Családmesénket a nagytétényi Heitzmann József családjával folytatjuk, akiknek ősei Ulmból csorogtak le a Dunán a XVII. században. A sváb család azóta a kerület múltját gazdagítja. Heitzmann József asztalosmester csodálatos bútorai több tétényi család lakását díszítik. A mesélő Heitzmann Edit.

A nagy pestisjárvány megtizedelte a magyarországi lakosságot, ezért Mária Terézia földmunkásokat és iparosokat telepített Magyarországra. Heitzmann József ősei is az 1700-as években érkeztek Ulmból, azok között voltak, akik földet kaptak az új élet kezdéséhez. Heitzmann Ferenc megházasodott, Hasszán Máriát vette feleségül, fiúk, Heitzmann József 1866-ban született, és feleségével, Spiller Teréziával hét gyermeket neveltek. Józsefet besorozták a háborúba, ahol hősi halált halt. Teréz mama ekkor felosztotta a földet a gyermekei között, ami barackosból és szőlőskertből állt.

A gyerekek a Zománcgyárban dolgoztak, és munka után gondozták a földeket. 1899-ben született az utolsó, a hetedik gyerek, az elbeszélő Heitzmann Edit nagypapája. Gyermekei közül a középső Heitzmann József, az idősebb Katalin, és a fiatalabb Mária Magdolna. József nagyon szorgalmas tanuló volt, ezért az iskola igazgatója, Pentz Ferenc engedélyezte, hogy hetente kétszer futballedzéseken vegyen részt. Felnőttkorában a Nagytétényi Kohászok SE csapatában játszott, mint csapatkapitány, bajnoki címet is szereztek .

Az iskola elvégzése után Wittmann János asztalosműhelyében sajátította el a szakmát. A nagytétényi cserkészcsapat oszlopos tagja volt. 1944-ben, miközben barátjával a belvárosba igyekeztek, elfogták és orosz fogságba esett.

A szabaduló levél tanúsága szerint Bresnyicából három és fél év után, 1948 októberében került haza. A fogság alatt sokat éheztek, nagyon rossz körülmények között éltek a hadifoglyok. József mégis szépen dolgozott, ezért a táborvezető parancsnok megbízta egy különleges bútor készítésével, amit a lányának szánt ajándéknak, ezért plusz élelmet juttatott neki fizetségül. A zord téli idő, a sok hó miatt farkasvakságot kapott. Hazatérése után a Metallochemia asztalosműhelyében helyezkedett el.

1950. május 27-én megnősült, Bastyán Ilonát vette feleségül. Ilona szövőnőként dolgozott, ezt a munkát végezte első gyermeke, Ilona megszületéséig. Második gyermeke Edit. Amíg a gyerekek kicsik voltak, egy varrodában volt bedolgozó, később a nagytétényi Cipész KTSZ-ben, mint fiókvezető dolgozott. Barackérés idején két sógornőjével együtt az úgynevezett gyűjtőben szortírozták és osztályozták a tétényi termelők által beszállított őszibarackot. Ebbe a munkába a nagyobbacska gyerekek is besegítettek. Amíg a szülők dolgoztak, a gyerekek a nagyszülőkkel a kertbe mentek. A nagypapa nagyon elfoglalt volt, lefelé a barackot szállította tragacsán, felfelé pedig az unokákat. József 1960-ban tette le a mestervizsgát, és a későbbiekben kisiparosként dolgozott évekig unokatestvérével, Heitzmann Miklóssal együtt.

Asztalosszerszámai és mesterlevele a Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótérben láthatók. Sok bútort restaurált a BÁV-nak, többen csodájára jártak.

Nagytétényben nagyon népszerű volt kiemelkedő munkáival, ő készítette a nagytétényi kápolna padjait Varga Lászlóval együtt, aki a padok vasalatait gyártotta. A bútorok faragását autodidakta módon tanulta meg. Nagytétény lakosai közül a mai napig sokan őrzik munkáját, Péterfi doktornak az összes bútorát ő készítette.

A faragás szerelmese volt, sok faliképet faragott lányának, unokáinak gyönyörű bútorokat készített, haláláig dolgozott.

József családja a mai Angeli úton lakott a nagyszülők szomszédságában. Ilona és Edit nagyszülei és szülei otthon egymás között svábul beszéltek, a lányok részéről a mai napig fájó pont, hogy őket nem tanították meg. Téli estéken családi körben sokat énekeltek, József bendzsóval kísért, Edit a mai napig féltve őrzi a hangszert. Az unokatestvérek sokat tartózkodtak a családnál, ilyenkor József nagy képzelőerővel és humorral mesélt a fogságban töltött időkről. Minden futballmeccsre elvitte a gyerekeket, még vidékre is, nagy örömükre. József sokat dolgozott a Balatonnál, barátainak faházat készített, Edit imádott vele menni. Ilona a Borgazdasági Technikumban végzett, mint borász. 1968-ban ment férjhez Berta Jánoshoz, két fiúgyermekük született, János és Zoltán. János kisiparosként (szobafestőként) tevékenykedett, Ilona a Dél-budai Cipőipari Szövetkezetben, később pedig élelmiszerüzletben eladóként dolgozott. 1980-ban a család egy európai körúton vett részt, ahonnan Ausztráliába mentek, és ott is telepedtek le.

Edit kereskedelmi iskolát végzett, 52 évig dolgozott a szakmájában. 1972-ben férjhez ment Osztermann Lászlóhoz, aki szobafestő volt, unokatestvére Ilona férjének, együtt is dolgoztak. Két lánya született, Edit és Rita. Edit aranyművesnek tanult, három gyermeke született. Rita számviteli ellenőrzési szakértő egy banknál, két gyermeket nevel férjével. Edit és Ilona rendszeresen tartják a kapcsolatot, hetenként beszélnek telefonon, ilyenkor 92 éves édesanyját is meghallgatja, aki Edittel él együtt.

Ilonát nagyon érdeklik a magyarországi események, minden, ami Nagytétényben történik. Beszélgetéseik során sokszor visszaemlékeznek gyerekkorukra. Boldogsággal töltötte el, amikor megtudta, hogy édesapja szerszámai a kiállítótérbe kerültek.