Folytatjuk a májusban indított cikksorozatunkat, melyben bemutatjuk a Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskolát. Mostani írásunkból a zongora- és a népzenetanszakról tudhatnak meg fontos információkat.

Első cikkünkben Németh Anikóval, a művészeti iskola vezetőjével, Puskás Csaba igazgatóhelyettessel és Oláhné Rozsi Magdolna művészeti igazgatóhelyettessel folytatott beszélgetésünk alapján olvasóink betekintést nyerhettek az intézmény képzési rendszerébe, és többek között megtudhatták azt is, hogy hol, milyen tanszakok működnek.

Második cikkünkben a közelgő felvételi kapcsán – szintén az iskola három vezetőjének segítségével – a jelentkezés feltételeit térképeztük fel.

Jelen írásunkban pedig a hangszeres tanszakokról tájékozódhatnak. Az iskola vezetőivel megkezdett interjúba becsatlakozott Batke Márta, a zongoratanszak vezetője és Nagy Zsolt népzenetanár is, akik további adalékokkal szolgáltak, különös tekintettel a saját hangszerük oktatását illetően.

Elöljáróban – az első cikkünkben leírtak alapján – nagyvonalakban felelevenítjük a művészeti iskola képzési struktúráját:

• az alapfokú művészeti oktatásban 12 évfolyamon egyéni és csoportos képzésre van lehetőség,
• a diákok a különböző tanszakokon, délutánonként általában heti 2×2 órában kapnak képzést, vagy az iskola Nagytétényi út 31-33. szám alatti főépületében, vagy külső helyszíneken, a kerület általános iskoláiban.

A fenti általános feltételek után nézzük mostani témánkat, a hangszeres képzést: ez hetente 2×30 perces egyéni tanórákat jelent, de mellette kötelező a 2×45 perces elméleti tárgy – szolfézs – tanulása is, ami csoportos foglalkozás keretében zajlik. A kamarazenei és zenekari csoportok munkájába a hangszeres tanár javaslata alapján bármikor lehet csatlakozni.

A jelentkezők klasszikus, népzenei, illetve könnyűzenei (jazz-) tanszakokon belül a következő hangszerek közül választhatnak:  

• klasszikus szakokon: hegedű, cselló, nagybőgő, fagott, furulya, fuvola, klarinét, oboa, szaxofon, trombita, harsona, kürt, tenorkürt, tuba, zongora, magánének, gitár, ütő,
• népzenei szakokon: furulya, hegedű, brácsa, bőgő, koboz, népi ének, klarinét, népi ütőhangszerek,
• jazzszakokon: basszusgitár, dob, gitár, zongora, szaxofon.

Batke Mártától, a zongoratanszak vezetőjétől megtudhattuk, hogy hangszeres tanulmányaikat a gyerekek általában 6 éves korukban kezdik meg egy 2 éves előképzéssel. Az előképzést 6 éves alapképzés követi, aminek befejezése általában éppen egybeesik az általános iskola elvégzésével.

Ekkor a diákok egy ún. alapvizsgát tesznek, ami a feltétele annak, hogy a művészeti iskola 4 éves továbbképző osztályába járhassanak. Ez az idősáv többnyire megfelel a középiskolás időszaknak.

Örömmel osztotta meg velünk, hogy a hangszeres képzésen belül az általa vezetett zongoratanszak az egyik legnépszerűbb a gyerekek körében. Jellemzően és hagyományosan a legtöbb jelentkező a számos választható hangszer közül a zongorára voksol.

Azt is hozzáfűzte, hogy szerinte a hangszeres képzés megkezdésére a 8 éves kor a legideálisabb, mivel a gyerekek „addigra az írást, olvasást elsajátítják, megtanulnak koncentrálni, hozzászoknak, hogy időre kell elkészíteni anyagokat, és otthon is rendszeres munkát kell végezniük, így ekkor már a művészeti oktatásra is jóval érettebbek.” 

Az elhangzottak alapján tehát a hangszeres tanszakokon a gyerekek akár 10-12 éven keresztül is tanulhatnak. Batke Márta a saját szakterületéhez kapcsolódva elmondta, hogy minden zongoratanárnál van néhány továbbképzős gyerek, aki ezt a teljes időszakot végigjárja.

