A Budafoki Dohnányi Zenekar újabb, sokak számára örömteli kezdeményezése nyomán született meg a Halloween-koncert, amely nem a divatos amerikai népünnepet, hanem az ősi kelta hagyományt próbálja megidézni, és ehhez a félelmetestől a katartikuson keresztül a játékos elemekig sorakoztat fel zenéket. A BDZ ügyvezető zeneigazgatóját, Hollerung Gábort kérdeztük az október 28-i Halloween-koncertről, illetve az október eleji New York-i útjáról.
Mesélne a Halloween-koncert létrejöttének körülményeiről?
A pályám során nagyon sok művet elemeztem, magyaráztam a közönségnek. Arra hívtam fel a zenerajongók figyelmét, hogy mennyire élvezetesek egy zenedarabban az ördög pillanatai, a halállal, a feltámadással, a boszorkányszombatokkal kapcsolatos hiedelmek, történetek, és milyen hihetetlenül vonzó zenéi vannak ezeknek a pillanatoknak a zenetörténetben. Ezek alapján gondoltuk azt, hogy készítünk egy Halloween-koncertet, amivel nem az amerikai tradíciókat akarjuk erősíteni, hanem inkább a kelta hagyományt, a lelkek feltámadásának éjszakáját, ahol bármi megtörténhet. Olyan darabokat választottunk, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a sátáni gondolathoz, a boszorkányok éjszakájához, mint például Goethe Faustjából a boszorkányszombat híressé vált jelenete. Ugyanígy kínál lehetőséget a nemrég bemutatott Mester és Margarita című darabunk, melyben a Sátán bálja jelenetének gondolatvilága fausti kiindulópont. Ilyen műveket válogattunk össze, haláltáncokat és boszorkánytáncokat, egyéb filmzenéket, hangversenyműveket. Ebből keletkezik egy izgalmas, vonzó műfaj, amelyben nem teljes művek hangzanak el, hanem egymás utáni műrészletek.
A műsor úgy áll össze, hogy a zenerajongóknak és a klasszikus zenei koncertekre ritkábban járó közönségnek is izgalmas, lebilincselő kikapcsolódást nyújtson. Muszorgszkij, Berlioz, Saint-Saëns, Gounod, Verdi zenéi, Gyöngyösi Levente opera- és musicalrészletei, valamint egyéb filmzene- és musicalrészletek csendülnek fel John Williams, Jerry Goldsmith, Webber szerzeményeiből. Az előadás során megkomponált fény- és táncelemek fokozzák az összhatást. Igyekszünk sejtelmes és izgalmas világítással borzolni a kedélyeket, a tánc is besegít mindennek a monumentalitásában.
Október 9-én vezényelte a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny döntőjét a New York-i Carnegie Hallban. Megosztaná az ottani élményeit?
Óriási szakmai figyelem követte a New Yorkban megrendezett Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. A verseny művészeti vezetője a Magyarországon felnőtt és Amerikában élő György Ádám, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. A New York-i Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny támogatók segítségével 2022-re a világ egyik legrangosabb zongoraversenyévé nőtte ki magát. Az előválogató után szóló- és zenekari döntőre hívtuk a négy kiválasztott fiatalt.
Ez egy nagyon megtisztelő felkérés volt számomra, hiszen a Carnegie Hall az egyik leghíresebb, legmitikusabb, legkiváltságosabb koncerttermek egyike a világon, amely különleges igazodási pont a művészek életében. Már jó ideje együttműködünk György Ádámmal, aki itthon is ad több nemzetközi kurzust, melyben mi is muzsikálunk, és lehetőséget adunk fiataloknak, hogy eljátsszanak egy zongoraversenyt vagy zongoraverseny-tételt. Így kerültem kapcsolatba Kovács Gergely magyar zongoristával is. A New York-i versenyen az Orchestra of St. Luke’s, New York egyik, ha nem a legkiválóbb együttese kísérte a versenyzőket nagy odaadással. A próbákon igyekeztünk a fiataloknak elmondani, hogy mi az, amire mindenképpen figyeljenek oda, ha egy ilyen nagyszerű zenekar kíséri őket. Fantasztikus produkciók születtek. Büszkeséggel tölt el, hogy részt vehettem ezen az eseményen, a New York-i hangverseny életem egyik emlékezetes pillanata marad.
