét belefér egy külföldi kaland is a srácoknak.

Az új vezetőedzővel, Boér Gáborral készülő keret ezúttal Horvátország helyett egy másik festői szláv országba tart: a szlovéniai Krajnska Gora az úti cél. A játékosok – no meg a szakmai stáb – azonban nem pihenni és bámészkodni mennek nyugati szomszédainkhoz; a tábor alatt négy felkészülési meccset is vívnak.

Az ellenfelek kivétel nélkül külföldi csapatok lesznek, ráadásul különösen nagy név is akad közöttük. A szlovén NK Triglav Kranj, az NK Krka Novo Mesto és az ND Gorica csapatainak neve hallatán valószínűleg kevesen csettintenek elismerően, a Dinamo Moszkvára viszont bizonyára sokan felkapják a fejüket.

Az orosz klub finoman szólva sem ismeretlen a magyarok számára; egyrészt az egyik legpatinásabb csapat hazájában, ráadásul korábban a 108 fellépésével magyar válogatottsági társrekorder Dzsudzsák Balázs – korántsem szűkmarkú – kenyéradója volt. Értük mondjuk komolyabb áldozatot is vállal a BMTE, az ellenük játszott mérkőzésre Ausztriába kell átruccannia az NB II-re készülő együttesnek.

(Kiemelt kép: Budafoki MTE)

FacebookEmail
Kerületi szemmel

Végleges a döntés: megmenekül és múzeumkomplexum lesz a Kelenföldi vasútállomás épülete

by gaalt994

Budapest egyik legrégebbi vasúti létesítménye közösségi tér lesz: kiállításoknak, múzeumi foglalkozásoknak és vonatnéző terasznak is otthont ad majd.

A kelenföldi régi vasútállomás épületének megmentését idén februárban nyilvánította kiemelt beruházássá a magyar kormány. Budapest Fővárosi Kormányhivatala július 8-i határozatában pedig már az építési engedélyt is megadta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak Kelenföld vasútállomás egykori indóházának felújítására.

Ezzel biztossá vált, hogy Budapest egyik legrégebbi – a XXII. kerületiek által is jól ismert – vasúti épülete megmenekült a lebontástól. A Vitézy Dávid vezette Közlekedési Múzeum is itt hozza létre legújabb tagintézményét, amelyről korábban mi is írtunk.

Az 1884-ben épült létesítmény a műemléki helyreállítás mellett új funkciókat is kap; fő attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz, amely a vasúttörténeti kiállításhoz kapcsolódva mutatja be a városon belüli vasúthálózat jelentőségét.

Az épületben lesznek majd időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások és közösségi programok, de létesítenek múzeumkertet, kilátópontot, vonatnéző teraszt, de még egy bisztrót is. A tervezést és a beruházás előkészítését 2020-ban a Miniszterelnökség 100 millió forinttal, Újbuda önkormányzata 20 millió forinttal támogatta.

(Kiemelt kép: Budapesti Fejlesztési Központ)

FacebookEmail
Helyi érték

Album jelent meg a történelmi Péter-Pál utcáról

by talastunde

Promontor Kapujában címmel új képeskönyvet jelentetett meg a Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Kör önkormányzati támogatással. Az album 170 színes és fekete-fehér fényképet tartalmaz, rövid történelmi leírásokkal kiegészítve. Az illusztris kiadvány fotóit dr. Vankó András készítette, a történelmi leírások pedig Garbóci László munkái. A közkedvelt helytörténészt, Budafok díszpolgárát kértük fel, hogy mutassa be a kötetet.

Mikor kezdték el a közös munkát dr. Vankó Andrással?

