Kisvarga Szilvia és Orlóci László,  a MATE TTDI Kutatócsoport munkatársainak cikkét közöljük a városi növényzetnek a szerepéről és hatásairól az egészségünkre.

A városi növényzetnek nemcsak az egyre gyakrabban emlegetett városi hőszigeteffektus és a globális felmelegedés elleni harcban van kiemelkedő szerepe, hanem a mentális egészség megőrzésében, fenntartásában is. Ma már számos tanulmányt olvashatunk a témában, melyek között igen meghökkentő adatokat találunk. Összegyűjtöttünk pár információt tudományos kutatások adataiból, melyek révén szeretnénk rávilágítani arra, hogy a növények és az ember kapcsolata ősi – ezért folyamatos és intenzív kell, hogy legyen.

Csökkentett szorongás
Kimutatták, hogy azon városrészekben, ahol kevesebb a zöldfelület, az ott lakók sokkal feszültebbek, idegesebbek, mint azok, akik növényekkel gazdag városrészeken élnek. A vandalizmus és a betörések száma is magasabb azokon a városrészeken, ahol kevés a növény. Azok, akiknek van lehetőségük rendszeresen a növények között lenni, például esténként egy parkban sétálni, kimutathatóan csökken a pszichés szorongásérzet és a hangulatingadozások száma. Na, de hogy ez miből számolható? A nyálban jelenlévő
kortizolból, amely egy stressz-szintet meghatározó hormon. Ha emelkedik a stressz-szint, emelkedik a kortizolkoncentráció is. Egy kísérletben kórházban fekvő betegek szobájába tettek be természetképeket, azt vizsgálva, hogy a képeknek is van-e szerepe a stressz- szint csökkenésében. Kimutatták, bár ez nem összehasonlítható azzal, hogy ténylegesen növények között van az ember, mégis hatással van a mentális egészségre –ahogyan a növényi motívumokkal teli használati tárgyak, ruhák, jegyzetfüzetek, táskák stb. erősítik az emberben a biofília érzését. A biofília fogalmát Erich Fromm pszichológus alkotta meg, aki azt mondta, hogy minden élőlényben benne van az élet szeretete, és van egyfajta letagadhatatlan és megmásíthatatlan vonzódása az élőlények felé. Ezért nevezzük magunkat társas lényeknek, ezért is szeretjük az állatokat és a növényeket egyaránt. A természetben tett séta csökkentheti a stresszt, ha EEG-fejhallgatóval mérik az agyhullámokat amplitúdó és frekvencia alapján. Ebben a kísérletben a résztvevőket arra kérték, hogy egy városi bevásárlóközponton keresztül sétáljanak 25 percen keresztül. A résztvevők másik csoportjának 25 percig a természetben kellett sétálnia. Utóbbiak arról számoltak be, hogy többük meditatív állapothoz hasonló állapotba került, annyira megnyugodott. A városi sétán résztvevőknél emelkedett a félelemérzés.

Hatékonyabb munkavégzés

Egy másik alkalommal idős nők egy csoportját hasonlították össze, akik 15 alkalommal kertészkedtek a szabadban, azokkal szemben, akik ez idő közben zárt térben, épületben voltak. Megállapították, hogy akik kimentek a szabadba, nőtt az izomtömegük és a kézügyességük, csökkent a derékkörfogatuk, míg azoknál a nőknél, akik ugyanannyi időt töltöttek zárt térben, csökkent az izomtömegük és a mozgékonyságuk, ráadásul
fokozódtak a depresszió tünetei. Irodában dolgozóknál is végeztek hasonló kísérletet. A kontrollcsoportnál hosszabb ideig kellett úgy dolgozni, hogy az irodában nem voltak növények. A másik csoport irodájában sok szobanövényt és vágott virágot helyeztek el. Megállapították, hogy a növényekkel teli környezet javította a koncentrációs képességet, és a munkavégzés is hatékonyabbá vált.

ADHD
Figyelemzavaros vagyis ADHD-s gyerekeket figyeltek meg zöld, növényekkel teli környezetben, és kimutatták, hogy a természetes környezetben a gyerekek kognitív képességei, memóriája nőtt, és láthatóan jobban tudtak koncentrálni az adott feladatukra.

Csökkent depresszió
Egy középsúlyos és súlyos depresszióban szenvedő betegek bevonásával végzett koreai vizsgálatban a résztvevőket kognitív viselkedési terápiára osztották be részben kórházi környezetben, részben növényekkel teli környezetben (arborétum), míg a harmadik csoport kontrollként működött és a szokásos járóbeteg-ellátásban kezelték őket. Összességében a depressziós tünetek az arborétumi környezetben lévőknél
csökkentek a legjelentősebben, és a teljes remisszió esélye 20-30%-kal magasabb volt, mint a gyógyszeres kezelés esetén. Ezen túlmenően az erdőterápiás csoportban csökkenés volt tapasztalható a kortizol alacsonyabb szintjét és a szívfrekvencia-variabilitás javulását tekintve. Kimutatható, hogy a növények nemcsak a depressziót, de a PTSD-t, vagyis a poszttraumás stressz-szindrómát is képesek csökkenteni.

Javított önbecsülés
A természetes zöldfelületeket régóta alkalmazzák a mentális egészség és az önbecsülés javítására. Egy több tanulmányból álló elemzés felmérte a zöld gyakorlatok legjobb rendszerét, amely szükséges az önbecsülés és a hangulat javításához. A dózisválaszok mind az intenzitás, mind az időtartam tekintetében nagy előnyöket mutattak a zöld testmozgásban végzett, rövid ideig tartó tevékenységekből, majd a csökkenő, de még
mindig pozitív megtérülésből. Minden zöld környezet javította az önbecsülést és a hangulatot, a víz jelenléte pedig nagyobb hatást váltott ki. Mind a férfiak, mind a nők hasonló javulást mutattak az önbecsülésükben a zöld gyakorlatok után, bár a férfiak pozitívabb hangulati különbséget mutattak. Számtalan előnyről lehet olvasni ezekben a tanulmányokban, amelyekről szívesen írunk még, ha jelzik ezt számunkra a disznovenykutato@uni-mate.hu címen. Összességében viszont elmondható, hogy a növények és az ember kapcsolata fontos tényező a pszichés jólét megőrzésében, és számos olyan mentális betegség van, amelynek enyhítése a növényekkel együtt megoldható. Talán a mai kor embere nincs is még igazán tudatában annak, hogy mekkora kincs van a kezünkben a növényekkel – ez a kincs pedig sokszorozható, növelhető. Minél több van belőle körülöttünk, annál többet tehetünk a saját egészségünkért. Hiszen ez a biofília, és lássuk be, Erich Fromm elmélete teljesen magától értetődő.

Köszönetnyilvánítás : A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22  azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos  Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.