Ahogyan ősszel, úgy ezúttal is 3-0-ra verte a BMTE-t a felcsúti csapat.

Rég volt ilyen „kevés” nyomás a Budafok csapatán magyar bajnoki futballmeccsen. A Diósgyőr a Vidi-verés ellenére továbbra is 2 ponttal a BMTE mögött van, míg a Horváth Ferenc irányításával helyenként aggasztóan biztatóan játszó Honvéd nagy nehezen csak kikapott a Fraditól, így a Puskás Akadémia elleni találkozó eredményétől függetlenül jövő hétig biztosan a vonal fölött marad Csizmadia Csaba együttese.

A csapat élt is a rég látott nyugalom lehetőségével, még három perc sem telt el a meccsből, mikor Slagveer beadása után egy lekészítés után Baluta góljával vezetést szerzett a felcsúti csapat. A nyáron érkezett román középpályás szép lövőcsellel igazította meg a labdát, majd higgadtan és pontosan tekert 13 méterről a jobb alsóba, Póser hiába vetődött, 0-1.

A korai vezetés kellemes légkört teremtett a vendégeknek, akik többet birtokolták a labdát, és kezdeményezőbbek is voltak a Budafoknál, még ha támadófutballjuk lelkesedése finoman szólva sem körözte le egy hatfős baráti társaság sörözgetését. Az már persze a Budafok kritikája, hogy ez bőven elég volt a félidei vezetéshez, sajnos a BMTE nem tudott komoly veszélyhelyzetet kialakítani a kapu előtt.

A második félidőt is a felcsútiak kezdték jobban, Oláh Bálint labdakihozatala esett áldozatul a kíméletlen presszingnek, ám van Nieff beadása után a félidőben beálló Medgyes Sinan fantasztikus becsúszással pöckölte el a labdát Slagveer elől, biztos góltól megmentve ezzel csapatát.

Kicsivel később azonban már nem hibázott a holland. A 65. percben Kiss Tamás kapott remek indítást a balszélen, tűpontos beadását pedig nem tudták lekapcsolni a becsülettel visszarohanó védők, a Romic lába felett elszálló labdát Slagveer higgadtan pofozta a kapuba a teljesen kiszolgáltatott Póser mellett, 0-2.

Itt már látszott, ha a Budafok nem tud érdemben változtatni és javítani támadójátékán, akkor hiába van hátra 25 perc, az is kevés lesz az egyenlítéshez.

Komoly reményre első ízben a 74. percben volt okunk. Kulcsár rutinosan addig húzogatott a felcsúti tizenhatos előterében, amíg valaki csak fölrúgta, így jó helyről jöhetett szabadrúgással a Budafok. A rögzített helyzetekből mindig veszélyes sértett el is vállalta a lövést, azonban jó egy méterrel fölétekert.

Az izgalmak tengerébe továbbra sem fulladhattunk bele, egy bedobás és egy kirúgás közötti teaidőben viszont legalább az NB I történelmének szerelmesei is kaptak egy utó Valentin-napi bonbont: Hornyák Zsolt edző mögött egyszer csak feltűnt a kispadon a jókedvűen beszélgető Polonkai Attila és Balajcza Szabolcs, akik játékosként az Újpest, most pedig pálya- és kapusedzőként a Felcsút sikeréért dolgoznak együtt.

Ha valami még nem hiányzott, az egy vendégbüntető, a 2 perc hosszabbítás pedig ezt is elhozta, Póser elkaszálta a kontrából elfutó Nagy Zsoltot. A tizit Mance nem helyezte túl, ellenben az erőt nem sajnálta belőle, Póser hiába érezte az irányt, védeni nem tudott, 0-3.

A mérkőzés első és utolsó percei tökéletes lenyomatai lettek a mérkőzésnek, a Budafok nem tudott felnőni ellenfele mellé. Nem olyan apró szépségtapasz, hogy a vereség ellenére továbbra is bentmaradó helyen áll a BMTE.