Több, mint egy éve, hogy elkezdtünk a könyvön dolgozni. Magam is budafoki vagyok, nagyon régóta ismerem a Péter Pál utcát. dr. Vankó András, amikor beköltözött a Péter Pál utcába, azonnal nekiállt fotózni az utcát, mert magával ragadta az utca hangulata.  Az évek alatt komoly képanyagot gyűjtött össze. Én a kerületi séták során egyre több érdekes kérdést kaptam a résztvevőktől, amelyeknek utánanéztem. Összegyűjtöttem minden információt, amiket tudtam az utcában egykor lakó háztulajdonosokról, építési történetekről, épületekről. Konkrétan másfél évvel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy szerkesszünk egy albumot. Fotóalbum volt az eredeti terv, de többen javasolták, hogy ne csak pusztán egy fotóalbum legyen, hanem írjak rövid szövegeket a képekhez. Tavaly nyár végére alakult ki a végleges képsor, mert időközben homlokzatfelújításon is átesett egy-egy épület. Ekkor írtam meg a kísérő szövegeket és így jött létre az album, közel másfél év alatt.

Hány épületről kap információt az olvasó?

A Péter Pál utcának a történelmi szakaszát tekinti át az album. Budafok legrégebbi utcájáról beszélünk, ahol több érdekes épület van. 1739 őszén a zsellér községgé szerveződött települést eléri a pestis járvány, melynek az emlékére Knoll József serfőző mester felajánlott 100 aranyat. Ebből épült fel az első kőből épült temploma a településnek, ez a provinciális barokk stílusú kápolna, a Péter-Pál kápolna.

A kápolna megépülése után tíz évvel később a Szent Lipót-templomot is látogathatták már a hívők. Az utca másik meghatározó épülete, a kápolnával szemben lévő Czuba-Durozier-kastély, amelyet 1884-87 között építettek francia romantikus stílusban. Törley Remsből hívta Budafokra a francia iparost, aki a kastély pincéjében konyakgyárat hozott létre. 

Napjainkra a francia romantikus elemek mindegyike elvesztette eredeti funkcióját, hiszen többszöri felújítással, tatarozással leverték a díszeket, a szobrokat pedig eltűntették. A hatalmas kastély jelenleg eléggé megrongált állapotban van.

 A harmadik jelentős épület a Péter Pál utca 39. szám alatt lévő Seybold-Garab Pince.  A soproni származású Seybold Frigyes 1883-ban költözött Promontorba, amelyet 1886-tól hívnak Budafoknak. Ikerpincéje fölé polgári lakást épített. Seybold annak ellenére, hogy soha nem foglalkozott korábban szőlészettel, borászat üzemeltetésébe kezdett Promontoron, ahol a filoxéravész miatt tönkrement szőlőtulajdonosoktól hívta el a pincemestereket, borászokat, akikkel az üzemet felállította.

A présházban felépített egy kuriózumnak számító 216 hektoliteres cementhordót, ami a nyers borok tárolására szolgált. Ennek a hordónak a homlokára elkészíttette a Zsolnay Porcelángyárral Magyarország akkori hivatalos középcímerét 1885-ös évszámmal jelölve. Ez a koronás angyalokkal közrefogott címer azóta is teljes épségben maradt fent, annak ellenére, hogy 1945 elején egy kisebb szovjet katonai egység a házban szállt meg.

Az 1980-es években ipartörténeti védettség alá helyezték a hordót, amely napjainkban az egyetlen ipartörténeti védettséggel rendelkező műemléke Budafoknak. Számos olyan épület van, amit 1790-1830 között építettek. A homlokzati kiképzésük részben őrzi az eredeti formákat.

1958-ban a fővárosi műemlék felügyelőség hivatalosan copf utcának nyilvánította a Péter Pál utcát, amely a főváros egyetlen ilyen jellegű utcája. A helyi kőfaragó mesterek copf vázákat készítettek, amelyeket párban helyeztek ki. Minden háznál más és más díszítő motívumokat alkalmaztak, a copf vázákközül jó néhány napjainkban is megmaradt. 

A copf utcácska jellegzetessége volt még az oromfal, vagyis az utcai homlokzat két ablaka fölötti háromszög alakú timpanon, amelynek a közepén, a padlásablak fölött jegyezték fel az építési évszámát a háznak, a tulajdonos kezdőbetűivel együtt. Ezek a felújítások során sajnos eltűntek. A Péter Pál utca 9. szám alatti épületben az 1980-as években felújították az utcai homlokzatot, melyre jó példa, hogy az eredeti építési évszámot és a felújítási évszámot is felírták.