A hangszeres felvételiken – ahogy a többi tanszakon is, és erről az előző cikkünkben is írtunk – képességfelmérés zajlik, amit a hangszertanárok a szolfézstanárokkal együtt végeznek. Ilyenkor arra kíváncsiak, hogy „van-e hallása a gyereknek, például megkérjük, hogy énekeljen egy dalt, amit az óvodában tanult”, illetve ritmusgyakorlatokat végeztetnek, és azokon keresztül is nézik a képességeket.

Az általa oktatott tantárggyal kapcsolatban kiemelte, hogy fontos, hogy legyen otthon egy zongora vagy legalább pianínó, amin a jelentkező gyerek tud majd gyakorolni. A többi hangszer esetében ezt nem kérik, ugyanis azoknál az iskola ingyenes kölcsönzési lehetőséget is tud biztosítani.

Oláhné Rozsi Magdolna művészeti igazgatóhelyettes felhívta a figyelmünket, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a nyári felvételit követően a tanszakok hamar betelnek, érdemes ekkor jelentkezni, mert az ősszel érkezőknek már nem biztos, hogy tudnak helyet biztosítani.

Arra a kérdésünke, hogy a hangszeres oktatás mibenlétéről hogyan tudnak tájékozódni a felvételit fontolgató gyerekek, illetve a szüleik, Puskás Csaba itt is elmondta, hogy – a táncosokhoz hasonlóan – a növendékeik rendszeresen részt vesznek a kerületi rendezvényeken, illetve az iskolai bemutatók is nyilvánosak. Ezek időpontja és helyszíne elérhető az iskola honlapján.

Batke Márta ezt azzal egészítette ki, hogy ezeket az iskolai nyilvános rendezvényeket nem csak a művészeti iskola főépületében, hanem mindazokban a tagintézményekben szervezik, ahol a hangszeres tanárok oktatnak. Ilyen alkalmakkor lehetőség van arra, hogy a szülők személyesen is megismerkedjenek a tanárokkal.

A tanszakvezető kiemelte, hogy az iskolai szintű rendezvényeken a legkiválóbb növendékek lépnek fel. Ezen kívül vannak tanszaki rendezvények, ahol minden gyereknek lehetőséget biztosítanak, hogy meg tudják mutatni az aktuális tudásszintjüket, és egyben kipróbálják magukat közönség előtt. Ezen kívül az év végi vizsga is kötelező minden hangszeres tanszakon.  

Nagy Zsolt népzenetanár arról tájékoztatott bennünket, hogy míg például a zongoratanszakon jellemzően végig egyéni oktatás folyik, addig a népzenében ez csak a képzés elején van így, mivel a végcél a kamarazene, a közösségben való muzsikálás. „Ezt tartjuk a legfontosabbnak, erre is oktatjuk a gyerekeket, ennek igazán közösségépítő szerepe is van.”  Erre jó példa a farsangi mulatság, amikor a népzenetanszak diákjai kísérik a néptáncosokat, és ilyenkor a két tanszak növendékei együtt élik át ezt a közösségi élményt.

Az általa oktatott népi hangszerekkel, a népi brácsával és a furulyával kapcsolatban megjegyezte, hogy az ezekhez kapcsolódó tanulmányokat már nagyon pici korban el lehet kezdeni.

Puskás Csaba összegezve és megerősítve az elhangzottakat, elmondta, hogy alapvetően a felvételi, képzési és vizsgaszabályok és lehetőségek minden hangszeres tanszakon ugyanazok. Ahogy arra a korábbiakban is utaltunk, és a beszélgetés végén is elhangzott: minden hangszerre érvényes, hogy egyéni oktatással kezdik a képzést, „mert meg kell tanulni a technikát, a dallamokat, a hangszert kezelni”, és csak utána következhet a zenei tanszak – Nagy Zsolt által is említett – egyik legfőbb céljának megvalósítása, hogy fúvós-, vonós-, jazz- vagy szimfonikus zenekarba, illetve népi együttesekbe be tudjanak csatlakozni, és ott játsszanak a diákok. Az együttzenélésre a népzenetanszakon – annak sajátosságai miatt –  korábban kerül sor, mint a többi hangszeres területen.

Fotók: huszonketto.hu