Karsay Ferenc polgármestert kérdeztük arról, hogy egyetért-e a Hosszúréti patak ügyében megjelent online petícióban leírtakkal, támogatja-e a petíciót jegyző Szél Bernadettet és Tóth Endrét. A polgármester írásban reagált:
„Örvendetes, hogy Szél Bernadett személyében a szomszédos Budaörs egyik potenciális képviselőjelöltje is elkötelezi magát a megoldás érdekében, hiszen a probléma legnagyobb része ott keletkezik, mivel a Hosszúréti-patak XXII. kerületi árvizeit jórészt a budaörsi és a XI. kerületi záportározók beépítése, hatalmas területek leburkolása okozza. Hasznos lenne viszont, ha a kiindulási ponton kezdené a tiltakozást és nem ott, ahol a felelőtlen beépítések következményeit elszenvedik, azaz Rózsavölgyben.
Sajnálatos azonban, hogy pártársa Tóth Endre, a petíció társszerzője nemcsak a helyismeret hiányával küzd, hanem a képviselői munkához szükséges alapismeretekkel sincs tisztában. Még nem érti például, hogy az Országos Vízügyi Hatóság engedélyez, esetleg kötelez, vagy büntet, de nem épít gátat, így tőlük ilyet követelni megmosolyogtató. A patak árvízvédelme, így a kotrása, tisztítása pedig a főváros tulajdonában lévő Fővárosi Csatornázási Művek hatásköre. Ennek a munkának az elvégzése gátépítéstől függetlenül tőlük kérhető, amit Budafok-Tétény önkormányzata a közelmúltban meg is tett, de sajnos elutasították. Emiatt például az Összefogás által vezetett Fővárosnál lenne értelme tiltakozni” – írta Karsay Ferenc, aki az önkormányzat felelősségét is tisztázta a kérdésben.
„Akárki is egy-egy árvízi védekezési feladat felelőse, az biztos, hogy az ehhez szükséges szabad közterületet a tulajdonos önkormányzatnak kell biztosítani. Ez a mi dolgunk. Ha valaki illetéktelenül használja, akkor ezt a helyzetet meg kell szüntetni, ha pedig egy közterületnek vélt ingatlanról kiderül, hogy mégsem az, akkor meg kell egyezni a tulajdonossal. Ezen dolgozunk most.”
A polgármester azt is kifejtette, hogy helyesnek tartja az ellenzéki politikusok törekvését, ugyanakkor az eljárás metódusát erős kritikával illette: „Összefoglalva: egyetértünk a törekvéssel, hogy legyen rend a patak parton, de el kellene dönteni, hogy ki, kitől, mit kér? Miért és mire gyűjtenek petíciós aláírásokat? Az átgondolatlan követelőzés időveszteséget okoz, de akár el is lehetetleníti a gátépítést, ahogy ez 2011-ben történt. Emiatt extrém esetben az is előfordulhat, hogy egy havária esetén egyszer csak munkagépek bontják el az érintett lakók közterületre épített kerítéseit és kerti tárolóit, ahogy a tűzoltóautó is félretolja a szabálytalanul parkoló autókat, amikor tűzhöz vonul. Ezért fontos, hogy ne Mekk Elek stílusában, felkészültség nélkül, kontár módjára kezeljünk egy ilyen kényes feladatot. A megoldás ugyanis nem a tiltakozás, hanem a tárgyalás az érintett lakókkal, méghozzá előre tisztázott szabályok (jogszabályok) alapján.”
Válaszában Karsay Ferenc visszautalt a Hosszúréti-patakkal kapcsolatos korábbi vitákra is. „Sokadszor tanácsolom ifjú és lelkes Momentumos politikusainknak, hogy járják ki a helyi politika iskoláját osztályról osztályra, szerezzék be a szükséges helyismeretet, beszéljenek az emberekkel személyesen is, ne csak a Facebookon, és tanulják meg a jogi és közigazgatási szabályokat, mielőtt egy ilyen ügy megoldásába fognak. Ha erre nincs idő, akkor vonjanak be olyan szakembereket, akik értenek hozzá, nehogy segítség helyett kárt okozzanak az érintetteknek. Itt van példának Havasi Gábor első petíciója, ugyanebben az ügyben, amely a jogosulatlan közterület-használat fenntartására irányult. Pedig, ha minden úgy maradna, ahogy van, akkor nem tudna megépülni a gát, és a következő árvíz okozna sok milliós kárt az ott lakóknak, nagy eséllyel ugyanazoknak, akik most a gát ellen tüntetnek Tóth vagy mások buzdítására. Az első petíció befogadásának következménye az lenne, hogy közpénzből kellene fizetni az ott lakók önkényesen kibővített telkének, kerítésének, tárolójának elbontását és helyreállítását, vagy a közvagyont kellene ingyen átadnunk térítésmentesen a magántulajdonok bővítésére. Mindkét verzió jogilag aggályos, felelőtlen önkormányzati gazdálkodást jelentene.
Meg kell tehát érteni, hogy van egy sorrend. Hiába követeli a Momentum petíciókkal a parlamenttől, az Országos Vízügyi Hatóságtól és a Fővárostól, hogy oldják meg az ügyet, addig azok nem tudnak lépni, amíg a patak mentén lakók nem teszik lehetővé a gátépítést” – fogalmazott a polgármester, aki további aggályokat is említett a petícióval kapcsolatban.
„Persze ezt a petíció dolgot is értem. Mert ugye, amíg az aláírások gyűlnek (ha gyűlnek), addig sem kell csinálni semmit, és úgy tesznek, mintha érdeket képviselnének, dolgoznának. De csak egy valami történik biztosan: a petícióra feliratkozóktól elkérik az adataikat, amit aztán ki tudja, mire használ majd a Momentum. Amikor pedig egyszer elkészül a gát, akkor elégedetten hátradőlnek és isznak egy sört a Pistanéniben, „Megint nagyot dolgoztunk elvtársak!” felkiáltással.”.
Karsay Ferenc végül összefoglalta azt is, hogy az általa kritizált petíciós megoldás helyett milyen lépésekre számíthatnak az érintett lakók az önkormányzattól.
„Összefoglalva: Mi nem foglalkozunk petíciókkal, inkább megoldási javaslatokat dolgozunk ki, amit lakossági fórum és személyes konzultáció kereteiben fogunk megbeszélni a lakossággal. A legtöbb érintett számára elfogadható megoldás megtalálásához pedig szívesen látom a használható ötleteket minden politikai erő részéről. Annak érdekében, hogy ez bekövetkezzen, lehet, hogy írok egy petíciót.”