A nagy pincékben neves pesti és budai vendéglátósok béreltek pinceszakaszt, ahol a boraikat tárolták. Közülük az egyik legismertebb a Péter Pál utca 26. szám alatti ház bérlője, Baldauf Mátyás volt, akiről az Erzsébet híd közelében lévő Mátyás Pincét nevezték el. A 32. szám alatti épületben töltötte ifjúságának egyik nyarát Thurzó Gábor, aki a Váci utcai Rutterschmidt pékség tulajdonosának volt az egyik fia, ő Budapest egyik legismertebb közírója lett.

A Belváros és vidéke című önéletrajzú írásában a Felnőttünk című fejezetet teljesen egészében Budafokról, pontosabban a Péter Pál utcáról írta. Az 1920-as évek történéseit idézte meg, és érdekes képet fest az akkori Péter Pál utcáról. A Péter Pál utcai védett vadgesztenyefasort 1920-ban ültették, amely ma is védettséget élvez.

Hol vásárolható meg az album?

A Klauzál Gábor Művelődési Központban és a nemrég megnyílt Magdolna Udvarban is beszerezhető a könyv.

FacebookEmail
Kerületi szemmel

500 ingyenes antitesttesztet kapnak a 60 év feletti budafok-tétényiek

by gaalt994

A koronavírus ellen termelődött ellenanyag mennyiségét mérő tesztek a Fővárosi Önkormányzattól érkeznek.

Júliusban megnyílik a jelentkezés a 60 év felettiek részére a térítésmentes koronavírus antitestszintmérésre. A teszt elvégzésére a Káldor Adolf Szakrendelőben kerül majd sor – jelentette be a honlapján Budafok-Tétény önkormányzata.

A Fővárosi Önkormányzat által felajánlott 18 ezer tesztből Budafok-Tétényben összesen 500 db áll rendelkezésre, a tesztek a vérmintából a vírus ellen termelődött ellenanyag mennyiségét mutatják ki. Az önkormányzat oldalán azt írják, hogy a jelentkezésre majd egy központi telefonszámon lesz lehetőség.

A részleteket a kerület még egyezteti a fővárossal, amint nyilvánosak lesznek a pontos, hivatalos információk, arról egy újabb cikkben nálunk is olvashatnak majd.

FacebookEmail
Kék fény

Tűz volt a Diósdi utcában

by gaalt994

Kigyulladt egy faépület a XXII. kerületben – tájékoztatott közleményében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A Diósdi utcában egy ötven négyzetméteres létesítmény lángolt, a tűz átterjedt a körülötte lévő aljnövényzetre is, ami mintegy száz négyzetméteres területen égett.

A katasztrófavédelem beszámolója szerint az esethez a fővárosi hivatásos tűzoltók vonultak ki, akik előbb két vízsugárral körülhatárolták, majd sikeresen megfékezték a tüzet.

Nem ez az első ilyen eset a nagytétényi Diósdi utcában, szinte pontosan fél éve egy valamivel kisebb, harminc négyzetméteres faház égett ki ugyanitt. Az az épület akkor lakhatatlanná vált, lakói pedig önkormányzati segítségben részesültek.

FacebookEmail
Kerületi szemmel

Emlékszik még a budafoki ovisok országszerte egyedülálló homokvárára? Már náluk is a fődíj

by gaalt994

A járgány hamarosan a Szivárvány Tagóvoda udvarán róhatja a métereket.

Még június elején buzdítottuk arra olvasóinkat, hogy szavazzanak a Szivárvány óvoda gyerkőceinek grandiózus homokvárára. A JátékNet által meghirdetett országos versenyen ugyanis a legtöbb szavazatot szerző alkotásért egy pedálos traktor volt a fődíj.

A Mező utcai ovisok már akkor sem álltak rosszul a versenyben, a hajrára pedig egészen belehúztak, végül közel ezer voksot gyűjtve utasítottak maguk mögé minden versenytársat. Az eredményhirdetéskor így – ha csak képletesen is, de – az ő kezük lendülhetett a magasba.

Azóta pedig már a nyeremény is célba ért, a Szivárvány óvoda pedagógusai kézhez kapták a pedálos traktort, a járgány így hamarosan már az ő udvarukon furikázhat.

FacebookEmail
Budafoki Dohnányi Zenekar

Július 10-én újra énekel az ország!

by talastunde

Július 10-én az Énekel az ország 2021 ingyenes online közvetítésén találkozhatunk ismét a Budafoki Dohnányi Zenekarral, vendégművészeivel és az Országos Egyesített Kórussal. Az Énekel az ország kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.


Az eseményen évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménnyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség.

Mélyen vallásos katolikusként a hit fontos volt Dvořák számára, ugyanakkor meglehetősen toleráns is volt mások hitével szemben; hegedűversenyét a nagy zsidó hegedűművésznek, Joseph Joachimnak írta, és hosszú barátság fűzte a lutheránusból lett agnosztikus zeneszerzőhöz, Johannes Brahmshoz is. Brahms hitetlenségéről egyszer a következőket írta: “Micsoda ember, micsoda finom lélek – és nem hisz semmiben! Nem hisz semmiben!”

Van egy történet Dvořák fiatalkorából, amely talán még fontosabb a Te Deum megértéséhez. Emlékezetessé lett, hogy egy alkalommal a családi ima közben felkiáltott: “Én ott imádkozom a legjobban az ablaknál, a kinti zöldre és az égre nézve!”.

Két kiváló operai szólista, egy szoprán és egy basszus szerepel a műben (ugyanolyan szólóhangok, mint amelyeket Brahms a Német requiemben használt). A szólók jól tagolják a húszperces művet, így a különböző részek könnyen áttekinthetővé válnak.

Beethoven mindössze három egyházi művet komponált, ebből az egyik a C-dúr mise. Nem nevezhető szabályos egyházi zeneműnek. Nem hasonlít sem Haydn, sem Mozart miséihez, de egyértelműen Haydn kései miséinek modelljeire támaszkodik. Az öt hagyományos misetétel öt nagy egységként való megkomponálásával a zeneszerző e műfajban is új útra lépett, eltérve az egyes tételek hosszabb-rövidebb belső szakaszokra osztásának korábbi gyakorlatától. Jellemző tulajdonsága, hogy nem instrumentális, hanem vokális irányzatú. Lágy, elmélyedő hangulat uralkodik a kompozíción, melynek legnemesebb része a Kyrie és a Credo.

Magyar vonatkozása is van a darabnak, hiszen Beethoven Esterházy Miklós herceg felkérésére írta a C-dúr misét, aki felesége névnapjára rendelte meg a művet. A korábbi években Joseph Haydn készítette a meglepetésműveket, de ekkor már idős kora miatt nem vállalta a hagyományos névnapi mise megírását. Magyarországon, Kismartonban mutatták be először 1807-ben. A herceg a bemutató után állítólag a következő szavakkal fordult a zeneszerzőhöz: “Aber lieber Beethoven, was haben Sie denn da wieder gemacht?” “De kedves Beethoven, mit művelt már megint?”

ELŐADÓK:

Fodor Beatrix – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – alt
Szerekován János – tenor
Pataki Bence – basszus

Országos Egyesített Kórus
Budafoki Dohnányi Zenekar

Vezényel: Hollerung Gábor

MŰSOR:

Dvořák: Te Deum
Beethoven: Kismartoni mise

FacebookEmail
Kék fény

A Dunába hajtott egy autó, a sofőr megúszta – videó

by ildikarakai

A Dunába hajtott egy autós péntek hajnalban Budapesten, a soroksári komp Csepel-szigeti rámpájáról – tájékoztatta a Fővárosi Katasztrófavédelem a huszonkettőt.

Senki sem sérült meg, az autót vezető férfi partra úszott.

A bejelentés után a katasztrófavédelem búvárszolgálata a parttól mintegy húsz méterre megtalálta az autót, majd a tűzoltók csörlővel kihúzták a járművet.

Fotó: MTI

FacebookEmail
Helyi érték

Karsay három javaslata Budapestnek – akár ők is díszpolgárok lehetnek

by gaalt994

Egy dolog mindenképpen közös bennük: a zene.

Karsay Ferenc, mint budapesti polgármester és mint a Fővárosi Közgyűlés tagja, három jelöltet terjesztett fel a fővárosi díszpolgári címre. Valamennyien a zene világában alkottak maradandót, még ha stílus terén nem is ugyanazon a vonalon mozognak.

A jelöltek egyike Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke, aki nemrég került közelebbi kapcsolatba Budafok-Téténnyel, zenekarával együtt. Februárban ugyanis a nagy múltú együttes elvesztette VII. kerületi ingatlanjának használati jogát, a nehéz helyzetben pedig a XXII. kerületi önkormányzat ajánlott „szállást” és segítséget, amelyet köszönettel el is fogadtak.

Karsay Ferenc szintén a főváros figyelmébe ajánlotta Nemes Lászlót, aki már rendelkezik egy díszpolgári címmel, hiszen a kerülettől már megkapta ezt a titulust – ennek éppen idén 25 éve. Nemes László a kerület kulturális életéért tett erőfeszítéseit összeszámolni is nehéz, sokan a Budafoki Dohnányi Zenekar atyjaként tekintenek rá. Érdekesség, hogy tavaly például éppen a BDZ karmestere kapta a díszpolgári címet, már ami a XXII. kerületet illeti.

Végül, de nem utolsó sorban egy rockzenészt is felterjesztett Karsay: a hosszú ideje a kerületben élő Varga Miklós személyében, aki korábban számos más elismerés mellett már a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is megkapta. Számos ismert dala mellett sok színházi szerepet is vállalt, például többször is volt az István, a király címszereplője.

(Kiemelt kép: Beke Farkas Nándor és Karsay Ferenc, forrás: Facebook/Karsay Ferenc)

FacebookEmail
Kerületi szemmel

Sokasodnak a panaszok a Budaörsi Reptér ügyében, a polgármester „elmenne a falig”

by gaalt994

Karsay Ferenc az új szabályokat be nem tartó pilótáknak is üzent.

A Budaörsi Reptér zajszennyezése sok egyeztetés árán oldódott meg, vagyis jelen esetben inkább úgy tűnik, hogy látszott megoldódni. Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester, valamint Németh Zsolt (Fidesz-KDNP) és Molnár Gyula (korábban MSZP, jelenleg DK) országgyűlési képviselők hosszasan lobbiztak a XI. kerületi repülőtér iskolapályájának módosításáért, amely Budafok-Tétény és főként Erdődűlő nyugalmának érdekében elengedhetetlen volt.

Végül mind a repülőtérrel, mind az illetékes légügyi hatóságokkal sikerült megállapodni, mégis olybá tűnik, hogy a probléma továbbra sem oldódott meg. Karsay Ferencet aktuális polgármesteri fogadóóráján is megkereste egy ezzel kapcsolatos kérdéssel egy lakó. A kérdező szerint a pilóták ugyanis nem tartják be az új iskolakört.

„Hogy lesz-e megoldás, azt nem tudom, de abban bizonyos vagyok, hogy fontos feladatomnak tartom, hogy amit lehet, azt elkövessek a megoldás érdekében” – kezdte válaszát Karsay, majd hozzátette, hogy ebben partnerre lelt Németh Zsoltban és Molnár Gyulában, valamint a légügyi hatóságok is együttműködtek.

„A szabályokat úgy módosították, ahogy az emberek szerették volna, és ezt [a pilóták – a szerk.] nem tartják be. Én mindent meg fogok tenni azért, hogy ne csak meghozzuk a szabályokat, hanem tartsák is be azok, akikre ezek vonatkoznak, úgyhogy mindenképpen el fogok menni a falig” – folytatta a polgármester.

Karsay Ferenc az új szabályzásokat figyelmen kívül hagyó pilótáknak is odaszúrt. „Nem fogjuk annyiban hagyni. Tényleg példátlan és arcpirító, amit megengednek maguknak azok a pilóták, akik nap, mint nap semmibe véve a szabályokat teszik tönkre az ott élők életét” – mondta.

FacebookEmail
KÖVETKEZŐ
ELŐZŐ